Kövess minket!

Trending Now

Velünk marad a home office egy friss kutatás szerint

A válaszadók közel fele szerint a hibrid munkavégzés hatékonyabb, mint a kizárólag irodai munka.

Flickr

A kutatásban megkérdezettek valamivel több mint egyharmada (36%) legalább heti egy napot otthonról dolgozik jelenleg is, jelentős részük (61%) többet, mint a járványt megelőzően. 30 százalék a pandémia alatt folyamatosan bejárt dolgozni, és most is így tesz, 34 százalékuk pedig jelenleg nem otthonról végzi a munkát, de az elmúlt egy évben dolgozott otthonról. A számítógéppel dolgozók többsége (77%) a hibrid munkavégzés valamilyen formáját tartja ideálisnak, a legtöbben – a válaszadók fele – hetente 2-3 napot töltenének munkahelyükön és otthon is – derül ki a Telenor 18-65 év közötti magyar internethasználók körében végzett 840 fős kutatásából, amely a számítógép mellől dolgozó válaszadók (66%) munkahelyi és munkáltatói preferenciáit, álláskereséssel kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta.

Grafka: telenor.hu

“A Telenornál korábban is volt lehetőség az otthoni munkavégzésre, de a járvány kezdetekor bátor döntést hoztunk, és az elsők között álltunk át a teljes home office-ra” – mondta Endrei-Kiss Judit, a Telenor Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. “Közeledve a pandémia végéhez, azt látjuk, hogy a home office a hibrid munkavégzés formájában a jövőben is velünk marad. Fontos a személyes együttműködés, és ezzel párhuzamosan egyre erősebb az igény a rugalmasság biztosítására is. Ezért irodai dolgozóinkkal 3 napot az irodából és 2 napot fixen otthonról dolgozunk.”

Nem fekete és fehér: ezek a hibrid munkavégzés előnyei és hátrányai

A válaszadók a hibrid munkavégzés legfontosabb előnyeinek a rugalmas időbeosztást és a rövidebb utazási időt tartják. Fontos szempontnak tartják, hogy ezzel a munka és a magánélet könnyebben összehangolható – ebben jelentősebb eltérés van a női (64%) és a férfi (53%) megkérdezettek között. A munka és szabadidő egyensúlyának biztosítása, tiszteletben tartása – a versenyképes fizetés és az őszinte kommunikáció után – általában is a munkáltatóval szembeni legfontosabb elvárás. A válaszadók 41 százaléka szerint a hibrid munkavégzés hatékonyabb is, mint a kizárólag irodai munka. A home office egyre inkább általános igényként jelenik meg bizonyos munkakörökben – az NRC kutatása szerint a jelenleg otthonról dolgozók közel fele gondolkodna el a váltáson, ha a munkahelyén megszűnne ez a lehetőség, a jövőbeni álláskeresés során pedig háromból két ember számára fontos szempont, hogy munkahelyén legyen home office.

Az otthoni munka legfontosabb hátrányának a kevesebb csapatmunkát és a közösség hiányát (49%) tartják, ezt követi a kollégák elérésének bizonytalansága (29%). Ez a vállalati HR terület számára is aktuális kérdés: a vezetőknek sokszor kihívást jelent, hogyan lehet csapatot vezetni távolról.

Az álláskeresésben is hozzászokhatunk a hibridhez

A munkaerőpiaci tapasztalatokat a kutatás is alátámasztja: bár a számítógép mellől dolgozókat is érintette a járványhelyzet, de nem ezen a területen jellemző a tömeges munkanélküliség: az elmúlt egy évben a válaszadóknak csak kisebb része keres (13%) vagy keresett (15%) állást. A munkavállalók kivártak, inkább ragaszkodtak a biztonságot jelentő állásukhoz, és a vállalatok is kevesebb pozíciót hirdettek meg. Ezeket a „befagyasztott” állásokat az elmúlt időszakban kezdték megnyitni, így most a munkakeresők a legtöbb területen sok lehetőségből tudnak választani, és ezért nagyobb eséllyel is indulnak.

Az álláskereső válaszadók általában jól vették a közelmúlt online interjúinak akadályait: többségük nem szembesült technikai nehézségekkel. A Telenor kutatásában részt vevők fele egyébként jó lehetőségnek tartja az online állásbörzéket, és részt is venne (vagy korábban már vett részt) ilyen eseményen. Így a szakemberek arra számíthatnak, hogy – hasonlóan a hibrid munkavégzés elterjedésével – az álláskeresés, az állásbörzék és az interjúk egy része is tartósan a netre költözik. Ilyen lesz az október 20-21. között megrendezett ’Job4me, a Virtuális Állásbörze’, ahol a résztvevők online találkozhatnak az ország legjelentősebb munkaadóival (köztük a Telenorral is), válogathatnak az állások között, virtuális profilt építhetnek, chatelhetnek vagy videóinterjúzhatnak a cégekkel, illetve részt vehetnek a kiállítók webinarjain. A szervezők már várják az érdeklődő munkakeresők regisztrációját.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom