Kövess minket!

Trending Now

Zöldségeket beszélnek? – A fiatalok ismeretei és véleménye a zöld aktivizmusról

Új lendületet vettek a zöld mozgalmak, a média napirendjére is visszakerült a téma, ahol azonban a hírek már nem a nagy létszámú demonstrációkról, sokkal inkább a klímaalarmisták performanszairól szólnak.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A koronavírus-járványt követően a háború mellett a klímaváltozással kapcsolatos diskurzus is új lendületet vett. A zöld szervezetek és aktivisták közül többen kifejezetten radikális eszközökkel kísérlik meg a környezetvédelem ügyének kihangosítását, világhírű művészeti alkotásokra támadnak vagy utakat zárnak el a forgalom elől. A kétségtelen figyelemfelkeltés sikere mellett azonban kérdés, hogy a markáns akciók támogatásra találnak-e a társadalomban, illetve hoz-e a 15 percnyi hírnéven túli ismertséget is számukra?

A nemzetközi média napirendjének állandó szereplőjévé néhány évvel ezelőtt vált a klímaváltozás. A tágabban értelmezett témában megsűrűsödő fajsúlyos események és szereplők megjelenését a koronavírus-járvány erőteljesen korlátozta. Nem pusztán a járványhelyzet általános negatív hatása miatt, amely a korábbi normalitást felülírta, de mint fontos társadalmi kérdés jelentőségét is csökkentette az azonnali veszély. Az új kihívás a klímadiskurzus hírértékét is csökkentette, a médiából szinte teljesen el is tűntek az ezzel foglalkozó cikkek, és az olyan emblematikus szereplők is jóval kevesebb megszólalási lehetőséget kaptak, mint Greta Thunberg svéd zöld aktivista.

A Covid-járvány enyhülésével új lendületet vettek a zöld mozgalmak, a média napirendjére is visszakerült a téma, ahol azonban a hírek már nem a nagy létszámú demonstrációkról, sokkal inkább a klímaalarmisták performanszairól szólnak.

Az egyik ilyen újszerű tiltakozási forma a neves művészek műalkotásai elleni fellépések. Az elmúlt félévben a Just Stop Oil, a Letzte Generation és az Ultima Generatione aktivistái többek között Wermeer, Van Gogh, Monet, Picasso, Raffaello, Leonardo, Boticelli világhírű alkotásait kenték össze valamilyen anyaggal (pl. festékkel, paradicsomlevessel, burgonyapürével). Az akciók megosztották a nemzetközi közvéleményt, és úgy tűnik, a magyar fiatalok sem tudtak azonosulni ezzel. Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet közös, 1000 fős, reprezentatív kérdőíves kutatása azt mutatja, hogy a 15-29 év közötti fiatalok 69 százaléka szerint nem helyes, de nem is hatásos ez a módszer.

A zöld mozgalmak előszeretettel használnak radikális jelszavakat, szlogeneket, és gyakorta érvelnek azzal, hogy azért fogalmaznak túlzóan, mert fel akarják rázni az embereket, illetve rá akarják irányítani a figyelmet környezetünk súlyos helyzetére. A klímaalarmizmust elítélők viszont állítják, a folyamatos félelemkeltés hosszabb távon éppen a kívánttal ellentétes hatást fejt ki, szorongásba és cselekvésképtelenségbe torkollhat. Anélkül, hogy ebben igazságot tennénk, megkérdeztük a fiatalokat, hogy ők mit gondolnak erről a kérdésről. A kutatásban az Extinction Rebellion egy korábbi, 2021. őszi klímatüntetésén alkalmazott szlogenjét teszteltük, ami így szólt: „A bolygó neve halál?” A fiatalok közel kétharmada (64%) foglalt állás úgy, hogy az említett és az ahhoz hasonló jelmondatok hangoztatása nem helyes és egyben hatástalan is.

Több olyan szervezet létezik, amely az emberiség ökolábnyomának csökkentése érdekében a gyermekszületések ellen kampányol. Ilyen mozgalmak például a Voluntary Human Extinction Movement, a Population Matters, a Conceivable Future, a Birth Strike. Emellett Magyarországon is újságírók, ismert emberek (pl. Vági Márton, Winkler Róbert, Pumped Gabó) sora szólalt már fel a születésszabályozás mellett. Az antinatalizmus hirdetői között filozófusokat (pl. David Benatar), politikusokat (pl. Alexandria Ocasio-Cortes, USA, demokratapárti képviselő) és neves médiatermékeket (pl. Guardian) is találunk. Az egyre terjedő felfogásnak egyelőre nincs többségi támogatottsága, a magyar ifjúság körében biztosan nem. A fiatalok közel kétharmada (63%) helyteleníti az emberi születésszám elleni kampányokat, és nagyjából ugyanennyien (64%) tartják azt hatástalannak a környezetvédelem szempontjából.

Kérdés: Ön szerint a következő, környezetünk megóvása érdekében tett lépések inkább helyesek vagy helytelenek?

Bázis: Teljes minta (N=1000)

Kérdés: Ön szerint a következő lépések ténylegesen mennyire hatásosak a környezetünk megóvásáért folytatott küzdelemben?

Bázis: Teljes minta (N=1000)

Az elmúlt hónapokban több olyan eset történt az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában és Olaszországban, ahol a klímatüntetők forgalmas útszakaszokat zártak le demonstrációs céllal. Ezek a megmozdulások néhány esetben halálesetekkel is jártak, mivel a tiltakozók a tűzoltóság és a mentőszolgálat járműveinek sem biztosítottak szabad utat. Ami a magyar fiatalokat illeti, a szűkebb többség (57%) nem értett egyet azzal, hogy a demonstrálók forgalmas utakat zárnak le a klímaváltozás megoldatlanságára hivatkozva, de az ifjúság ebben a kérdésben tűnt a legmegengedőbbnek. A fiatalok 37 százaléka tartotta helyesnek ezt a véleménynyilvánítási módot és 30 százalékuk hatásosnak is gondolta azt, a többség azonban sem helyesnek, sem hatásosnak nem tartotta (52%).

A zöld mozgalmak más felfogású, ám szintén divatos akciója a szemétszedés és a faültetés, amelyből szintén sokat láthatunk manapság. Ezekkel a fellépésekkel kapcsolatban a fiatalok már sokkal támogatóbbnak bizonyultak.

A faültetést 88 százalékuk helyeselte, 76 százalékuk hatásosnak értékelte azt. A szemétszedésnél ez az arány 87 és 77 százalék volt, ami szintén elsöprő mértékű pozitív hozzáállást mutat.

Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet közös kutatása a környezetvédelmi szervezetek és a zöld influenszerek ismertségére is kitért. A bírósági nyilvántartás szerint közel 2000 olyan egyesület, alapítvány, közalapítvány található hazánkban, amelynek a cél szerinti besorolása a környezetvédelemhez kötődik. A 15–29 év közötti fiatalok többsége ugyan tud spontán is említeni olyan külföldi vagy hazai zöld szervezetet vagy mozgalmat, amelyik kötődik a környezetvédelemhez, azonban jellemzően csupán egyet. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a jelentős számú szervezet ellenére csupán néhány olyan van, amelyik képes elérni a fiatalokat. A leggyakrabban megnevezett szervezet a Greenpeace volt, amelyet a fiatalok több mint fele (57%) említett. A második legtöbb említést a WWF kapta (18%), amelyet a Kék Bolygó Alapítvány (6%), majd a Fridays for Future (5%) követett a sorban. Az összes többi megnevezett környezetvédő szervezet a válaszolni tudók 2 százaléka között oszlott meg.

Kérdés: Meg tud nevezni, külföldi vagy hazai zöld szervezeteket, mozgalmakat? Ha igen, melyek ezek?

Bázis: Teljes minta (N=1000)

A környezetvédelmi influenszereknek még alacsonyabb az ismertségük. A fiataloktól azt kérdeztük, meg tudnak-e nevezni olyan külföldi vagy hazai személyt, aki a környezetvédelem ügyéért sokat tesz. Ezer válaszadóból mindössze 79-en, tehát a megkérdezettek 8 százaléka volt erre képes. Az említések harmadát (32%) kapta Greta Thunberg, negyedét (26%) Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke, a harmadik helyen pedig Puskás Péter színész, énekes, médiaszemélyiség végzett (10%), akit Leonardo DiCaprio hollywoodi filmsztár követett (7%). Az említetteken felül is hangzottak el még nevek, de ezen említéseknek az aránya nagyon elenyésző maradt.

Kérdés: Meg tud nevezni olyan (külföldi vagy hazai) személyt, aki a környezetvédelem ügyéért sokat tesz? (Ha többet is meg tud nevezni, az Ön szerint legfontosabbat nevezze meg.)

Bázis: Teljes minta (N=1000)

Az Ifjúságkutató Intézet és a Klímapolitikai Intézet közös kutatása rávilágít arra, hogy a magyarországi fiatalok a szélsőséges klímavédelmi akciókkal kapcsolatosan kritikusak, dacára annak, hogy a radikális zöld mozgalmak fellépéseinek középpontjában döntően éppen a „lázadó” fiatalabb korosztály megszólítása és mobilizálása áll. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a közhiedelemmel ellentétben az ifjúság – a véleménynyilvánítás szintjén – sokkal inkább támogatja a tettekben mérhető környezetvédelmi akciókat, mint a puszta kommunikációs megmozdulásokat.

A kutatás további tanulsága, hogy miközben egyre több civil szervezet és személy azonosítja magát a környezetvédelem vagy az éghajlatváltozás ügyével, valójában tevékenységük a magyar ifjúság szemében – néhány kivételtől eltekintve – nem érzékelhető, kivételt képez a Greenpeace, amelyet a fiatalok több mint fele azonosít a környezet védelmével. Ez természetesen nem minősíti sem a fiatalok által ismert, sem az ismeretlen szervezetek munkáját, de az biztos, hogy utóbbiak jóval többen vannak és a fiatalok elérésében kevésbé tudnak eredményesek lenni. Az ifjúság körében a nemzetközi márkák összességében ismertebbek, mint a hazaiak, ezért ezen a téren a magyar civileknek még bőven lehet tennivalójuk, amelyek – a fiatalok szerint legalábbis – valódi tettek és nem puszta kommunikációs akciók kell legyenek.

Kitta Gergely – Székely Levente

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom