Kövess minket!

Trending Now

Washington intenzív információs háborút folytat

Az elmúlt hetekben napról napra újabb amerikai hírszerzési információk láttak napvilágot, melyek Ukrajna esetleges moszkvai inváziójáról számolnak be. A legújabb jelentés szerint Oroszország ma támadhatja meg nyugati szomszédját. Arról, hogy ezek a sajtóban eddig még nem tapasztalt intenzitással megosztott titkosszolgálati információk mennyire alapulnak a valóságon és hogyan járulnak hozzá a feszültség fokozódásához, Földi László titkosszolgálati szakértő nyilatkozott.

MTI/AP/Pavlo Palamarcsuk

A The New York Times amerikai napilapnak nyilatkozó amerikai titkosszolgálati tisztviselők szerint Washington új stratégiával lép fel az egyre fokozódó információs háború során. Ennek szerves részét képezik a minél gyorsabban nyilvánosságra hozott jelentések, melyek Moszkva vélt vagy valós terveit hivatottak leleplezni. Céljuk ezzel megakadályozni vagy késleltetni azok végrehajtását – írja a Magyar Nemzet. Ez szöges ellentéte annak, ahogy az Obama-adminisztráció kezelte a titkosszolgálatok által nyújtott információkat a 2014-es krími események során: akkor a jelentéseket titkosították, szinte semmit nem hoztak nyilvánosságra belőlük.

Nem mindig megbízható jelentések

Földi László szerint ezeket a gyakran tényként kezelt, hírszerzők által megszerzett információkat azonban mindig összefüggéseiben érdemes vizsgálni, és helyén kell kezelnünk őket. − A hírszerzési információk bizonyos fokig spekulatívak, hiszen nem megtörtént eseményeket modelleznek, szemben például egy rendőrségi nyomozással. A hírszerző akkor próbál meg információkat gyűjteni, amikor az adott esemény bekövetkezésének még csak a lehetősége áll fenn − mutatott rá a szakértő. 

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a jelentésekből fakadó döntést nem a titkosszolgálatok vezetői, hanem politikai vezetők hozzák meg. Így fennáll annak a lehetősége, hogy ezek nem mindig egyeznek meg. A CIA nyilván birtokában lehet bizonyos egzakt információknak az ukrán helyzettel kapcsolatosan, azonban az már korántsem biztos, hogy ezek ugyanazok, mint amiket a sajtóban olvashatunk. Hasonló helyzet állt fent például Irak lerohanásakor

− figyelmeztetett Földi László.

2003-ban Washington titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva támadta meg Irakot. Azóta kiderült, hogy a bagdadi tömegpusztító fegyverekről szóló információk hamisak voltak, erre akkor az amerikai hírszerzés fel is hívta a kormány figyelmét, a Bush-adminisztráció azonban ennek ellenére is megindította az offenzívát. A The New York Timesnak nyilatkozó névtelen tisztviselők szerint a mostani helyzet több szempontból különbözik a 2003-as eseményektől. Egyrészt az internet elterjedésének köszönhetően manapság már sokkal könnyebben ellenőrizhetők az információk. 

Ennek ellenére még mindig vannak olyan vádak − például az állítólagosan orosz titkosszolgálatok által készített, manipulált videófelvétel, melyet az invázió megindításának ürügyeként használna Moszkva −, melyekre nincsen semmiféle bizonyíték.

A másik különbség, hogy jelenleg − az Egyesült Államok narratívája szerint − a háború megakadályozása a cél, ellentétben az iraki helyzettel.

A befolyásolás eszközei 

− Washington legfőbb célja, hogy Európa megosztott maradjon az Oroszországgal folytatott viszony kérdésében, valamint az, hogy Moszkva ne tudjon gazdaságilag megerősödni. Ennek a legegyszerűbb és legjárhatóbb útja, ha egy mesterséges háborús pszichózist indítanak el, melynek eszköze a hírszerzés által begyűjtött információk napvilágra hozatala.

Ez a befolyásolási technika annak a politikának a része, mely Oroszországot − függetlenül cselekedeteitől − eleve bűnös hatalomként próbálja feltüntetni

− emelte ki Földi László. A szakértő kizártnak tarja, hogy Moszkva magától indítana háborút Ukrajna ellen, ezt az ország gazdasága sem bírná, valamint a közép- és hosszútávú stratégiájában sem szerepel egy Európa elleni támadás. − Egy biztos, Oroszország a háta közepére sem kíván semmiféle háborút. Az azonban, hogy ebbe mégis belekergetik-e, már más kérdés − zárta mondandóját Földi László. 

Borítókép: Ukrán katonának oktatják az M141 Bunker Defeat Munition (BDM) védelmi csomag részét képező, SMAW-D vállról indítható rakéta használatát a nyugat-ukrajnai Javorivban lévő katonai bázison 2022. február 4-én. (Fotó: MTI/AP/Pavlo Palamarcsuk)

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom