Kövess minket!

Trending Now

Vidnyánszky Attila európai szinten elismert egyetemet tervez

Átadták a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) XXI. századi kihívásoknak megfelelni képes könyvtárát, illetve bemutatták az egyetem szakmai folyóiratát, az Urániát. Ezekről és Rátóti Zoltán rektori jelöléséről is beszélt Vidnyánszky Attila, az SZFE-t működtető kuratórium elnöke, a Nemzeti Színház igazgatója.

Vidnyánszky Attilával a Magyar Nemzet újságírója, Ditzendy Attila készített interjút, melyet változtatás nélkül közlünk.

– Az Uránia folyóirat, ahogy átlapoztam, egy tudományos szaklapnak tűnik.

– Jól látja. Az egyetemen lezajlott jelentős infrastrukturális fejlesztések mellett nagyon fontosnak tartom, hogy szaktudományos, elméleti szinten is megmutassuk azt az óriási szellemi potenciált, amit a hozzánk kapcsolódó tudósok, művészek, kutatók képviselnek. Meggyőződésem, hogy a magyarországi szakmai kiadványok gazdag és sokszínű palettáján ez az interdiszciplináris igényű folyóirat egyedi hangvételű, minőségi fórum lesz, ahol a művészet alapkérdéseiről és annak mai helyzetéről izgalmas, elmélyült diskurzust lehet majd folytatni. Erre ­garanciát jelent a szerkesztőbizottságban helyet foglaló két kiváló egyetemi tanár, Balázs Géza és Sepsi Enikő személye, illetve olyan mérvadó, nemzetközileg is jelentős elméleti szerzők részvétele a folyóirat művészeti-tudományos tanácsadó testületében, mint José Gabriel López Antuñano professzor, spanyol dramaturg-drámaíró és színházi szakíró, Alekszandr Csepurov professzor, színháztörténész, a szentpétervári Állami Színházművészeti Főiskola korábbi rektora, Sebastian-Vlad Popa román színházkritikus és dramaturg, valamint az egyetemes magyar filmművészet egyik kiemelkedő alkotója, Koltai Lajos. A folyóirat bemutatását megelőzően nyitottuk meg a SZFE megújult könyvtárát, a régi gyűjteményt jelentősen kibővítettük és a XXI. századi igényeknek megfelelően átalakítottuk. Egy igazán modern, átlátható és mind a hallgatók, mind a kutatók számára hasznos bázist hoztunk létre, amit, természetesen, folyamatosan fejleszteni fogunk. A könyvtár és az Uránia folyóirat az egyetemet működtető stáb számára mindenkor kihívást jelent majd. Arra ösztönöz, hogy megőrizzük a szellemi frissességünket, a művészetbe vetett hitünket, és hogy olyan intellektuális teljesítményt nyújtsunk, amire a világ szakmai közvéleménye méltán felfigyel. Határozott célunk, hogy a lap körül kialakuljon egy szellemi-tudományos műhely, amely a művészetről, a kultúráról megfogalmazott filozófiánkat segít átültetni a hétköznapokba, bevinni az oktatásba. Nagyon fontosnak tartom, hogy miközben megismerjük, elmélyülten tanulmányozzuk a keleti vagy éppen a nyugati kultúra trendjeit, képesek legyünk a saját utunkat járni. Hogy meg tudjuk fogalmazni a saját, önálló színházi nyelvünket, művészi gondolkodásunkat, és ezt az egyedi látásmódot megpróbáljuk közvetíteni hallgatóink szívébe, lelkébe.

Ez dicséretes, ám amikor végeznek az egyetemen, szembesülniük kell azzal, hogy aki igazi elismertségre vágyik, annak a nyugati szellemiség követése ajánlott.

– Ez nyilván így lesz még sokáig, de az alkotó egyébként bármely korban szembesülni kénytelen a külső elvárások és saját belső útjának dilemmájával. Ez így volt az ötvenes években, és így van a rendszerváltás óta is, csak azóta valamiféle sematikusan, gyakran torzan értelmezett „nyugati” értékrend lett a mérvadó az művészek egy jelentős körének. Persze minden alkotó eldöntheti magában, hogy milyen igényeknek és elvárásoknak akar megfelelni, de én fontosnak tartom, hogy képes legyen a saját útját járni. Úgy gondolom, hogy a hazai színjátszás elsősorban a magyar emberekhez szól, leginkább az ő kérdéseikkel és problémáikkal foglalkozik, még akkor is, ha külföldi szerzők műveit állítja színpadra. Ugyanakkor rendkívül fontos saját múltunk mélyebb feldolgozása, újragondolása is, mert enélkül könnyen irányt téveszthetünk ebben a folyton változó, egyre inkább a múlt eltörlésére törekvő világban. Ahogy Babits Mihály írta: „Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” Ez, szerintem, akkor lehetséges, ha tisztelni, sőt szeretni tudjuk saját kulturális örökségünket, és ebből a szempontból sok pozitív változás történt nálunk az elmúlt évtizedben. A nagy nemzetközi projektek, fesztiválok esetében persze érezhető egyfajta ideológiai elvárás, világnézeti kizárólagosság, de ennek bennünket nem kell eltérítenie.

Mint, mondjuk, a globalizmus…

– Általánosságban hívhatjuk annak is, de azért elég jól körülhatárolhatók azok a gondolati irányok, amelyeket ránk akarnak kényszeríteni a globalizmus örve alatt. Csakhogy ezekkel vitatkozva, konfrontálódva nem lehet, de talán nem is érdemes belépni az amúgy is meglehetősen zavaros nemzetközi folyamatokba. Úgy tűnik, mintha a világ nyugati fele szellemi értelemben is kezdene szétcsúszni, eltévedni, és olyan képet mutat, mintha önmaga felszámolásának útjára lépett volna. Nem hiszem, hogy nekünk a szétesés folyamatában részt kellene vennünk. Inkább megpróbáljuk megteremteni a saját struktúránkat. Éppen most zajlik például az a folyamat, hogy létrehozzuk a nemzeti, illetve nemzetiségi színházak szövetségét, egyelőre orosz és lengyel partnerekkel összefogva. Csak Oroszországból már mintegy ötven színház csatlakozott a kezdeményezéshez, ami azért nem rossz indulásnak.

És nem rossz támadási felületnek, vádolhatnak a Nyugat-barátság helyetti oroszbarátsággal.

– Az a helyzet, hogy nem mi zárkózunk el a Nyugattól, hanem éppen ők nem akarnak velünk egyenrangú, előítéletektől mentes párbeszédet folytatni – tisztelet a kivételnek. Mi számos alkalommal kimutattuk a nyitottságunkat, bizonyítottuk a vendégszeretetünket, ennek ellenére többször is méltatlan módon ütötték el a kézfogásra nyújtott kezünket. Ám az effajta támadásokat lassan kezdjük megszokni, bár még mindig meglepődik az ember, ha valami váratlan és kicsinyes gesztussal szembesül.

Mint például, amikor Robert Wilson igyekezett kompromittálni a MITEM-et?

– Aki aztán köszönő levelet írt, hogy az előadásával részt vehetett a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, és aki itt lesz a 2023-as színházi ­olimpián, mivel ő is az olimpia nemzetközi bizottságának a tagja. Sajnos érezhető, hogy nem a saját, személyes tapasztalatából fakadt az első, elhamarkodott véleménynyilvánítása, hanem a Magyarországgal szemben igencsak elfogult külföldi, mainstream sajtó hatására, de még az sem kizárható, hogy bizonyos ellenérdekelt magyarországi körök befolyásolták a véleményét. Meggyőződésem, hogy ha eljött volna hozzánk, és lehetőségünk lett volna személyesen is találkozni, megérezte volna, hogy hasonlóan gondolkodunk színházról és művészetről, kölcsönösen tisztelni tudjuk egymást, még ha bizonyos kérdésekben talán el is tér a véleményünk. Azt hiszem, ezt a konfliktust elsősorban azok gerjesztik, akik a hatvanas évektől kezdve egyfajta eszmeiség mentén képzelték el Európa és a világ jövőjét, aztán meghatározóvá váltak a nemzetközi politikai és kulturális palettán, de most nehezen viselik, ha valaki mást gondol erről, és netán még sikerrel is képviseli a véleményét.

Akár csak itthon a liberális értelmiség, amely elsiratta az SZFE-t. Apropó, hogy áll a rektorválasztás?

– Az alapítvány kuratóriuma támogatta Rátóti Zoltán jelölését, sőt nemcsak támogatta, de biztatta is…

Az a kuratórium, amelynek ő maga szintén tagja…

– Úgy gondolom, hogy ez kifejezetten jó, mivel így a kuratóriumban hatékonyan tudja képviselni az egyetem érdekeit. Ez a felállás egyébként más egyetemeken is jól működőnek bizonyult. Bár még nem kapta meg a rektori kinevezését, de a költségvetési tárgyalásokon például már markánsan kiállt a színművészetiért. A szenátus is nagy többséggel támogatta a személyét.

Miért jó jelölt Rátóti Zoltán?

– Nagyon fontos, hogy egy sokoldalú színházi ember, színművész. Véleményem szerint azok voltak az egyetem igazán jó korszakai, amikor művészek irányítása alatt állt, mert a művészeti oktatáshoz a rendszerszerű és átlátható struktúra mellett speciális érzékenységre, művészi empátiára is szükség van. Emellett Rátóti Zoltán igazgatóként hat esztendeig vezette a kaposvári Csiky Gergely Színházat, tehát van vezetői tapasztalata, ami szintén elengedhetetlen.

Pont a Csiky Gergely Színház miatt érte a legtöbb vád a baloldali értelmiség részéről, mert véleményük szerint Rátóti Zoltán rombolta le a kaposvári színház nimbuszát, tette tönkre a szellemiségét.

– Szerintem pedig túl kellene lépnünk azon, hogy állandóan a rosszakaróink véleményéhez viszonyítjuk magunkat. Meggyőződésem, hogy tehetségben nálunk sincs hiány, itt az ideje, hogy saját mércénkkel mérjük magunkat. Hiszen számos alkalommal bizonyítottunk már, és őszintén hiszek abban, hogy az SZFE-t kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal bíró, szakmailag elismert egyetemmé tudjuk fejleszteni. A MITEM indulásakor is feltett szándékunk volt, hogy európai szintű fesztivált építsünk, és a visszajelzések alapján ez sikerült is. A Nemzeti Színház esetében ugyanezt a célt tűztük ki magunk elé, és az elmúlt kilenc év alatt komoly nemzetközi rangot sikerült kivívnunk, amit egyértelműen bizonyít a számos külföldi fesztiválmeghívás – többek közt a 2019-es szentpétervári színházi olimpiára – a visszatérő jelentős rendezők névsora, a színházunk előadásainak kiemelkedő látogatottsága. Nem véletlen, hogy eredményeinknek köszönhetően elnyertük a Nemzetközi Színházi Olimpia rendezési jogát. Én mindig is az építkezésre, az alkotásra koncentráltam, és most is ezt tartom szem előtt. Számomra most a Nemzeti Színház mellett az egyetem ügye a legfontosabb.

Borítókép: Vidnyánszky Attila az SZFE-t működtető kuratórium elnöke, a Nemzeti Színház igazgatója (Fotó: Bach Máté)

Trending Now

NMHH-elnök: az internet szabályozása az állam és a piaci szereplők közös felelőssége

Az Internet Hungary című kétnapos konferencia keddi megnyitóján Koltay András kifejtette: az internet ellenáll a hagyományos szabályozási megközelítésnek, és ez közös felelősséget telepít – a jogrendszer szintjén is – az állam egyes szerveire, a piaci szereplőkre és magukra a felhasználókra, fogyasztókra is.

Közzétéve:

Borítókép: Koltay András, az NMHH elnöke beszédet mond az Internet Hungary 2022 konferencia megnyitóján Siófokon, a Hotel Azúrban 2022. október 4-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a siófoki rendezvényen kitért arra, hogy a médiaszabályozás “alapvető mítoszai” ma is érvényesek: ma is azonosíthatók a piaci hibák, a monopóliumra való hajlam, azok a veszélyek, amelyeket a közösség szenvedhet el, és ma is fontos a szabályozás biztosította egyéni szabadság és közérdek.

Azt mondta, a hatóság szerepe átalakulóban van.

2010-ben – az akkori médiatörvényt érő kritikák szerint – az online média szabályozása még “ördögtől valónak” tűnhetett, az elmúlt tizenkét évben azonban az Európai Unió is egyre jobban fordul az internet szabályozása felé – tette hozzá.

Felidézte: az audiovizuális irányelv 2018-as módosítása – a hagyományos média mellett – már tartalmazza a videomegosztókat, az október végén elfogadni tervezett, digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act) az online platformokat szabályozza, és két hete szivárgott ki az EU médiaszabadságról szóló törvénytervezete, amely egy sor klasszikus médiaszabályozási kérdést kíván európai szinten harmonizálni.

A hatóság elnöke közölte, az NMHH feladata lesz meghatározni, hogyan lehet fellépni a magyar joghatóságon kívül eső nagy videomegosztókkal, online platformokkal szemben, és számonkérni az előírásokat a versenyhátrányban lévő, magyar joghatóság alatt lévő szolgáltatásokon.

Nagy a tét

Koltay András beszélt arról is, a hatóság olyan ügyekben is próbál segítséget nyújtani, mint a gyermekvédelem, a médiatudatosság, a fogyasztóvédelem és az online platformokkal kapcsolatos problémák kezelése. Az NMHH az elmúlt hónapokban ezekkel kapcsolatos programokat indított el, amelyeknek remélhetően rövid időn belül látható eredményük lesz – fűzte hozzá.

A konferencia címére (Digitális teremtés – a paradicsom másik oldala) utalva megjegyezte: ma sincs két világ, “a digitális világ nem tud kiszabadulni a valóságból”.

“Ha az internet sodró erejére, a kultúrát, társadalmat átalakító hatásaira gondolunk, és arra, hogy Magyarország sokszor milyen védtelenül tud állni az ilyen erejű behatásokkal szemben, nem túlzás azt mondani, hogy a tét a magyar kultúra, a működő demokrácia, az egészséges lelkületű magyar társadalom fennmaradása”

– fogalmazott az NMHH elnöke.

Tovább olvasom

Trending Now

Elhunyt az Oscar-gálák egyik legnagyobb botrányának főszereplője

Elhunyt 75 évesen Sacheen Littlefeather, színésznő és kisebbségi jogi aktivista, akit azután ismert meg a nyilvánosság, hogy 1973-ban Marlon Brando nevében visszautasította az Oscar-díjat, melyet A keresztapa című filmben nyújtott alakításáért ítéltek a színésznek – közölte az amerikai filmakadémia.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Littlefeathernél 2018 márciusában diagnosztizáltak mellrákot, a színésznő és aktivista vasárnap szerettei körében, a kaliforniai Novato városában halt meg.

Brando 1973-ban az apacs aktivistát küldte maga helyett az Oscar-díjátadóra, így akart tiltakozni Hollywood rasszizmusa ellen, mivel szerinte az őslakosok nem kaptak megfelelő szerepeket. Ekkor zajlott az Amerikai Indián Mozgalom (American Indian Movement) által szervezett dél-dakotai Wounded Knee-i tüntetés is, mely szintén az őslakosok jogai mellett állt ki, azonban a média hallgatott róla.    

Littlefeather a díjátadón egy 15 oldalas közleményt szeretett volna felolvasni, végül egy percet kapott a szervezőktől, hogy összefoglalja az üzenetét, majd elvezették.

A botrány idén, majdnem 50 évvel később, idén júniusban kapott újból reflektorfényt, ugyanis az Oscar-díjakat odaítélő amerikai filmakadémia bocsánatot kért a Littlefeathertől a vele szemben tanúsított bánásmód miatt:

“A bántalmazás, amit ki kellett állnia a beszéde miatt, jogtalan és indokolatlan volt. Az érzelmi sérülés, amit át kellett élnie, és amire az egész filmes karrierje ráment, helyrehozhatatlan. Az ön által tanúsított bátorságot túl hosszú ideig hagyták figyelmen kívül. Szeretnénk ezért a bocsánatát kérni, és kifejezni mélységes tiszteletünket ön iránt” – írta David Rubin, az Akadémia akkori elnöke a június 18-án kiadott bocsánatkérő levelében.

A bocsánatkérésre az egykori színésznő is reagált: “Teljesen megdöbbentem. Soha nem gondoltam volna, hogy megélem ezt a napot”.

2021-ben jelent meg a színésznő életéről és civil aktivizmusáról szóló dokumentumfilm, a Sacheen: Breaking the Silence.

Bár volt néhány kisebb szerepe, Littlefeather azt mondta, az Oscar-botrány után Hollywoodban feketelistára került, ezért visszatért San Franciscóba, hogy folytassa civil aktivizmusát, színházi és egészségügyi munkáit.

Tovább olvasom

Trending Now

A DatAdat és a dollárbaloldal

A DadAdat és holdudvara mára teljesen átszőtte a külföldről finanszírozott magyarországi baloldalt. A cégcsoportnak számos külföldi vállalkozása van, a bécsiben például az amerikai Demokrata Párt emberei a többségi tulajdonosok. A cégháló működésében részt vesz a Gyurcsány-kormány hátországa, továbbá Bajnai Gordon és egykori titkosszolgálati minisztere is. A vállalat adatvédelmi aggályokat is felvető választási machinációi miatt a magyar hatóságok jelenleg is nyomoznak.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Érdemes bemutatni, hogy a DatAdat-csoport feje, Bajnai Gordon ki is valójában. Túl azon, hogy egy volt kormányfőről és egy sikeres üzletemberről van szó, érdemes felidézni, hogy mit is mondott róla régi harcostársa, Gansperger Gyula – írja a Magyar Nemzet.

Minden összeáll, mint a tejbegríz

„Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. (…) Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem (…) a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. (…) Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát, ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz.”

Gansperger Gyula tehát így jellemezte Bajnai Gordont a Városháza eladásával összefüggésben zajló tárgyalások során. Ehhez nincs is mit hozzátenni.

A DatAdat-cégcsoport fő magyarországi vállalatát, a DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaságot egyébként 2016. december 22-én jegyezték be. A baloldali 24.hu az elmúlt napokban a következőképpen számolt be az alapítás körülményeiről: ”A történet ugyanis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor harmadik kétharmados sikere után több ismert vagy kevésbé ismert korábbi baloldali politikus, illetve háttérember fejében megfogalmazódott az igény, hogy fel kellene frissíteni a hazai ellenzéket mind szellemi, mind technológiai, mind anyagi értelemben – enélkül ugyanis Orbán leválthatatlan. Ehhez a körhöz sorolja több ellenzéki forrásunk a DatAdat-csoport tulajdonosait (…) Forrásaink szerint Bajnainak komoly üzleti és politikai kapcsolati tőkéje van Nyugaton, és ezt képes mozgósítani annak érdekében, hogy – mint egy ellenzéki politikus fogalmazott lapunknak – „Magyarországon jó irányba menjenek a dolgok”.

A 24.hu beszámolója, már ami Bajnai Gordont illeti, nem áll távol Gansperger Gyula jellemzésétől.

Mint ismert, a DatAdat-nak kezdettől fogva tagja Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Bajnai Gordon titkosszolgálati minisztere volt. Szintén alapító Dessewffy Tibor, a Gyurcsány-kormány agytrösztjének tartott Demos korábbi vezetője, az ELTE TáTK oktatója. Dessewffy egyetemi kutatómunkája teljesen beleillik a vállalkozás profiljába (adatbázisépítés, a választók profilozása), mivel ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője.

Nem sokkal az alapítás után csatlakozott a céghez az EBIT Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság, Bajnai Gordon volt kormányfő vállalkozása. Bajnai 2018-ban az Európai Beruházási Banknál leadott érdekeltségi nyilatkozatában közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrész) tüntette fel a DatAdatot.

Végül, de nem utolsósorban: 2020-ban csatlakozott a vállalkozáshoz tagként az ügyvezetői feladatokat is ellátó Szigetvári Viktor, aki Bajnai politikustársa, ezt megelőzően pedig kabinetfőnöke, még korábban Gyurcsány Ferenc bizalmasa volt. Szigetvári közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdatnál dolgozik, méghozzá menedzser partneri minőségben.

Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. A DatAdat bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketing tanácsadás, kutatás, és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése, és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.

Külföldi szálak

A DatAdat valójában egy cégcsoport, ide tartoznak a DatAdat Professional Kft. leányvállalatai: a DatAdat HR Kft. és a Datalyze Research Kft., valamint az észtországi bejegyzésű DatAdat ÖÜ, amelynek az észt cégnyilvántartásban elérhető adatok szerint Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon egykori kabinetfőnöke az ügyvezetői. Van egy bécsi DatAdat cég is.

Az észtországi bejegyzésű cég egy számítógépes programozással foglalkozó vállalat, amely rögtön 2019 második negyedévében közel négyszázezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több százmilliós forgalmat bonyolított. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.

Kiemelt szerepe lehet emellett egy másik észtországi, adatbiznisszel foglalkozó cégnek, amelyet Szigetvári Viktor a közösségi médiaoldalán alapítóként jegyez, ez pedig a Datapraxis. A vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember is, méghozzá a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője.

Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló „Opendemocracy.net” elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel. A Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, úgynevezett „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket.

Az amerikai balliberális hátország befolyása

A DatAdat mindemellett egy ideje tudhatóan együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségi kampányfejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) személyesen látogatta meg Barack Obama volt amerikai elnök. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is elkezdett használni, saját bevallása szerint több százezer embert értek el vele az európai parlamenti választási kampányban.

Nemrég a 24. hu írta meg, hogy a bécsi DatAdatnak, amely információik szerint a baloldal 2022-es kampányára szerződött, két vállalkozás a tulajdonosa. A kisebbségi (az AVSF GmbH) a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktoré és Ficsor Ádámé, a többségi tulajdonrész pedig a Higher Ground Labs Fund III LP-é. Utóbbi szervezet a 24.hu szerint az amerikai Demokrata Párthoz köthető, és „azzal a kifejezett céllal hoztak létre Donald Trump elnökké választása után, hogy a Szilícium-völgyből ihletett digitális tudástárral és technológiákkal felrázza a sokkolt Demokrata Pártot annak érdekében, hogy a demokrata értékrendű választók minél nagyobb számba menjenek el választani”. A Higher Ground Labs Fund III LP vezetői szintén Barack Obama korábbi amerikai elnök mellett dolgoztak elnökválasztási kampányai idején. Az amerikai anyacég fő részvényese pedig egy olyan, az offshore-paradicsomnak számító Delaware államban bejegyzett cég, amelynek tulajdonosi és irányitói köre nem nyilvános.

Egy, az Index birtokába került videófelvételen a Datadat tájékoztatási igazgatója azt mondta:

Nagyon komoly hálózatunk volt a Demokrata Pártban, hogy valamilyen szintű befolyással bírjunk, amikor szakembereket kell bevonnunk a kampányok különböző részei során.

Ficsor Ádám pedig ugyanezen írás alapján úgy fogalmazott:”mi csak a progresszívekkel dolgozunk”. Ezek után pedig az sem meglepő, hogy az Index összefoglalója szerint a DatAdat operatív stábjában hemzsegnek az amerikai kampányszakemberek, akik jórészt az ottani Demokrata Párt balszárnyához köthetők, és többen közülük Soros Györgyhöz is kapcsolódnak.

Propagandaterjesztés minden felületen

A DatAdat szolgáltatásainak haszonélvezői szintén a Gyurcsány-Bajnai-féle baloldali világhoz tartoznak. Így például Dobrev Klára internetes oldalán korábban megtalálható információk szerint a politikussal való internetes kapcsolattartás esetén „adatfeldolgozóként a DatAdat Professional Kft. működik közre, biztosítja az adatok tárolásához szükséges szervereket, amelyek az EGT területén belül találhatók”.

További adalék, hogy a liberális Átlátszó.hu egy korábban megjelent cikkében több portált is felsorolt, amelyek a DatAdathoz küldhették az adataikat: a Böcskei Balázshoz köthető Idea Intézet, a Gulyás Márton-féle Partizán egyik oldala, valamint a Gyurcsány Ferenc ügyvédjét, Czeglédy Csabát soraiban tudó Éljen Szombathely Egyesület is fel volt tüntetve az írásban. A DatAdatra való hivatkozás Kálmán Olga, Varju László és Oláh Lajos honlapjain is feltűnt.

Mindemellett pedig a 24.hu arról számolt be, hogy a DatAdat Karácsony Gergely 2019-es kampányát is segítette, sőt, az Index szerint 12 helyen dolgoztak a 2019-es önkormányzati kampányban a balliberális pártoknak.

Szintén a liberális portál két éve az Ezalényeg lejáratóoldal kapcsán azt írta, a “híroldalnak álcázott propagandakiadvány” központi irányítás alatt, több tízmilliós keretből szórhatta az újságcikknek öltöztetett, célcsoportokra szegmentált, gondosan célzott ellenzéki üzeneteket a 2019-es önkormányzati kampány számos színterén.

A lap több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy az “EzaLényeg-hadművelet” legfontosabb részfeladatát, a facebookos hirdetések célcsoportjainak kialakítását és a hirdetések célzását a Datadat cégcsoport végezte.  A 2022 áprilisi választást követően Gulyás Márton, a szintén külföldről finanszírozott Partizán videócsatorna kapcsán is bevallotta, hogy együttműködtek a DatAdattal.

Manipulált előválasztás

A fenti előzmények után az nem meglepő, hogy a 2021-es előválasztásban is nyakig benne volt a DatAdat-hálózat. A sok DK-s megbízás után az azonban némileg meglepő lehet, hogy inkább Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter oldalán kapcsolódtak be a küzdelmekbe. Legalábbis az Index 2022. márciusában megjelent cikke szerint egy birtokukba került felvételből kiderült, hogy az ellenzéki előválasztás végeredményét is tudta befolyásolni a Bajnai–Ficsor-érdekkör.

Az ellenzéki pártok kitalálták ezt az utat, az előválasztást, aminek a kiépítésében mi támogattuk őket

– mondta Ficsor Ádám, aki a beszélgetésben azt is megerősítette, hogy jelenleg Márki-Zay Péternek dolgoznak.

Lopott adatbázis, sms-özön, büntetőeljárás

A DatAdat a 2022-es kampányban hozzávetőleg egymillió választót érhetett el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Felmerült a gyanú, hogy az akciót lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre, hiszen olyan kormánypárti szimpatizánsok is kaptak hívásokat Márki-Zayéktól, aki bizonyosan nem adta meg elérhetőségét nekik. Nem csoda, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz az ügyben számos panaszbeadvány érkezett. A DatAdattal kapcsolatban az ORFK 2022 augusztusában azt a tájékoztatást adta, hogy a büntetőeljárás folyamatban van a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban egyelőre nem állt módjukban bővebb tájékoztatást adni a Magyar Nemzet kérdésére.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a tanács elnöke az Együtt-PM országos politikai tanácsának ülésén a fővárosi Corner Rendezvényközpontban 2014. október 19-én

Tovább olvasom