Kövess minket!

Trending Now

Utazásokkal, jó hotelekkel és éttermi ebédekkel vásárolják meg az újságírókat az NGO-k

A Magyar Nemzet birtokába került sokórányi Skype-interjúkból újabb részletek derültek ki arról, hogy a jogvédő szervezetek miként veszik rá az újságírókat, hogy azok a szuverenista országokat – köztük hazánkat – támadó anyagokat publikáljanak.

MTI Fotó: Marjai János

Fizetett utazásokkal, jó hotelekkel és éttermi ebédekkel vásárolják meg az újságírókat a különböző NGO-k, hogy az ő narratívájuk szerint jelenítsék meg a különböző országokat a nemzetközi médiában. A Magyar Nemzet birtokába került Skype-beszélgetésen Andrej Nosko, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) korábbi igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy több alkalommal is fizetett egy-egy újságírónak az említett célból.

Nagyvonalúan elszámolt költségek

Szavai szerint még az OSF vezetőjeként azért is bérelt fel újságírót, hogy az ösztöndíjas think-tankjük publikációját promótálja, de egy alkalommal egy egész hónapra is felbérelt egy médiamunkást, hogy antikorrupciós ügyekről írjon. Hozzátette,

mivel kényes kérdés gázsit fizetni az újságírónak, ezért jellemzően ”csak” a költségeket állják. Az említett esetben, egy hónap alatt közel 10 ezer eurót tett ki az újságíró szállására, étkezésére, utazására, valamint a tolmácsolásra elszámolt összeg.

Nosko beszámolójából az is kiderül, hogy

megvannak a jól bejáratott embereik az ilyen feladatokra.

Például Andrew Connelly, aki korábban a migrációs válság kapcsán támadta a bevándorlást ellenző országokat, köztünk hazánkat is. Connelly egyebek mellett a leszboszi menekülttáborban kitört tűzesetért is közvetve a magyar és a lengyel kormányt hibáztatta, mert a két állam elutasította a kötelező elosztási kvóták rendszerét. Emellett szélsőjobboldalinak titulálta a Fideszt, és azt a valótlanságot írta egy helyen, hogy a magyar kormány éhezteti a menedékkérőket.

Kiszínezett botrányok

Andrej Nosko kitért arra is, hogyan hasznosíthatók azok az anyagok, amelyek nem férnek be a napi politikával foglalkozó olyan nemzetközi lapokba mint a Politico, vagy a Financial Times. Úgy vélte, ezeket magazinokban lehet elsütni, részletesebb, riportosabb formában. Erre a célra szerinte a New Europe, a Visegrád Insight, vagy éppen a National Geographic is alkalmas. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy az adott sztori megragadja a lapok figyelmét, s

ezért szerinte akár kreálni is lehet a hírértéket.

Erre lehet példa a Petr Necas korábbi cseh miniszterelnökről a Newsweekben 2015-ben közölt lejárató anyag – amelyet szintén Connelly jegyzett szerzőként –, hiszen a cikkben bulváros elemek keverednek a tényekkel. Egyebek mellett olyan fordulatok olvashatók benne, mint hogy Andrej Babis, akkori cseh pénzügyminiszter már 9 éves korában kezdet üzletelni, mégpedig úgy, hogy teniszlabdákkal csencselt. A szintén Soros György támogatta Transparency International jelentésére hivatkozva pedig azt állították a cikkben, hogy Csehország Malajzia és Bahrein között áll a korrupció szintjét tekintve.

A Soros-alapítvány korábbi igazgatójának beszámolója szerint az ehhez hasonló anyagok elkészültét az is olajozottabbá teszi, hogy  számos országban ösztöndíjrendszer van kiépítve az antikorrupcióval foglalkozó szervezetek – például a think-tankek és oknyomozók – finanszírozására.

Jóllakatott újságírók

Jeney Orsolya, az Amnesty International korábbi igazgatója arról beszélt egy Skype-interjúban, hogyan próbálják rávenni a külföldi sajtót, hogy a jogvédő szervezetek szája íze szerint írjanak bizonyos témákról.

– Ha a külföldi média képviselői érkeznek Magyarországra, akkor kvázi VIP személyekként kezeljük őket, különleges bánásmódot kapnak. Alapvető dolog például, hogy elmegyünk velük villásreggelizni, de ha kiadunk egy jelentést, akkor is megetetjük őket. Nagyobb valószínűséggel írják meg ezeket a dolgokat, ha van egy ilyen kommunikációs csomag – fejtette ki.

Az egykori igazgató beszélt Nick Thorpe-pal a BBC közép-európai tudósítójával folytatott együttműködéséről is. – Csak szólni kellett neki, hogy hé, figyelj csak Nick, van itt valami, ami érdekelhet téged – idézte fel.

A legleplezettlenebbül a Magyar Nemzet korábbi cikkében szereplő Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa beszélt az NGO-k által lekenyerezett újságírók elfogultságáról: „Nem lehet tudni, hogy (az adott újságíró) éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából”.

Hamis kép Magyarországról

Mint köztudott, a Magyar Nemzet az elmúlt hetekben a szerkesztőséghez eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz, több tízórányi Skype-interjú alapján cikksorozatban számol be arról, hogy a Soros-világhoz tartozó meghatározó szereplők maguk fedték fel a médiára gyakorolt befolyásukat, a manipulációs módszereiket, azt, hogy milyen torz, hamis képet festenek Magyarországról a nemzetközi sajtóban.

Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének

Dalibor Rohac szlovák származású kutató, az American Enterprise Institute munkatársa egy Skype-interjúban Robert Ficoval példálózott. Szerinte a volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mivel az európai szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak. Rohac úgy vélte:

Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének, ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon.

Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért egyik jelenlegi projektvezetője egy interneten zajló beszélgetésben arra mutatott rá, bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországon autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.

Lejáratás gond nélkül

Miközben a Magyar Nemzet a SorosLeaks cikksorozatában feltárta az NGO-k és a nemzetközi sajtó manipulációs és befolyásolási gyakorlatát, a külföldi médiában is megjelentek hasonló írások.

Néhány hete a spanyol sajtóban leplezték le az európai liberális politikai elitet, világossá téve, miért vizsgálja, vegzálja Brüsszel állandóan Magyarországot és Lengyelországot, s miért elnézőbb más tagállamok ügyeinél. A Periodista Digital nevű honlapon megjelent egy terjedelmes írás, amely egy volt spanyol uniós képviselő különféle magánbeszélgetéseit foglalta össze.

Ezekben Carolina Punset többek között arról beszélt, hogy a nyugati liberális elit kettős mércét alkalmaz, nem mer fellépni a az iszlám szélsőségekkel szemben például azért, mert Brüsszelben sok muzulmán él. Ezzel szemben ha az EP képviselői Magyarországot vagy Lengyelországot kritizálják, abból politikai értelemben nem származhat gondjuk.

Nyomásgyakorlás? Persze!

A napokban egy francia blog tett közzé újabb leleplező anyagot. A viharos sebességgel eltávolított írásban egy nemzetközi nonprofit szervezet, az Újságok és Hírkiadók Világszövetsége, a WAN-IFRA elnök-vezérigazgatója fedte fel, hogy a szervezet milyen módon vett részt a hazánk ellen szervezett lejárató kampányban. Hatalmát a WAN-IFRA a világ vezető lapjainak szerkesztőségeihez való közvetlen hozzáférése jelenti, amellyel mindent befolyásolni tud.

A szervezetet részben az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány finanszírozza.

A blog tudósítása szerint a WAN-IFRA vezérigazgatója, Vincent Peyrègne magánbeszélgetéseiben utalt a Soros-alapítvány WAN-IFRA-nak folyósított pénzügyi támogatására, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás. Amikor megkérdezték tőle, hogy lehetséges lenne-e Magyarországra nyomást gyakorolni az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül, Peyrègne így válaszolt:

“Persze, volt már rá példa”.

Borítókép: Jeney Orsolya még az Amnesty International Magyarország igazgatója

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom