Trending Now
Varga Judit: Súlyos tüneteket produkál az agresszív nyugati liberalizmus
Ezt az Igazságháborúk címmel tartott konferencián jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön. A tanácskozást a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ), az Alapjogokért Központ, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány rendezte a sajtószabadságról.
Varga Judit felszólalásában a szólásszabadságról és a kettős mércéről beszélve azt mondta, valóban igazságháborúról van szó, szabadságharcainkat Európában vívjuk – írja tudósításában a Magyar Nemzet.
– A véleménynyilvánítás szabadsága a jog és az alapjogokért a szabadságokért folyó történelmi küzdelem kontextusában lehet bemutatni a legjobban. A magyar alaptörvény deklarálja, hogy hazánkban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Az alaptörvény azt is kimondja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Ez még akkor is így van, ha egyes jogállamisági jelentésekben erről nem hajlandóak Brüsszelben tudomást venni
– fogalmazott Varga Judit.
Kiemelte: az is hozzátartozik a magyar konzervatív gondolkodásmódhoz, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. – Magyarországon sokszínűség uralja a politikai párbeszédet, a magyar médiát. Amikor vívjuk a jogállamisági harcokat, rendre próbálják a fogalmakat összemosni. A sajtószabadság fogalmát összekeverik magával a médiapluralizmussal. Míg az egyik egyértelmű szabadságjog, evidencia, és erre állami kötelezettség van, mégiscsak egy piaci kérdés, tulajdonosi döntés, ami meghatározza az adott tagállam médiapiaci viszonyait. A kettős mérce már itt felüti a fejét – hangsúlyozta.
Varga Judit fő üzenetként kiemelte,
ez nem egységes Európában, nincs módszertan rá, nincsenek kritériumok arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene kinéznie.
Csak a keretrendszernek vannak kritériumai, melyek Magyarországon ugyanolyan sztenderdnek felelnek meg, mint máshol.
– Miért kell ma is erről beszélnünk? Miért kell ezzel foglalkozni? Mert nem a joggal, hanem a valósággal van a probléma, és a szemlélettel. Az információs társadalom fejlődésével a nyugati agresszív liberalizmus súlyos tüneteket produkál.
“Ilyen az áldozati kasztrendszer, véleményhegemónia, véleménybuborék, ami szintén ösztönzi az öncenzúrát”
– sorolta a miniszter.
Varga Judit hangsúlyozta azt is, a vita nem a szabadságjogi kérdésekben húzódik, hanem az értékekről zajlik. A családok, a nemzetek meghaladásáról, a bevándorlás ösztönzéséről. – A társadalmi fundamentumok a jövőnk záloga. A család-hit-haza hármasban vagyunk más nevezőn, ez a fundamentum, melyen belül Európában erős nemzetek erős szövetségére koncentrálunk. A veszély közel van, ezért fontos tudni, hogy a vita a magyar nemzet megmaradásáról, és olyan európai jövőről, melyben pontosan a nemzetek sokszínűségét tekintjük értéknek és ezt próbáljuk megőrizni.
A konferencián felszólalt még mások mellett Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója és Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke is. Az ő előadásaikat IDE, IDE és IDE kattintva tudja elérni.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
