Kövess minket!

Trending Now

Uniós ügyekkel foglalkozó lap kongatja a vészharangot a Soros-NGO-k manipulációja miatt

Brüsszelben komoly visszhangot keltett, hogy a külföldi sajtó befolyásolásával érik el, hogy azok torz képet fessenek Magyarországról.

Brüsszelben is komoly visszhangot keltett, amikor a Magyar Nemzet cikksorozatából kiderült, hogy a Soros György-féle jogvédő szervezetek miként érik el a külföldi sajtó befolyásolásával – például újságírók lekenyerezésével, vagy félrevezetésével –, hogy azok torz képet fessenek Magyarországról és a magyar kormányról. Jan Figel, korábbi uniós biztos az Európai Uniót érintő ügyekről tudósító Eureporter.co-n közölt véleménycikkében arra figyelmeztetett: amellett, hogy az említett akciókkal felforgatják a magyar és a lengyel választási rendszert, az egész kontinens demokratikus berendezkedését is veszélyeztetik. 

Lényegében arról van szó, hogy nem-európai szereplők NGO-kat (nem kormányzati szervezeteket) használnak álcául a politikai tevékenységükhöz, például ahhoz, hogy elfogult médianarratívát készíttessenek. Vagy éppen európai intézményeknél lobbizzák ki, hogy Magyarország és Lengyelország ellen lépjenek fel, aláásva a demokratikus folyamatokat 

– fogalmazott az egykor a szlovák szállítási tárcát vezető politikus.

Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy a külföldi, sőt Európán kívüli érdekelt felek pénzzel akarják megváltoztathatni az emberek demokratikus akaratát, vagy, hogy azért igyekeznek megbüntetni az európaiakat, mert nem mind ugyanazt az utat választják. Figel aláhúzta: 

önmagában egy kormány konzervatív volta semmiképpen nem szolgáltathat alapot arra, hogy antidemokratikus eszközökkel támadják. 

Szavai szerint az egész földrészünkre kiható káros következményei lesznek, ha egy demokratikusan megválasztott kormány legitimitását kívülről, kétes eszközökkel és módszerekkel próbálják meg aláásni. Főként mivel – folytatta – a bemutatott kettős mérce másik fele, hogy a baloldali kormányokat akkor sem bírálják a hozzájuk hasonló világnézetű szervezetek, ha azok mégoly korruptak, jogsértőek, vagy antidemokratikusak.

Etikátlan kapcsolat

Az Eureporter.co egy másik cikkben is foglalkozott a Soros-NGO-k lelepleződésével, s részletesen elemezték azokat a visszaéléseket, amelyekről a különböző jogvédő szervezetek egykori vezetői kendőzetlen őszintéséggel beszéltek a Magyar Nemzet birtokába került Skype-interjúkban. Így például etikailag megkérdőjelezhetőnek nevezték az OSF és egyes európai médiumok kapcsolatát, amelybe az is belefér, hogy újságírókat bérelnek fel például a magyar kormányt támadó elfogult anyagok elkészítésére. A nyilvánosságra került felvételek kulcsszereplőjének Andrej Noskót, az OSF egykori igazgatóját nevezték, aki több helyen is elismerte, hogy megtévesztőek a magyar kormányról külföldön közölt beszámolók, tudósítások.

Emlékezetes: 

Nosko azt állította, hogy a nyugat-európai sajtó úgy állítja be, mintha hazánkban diktatúra lenne, miközben elhallgatják, hogy a jelenlegi kormány valóban népszerű, valamint, hogy komoly demokratikus bázisának köszönhetően három alkalommal is kétharmados többséggel választották meg. 

Az uniós ügyekkel foglalkozó lapnál arra is felfigyeltek, hogy Nosko meglehetősen elfogultnak nevezte a Freedom House jelentéseit. A Magyarországon jól ismert, és a Soros-hálózat tagjaként számon tartott jogvédő szervezetnek a Nations in Transit című, demokráciaértékelő jelentését propaganda anyagnak titulálta. – Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitpropanyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó – fogalmazott az OSF egykori igazgatója.

Félrevezetett újságírók

A cikksorozatból az is kiderül, hogy a Soros-NGO-k sokszor a külföldi újságírók hiányos nyelvtudásával is visszaélnek, és elfogult, rossz minőségű másodlagos forrásanyagokkal látják el őket, amiből borítékolható, hogy eltorzítva, a jogvédő szervezetek szája íze szerint jelenítik meg hazánkat a nemzetközi sajtóban. Emellett az NGO-knak szerteágazó kapcsolataik vannak számos európai fősodratú balliberális médiummal, például a BBC-vel, a Pollitico-val és Financial Times-szal, és megvannak a jól bejáratott embereik, akik az első szóra megírják az ajánlott történeteket. Hazánkban több médiumot is közvetlenül Soros-pénzekből tartanak fel, és a tőzsdespekuláns emberei ott ülnek a lapok vezetőségében – írja a Magyar Nemzet.

Például az Uj Péter által irányított 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.-ben a Soros György jobbkezének tartott két külföldi személy is található, Marie Nemcova és Valer Kot, akik prominens alakjai egy úgynevezett Media Development Investment Fundnak (MDIF). Ez a szervezet finanszírozza a 444.hu működését, az alapot pedig hatalmas összegekkel támogatja a Soroshoz köthető Open Society Foundations.

A Soros-alapítványnak résztulajdona van a Magyar Narancs című hetilapban is, de több oknyomozó portált is fenntart. Ilyen például az Átlátszó.hu vagy a Direkt 36, s ez a kör a támogatója továbbá a Tilos Rádiónak is. 2020-ban egy sor olyan vidéki baloldali médiumot is finanszíroztak Sorosék, amelyek helyben egyértelműen a kormányváltást igyekeznek elősegíteni: Szabad Pécs, Nyugat, Enyugat, Debreciner, Szegeder, Veszprém-Kukac.

Belépési pont

A jogvédők mindemellett közvetlen politikai szálakat is meg tudnak mozgatni, hiszen a korábbi vezetők beszámolója alapján számos nyugat-európai – valamint például az amerikai és az ausztrál – követséggel ápolnak jó kapcsolatot. A már említett Andrej Nosko szerint ha egy jogvédő szervezet mondjuk kormányváltást szeretne elérni, akkor a legkézenfekvőbb megoldás külföldről nyomást gyakorolni az ország vezetésére. Szavai szerint a követségek különböző események megszervezésben segíthetnek, és egyfajta védelmet nyújthatnak a “civileknek”. Arról, hogy az NGO-k mennyire átpolitizálódtak, Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója beszélt. Szavai szerint a még a vezetőkre is nagy nyomást helyezett a szervezet, hogy kvázi politikusként nyilvánuljon meg a médiaszereplései során, és hogy bírálja a kormányt, ahol csak tudja.

Borítókép: Jan Figel 

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom