Kövess minket!

Trending Now

Újságírószakma a COVID-19 idején: felmérést készített a Próbakő Kommunikáció

A média is a koronavírus kárvallottjai közé tartozik. A Próbakő Kommunikáció felméréséből kiderül, hogy a pandémia felgyorsította a szakmában már korábban elkezdődött átrendeződést.

A Próbakő Kommunikáció online felmérésben kérdezte meg a velük kapcsolatban álló újságírókat arról, hogyan élik meg a koronavírus okozta járványhelyzet kihívásait, milyen hatással van életükre, mindennapi munkájukra a megváltozott világ.

Az újságírók 80%-a home office-ban van, 21%-uknak csökkent a fizetése

A válaszadók kb. harmada korábban is otthonról dolgozott, közel fele pedig az eddig szerkesztőségből végzett teendőit most home office-ból látja el. Az újságírók közel harmada érzi úgy, hogy a work-life balance az előbbi irányába mozdult el. Ezzel szemben minden ötödik kitöltőnek kevesebb lett a munkája, ami sajnos a fizetésük csökkenését is jelenti. Az újságírók több mint háromnegyede érzi valamilyen szinten veszélyben a munkáját a járványhelyzetben kialakult gazdasági megszorítások miatt.

Összességében borúsan látják a szakma jelenlegi helyzetét és kilátásait az újságírók. Ezt alátámasztja az is, hogy amikor a felmérés arra kérdezett rá, hogy milyen szavak jutnak eszükbe az újságírással kapcsolatban, akkor döntő többségük negatív, esetleg semleges szavakat említett (bizonytalanság, túlélés, kiszolgáltatottság, alulfizetett, függőség). Akadt azért néhány előremutató kifejezés is a válaszok között: tanulás, minőség, fejlődés, pontos, remény.

Merre tovább újságírás?

„Kutatásunk eredménye azt jelzi, hogy az újságírói szakma évek óta megfigyelhető változása, alakulása felgyorsult a koronavírus járvány és a korlátozó intézkedések miatt. Ezeket a folyamatokat a sajtókapcsolati munka stratégiai tervezése és a napi szintű megvalósítás során egyaránt figyelembe kell venni” – mondta R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője, a Worldcom PR Group EMEA igazgatótanácsi tagja. A print sajtó jövőjét illetően a két szélsőséges véleményhez tartozók tábora így alakul: a nyomtatott termékeknek egyértelműen van jövőjük az újságírók negyede szerint, ezzel szemben 5%-uk a print sajtó végét vizionálja. Abban viszont a válaszadók 90%-a egyetért, hogy az online sajtó, az online videós tartalmak és a podcastok jelentősége tovább nő. Az újságírók közel harmada látja úgy, hogy új tudásra kell szert tennie (pl. videógyártás, hanganyagok készítése), hogy alkalmazkodni tudjon a változóban lévő igényekhez. „A kommunikációs cégeknek a digitális pr-munkát kell tovább erősíteniük, és olyan tartalmakat is gyártaniuk kell, amelyek az online sajtót, a videós és podcast tartalmakat segítik, szolgálják ki”– tette hozzá R. Nagy András.

Koronavírus: lankadó érdeklődés

Az újságírók közel 60%-a úgy látja, hogy a pandémiával kapcsolatos kezdeti nagyon nagy érdeklődés mostanra kicsit alábbhagyott. A márkák is kezdenek másról beszélni: az újságírók 44%-a az utóbbi napokban újra kap vállalatoktól/intézményektől/márkáktól olyan anyagokat is, amelyekben nem szerepel a koronavírus.

Trending Now

Ellenzéki önkormányzat által pénzelt cég adta ki Dorosz Dávid kampányújságját

Még a vesztes választások után egy hónappal is az állítólagos Fidesz-ügynökökről értekezett a Helyi Hírhozó című dunakeszi kampányújság. A Dorosz Dávidot népszerűsítő kiadványt gyártó cég 2020-ban egymilliárd forint értékben nyert önkormányzati megbízást, csak épp nem a Pest megyei településen, hanem az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban. Kérdés: ki finanszírozta a párbeszédes jelölt kampánykiadványát?

Közzétéve:

Mindenkinek joga van tudni, hogy kik segítettek a Fidesznek. Nem rajtuk múlt az eredmény, de érdemes minél jobban megismerni és érteni Orbán rendszerét – írta az április 3-i választások után egy hónappal a dunakeszi ügyekkel foglalkozó Helyi Hírhozó című lap internetes kiadása. A május elején publikált cikkben Lukácsi Bálint dunakeszi önkormányzati képviselőt és Lőrincz Lászlót, Göd egykori alpolgármesterét Fidesz-ügynököknek bélyegzik – számol be róla a Magyar Nemzet

Az erről szóló bejegyzés megjelent Dorosz Dávid egykori főpolgármester-helyettes Facebook-oldalán is. Ismert:

Karácsony Gergely megbukott helyettese a Párbeszéd jelöltjeként a dunakeszi központú országos egyéni választókerületből szeretett volna visszatérni a politikába, azonban több mint háromezer szavazattal simán kikapott a fideszes Tuzson Bencétől a korábban biztos ellenzékinek tartott körzetben. 

Valószínűleg az előzetes becslések alapján Doroszék is elbízhatták magukat, hiszen míg a baloldali előválasztás idején hat szám is megjelent a fent említett Helyi Hírhozóból, addig a választási kampányban már csak egyszer adták ki. 

Az újság impresszumában az szerepel, hogy felelős kiadója a DS Média Kft. A cég az ellenzéki vezetésű Dunaújvárosban 2020-ban egymilliárd forint értékben kapott megbízásokat az önkormányzat helyi médiafelületeinek működtetésére. A kampányújság főszerkesztője pedig Varga Richárd, akit – amellett, hogy a cég egyik vezetője – már a 2019-es ellenzéki hatalomátvétel után igazgatósági tagsággal “kínáltak meg” a dunaújvárosi önkormányzat vagyonkezelő cégében. 

Forrás: Internet

A cég felügyelőbizottságának tagja Szabó Zsolt (Párbeszéd), Dunaújváros alpolgármestere is, aki a kampányban személyesen is részt vett, fórumozott Dorosz Dávidékkal Gödön is. A Magyar Nemzet kereste Szabó Zsoltot, hogy ismeri-e Varga Richárdot – hiszen a DS Média Kft. semmilyen felületen nem tüntette fel, hogy foglalkozna Dunaújvároson kívüli ügyekkel, a kampányban azonban mégis feltűnt a Pest megyei Dunakeszin és környékén –, azonban megkeresésükre azt válaszolta, hogy a dunaújvárosi önkormányzat sajtófőnökét keressék meg.

Utóbbi viszont nem válaszolt a kérdésekre, így arra sem, hogy van-e kapcsolat az önkormányzati felületek és Dorosz Dávid kampánykiadványai között.

Az mindenesetre említésre érdemes, hogy a Helyi Hírhozó Facebook-oldalán csaknem másfél millió forintért adtak fel hirdetést, a választások utáni, már idézett, ügynököző poszt megjelenítéséért is fizettek valakik.

Tovább olvasom

Trending Now

Letiltotta az Instagram a szélsőséges liberális eseteket gyűjtő oldalt

A fiók – amelynek mintegy 170 ezer követője volt – elsősorban az óvodákban és az iskolákban terjesztett szélsőséges LMBTQ-propagandáról tett közzé leleplező videókat.

Közzétéve:

Flickr

Letiltotta a Libs of TikTok, azaz a TikTok liberálisai nevű oldalt csütörtökön az Instagram – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A közösség erről Twitter-oldalán számolt be.

Az Instagram a tiltást mindössze annyival indokolta, hogy az oldal „megsértette a közösségi normákat”. A Libs of TikTok Instagram-oldalt mintegy 170 ezren követték. Twitter-fiókjának ennél is több, nagyjából 1,2 millió követője van – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Az oldal főként az amerikai iskolákban és óvodákban dúló, és sokszor a tanárok által terjesztett szélsőséges LMBTQ-propagandáról tesz ki ritkán látható felvételeket.

A Libs of TikTok által közzétett tartalmak alapján a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt már többek között arról, hogy egy magát „genderfluid boszorkányként” azonosító tanárnő azzal hencegett, hogy óvodáskorú gyerekeket oktat a szexualitásról és a nemi identitásról. Írt a V4NA nemzetközi hírügynökség arról is, ahogy drag queenek tanították az iskolásokat a „drag művészetre” egy kaliforniai iskolában, vagy épp arról, ahogy az egyik washingtoni oktatási intézmény BLM-molinókkal vonultatta fel az óvodásokat.

Az oldal egyébként 2020 novembere óta üzemel. Amerikában igazán április közepén vált széles körben ismertté, amikor az LMBTQ-közösséget pártoló újságírónő, Taylor Lorenz írt egy cikket az oldalról, és felfedte az oldal kezelőjének kilétét.

A fióknak 30 napja van arra, hogy fellebbezzen az Instagram döntése ellen. Ha a közösségi oldal a fellebbezésnek helytad, akkor a fiókot visszaállíthatják.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Így használják a mobiljaikat a magyarok

Hazánkban már 6,2 millióan használnak okostelefont és nagyjából 6 millióan interneteznek mobiljukon a 18-69 éves korosztályban, derült ki az eNET legújabb reprezentatív kutatásából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magas fokú okostelefon penetráció mellett azonban több internetes tevékenység van, ahol nem ezt az eszközt preferáljuk – ilyen például a webáruházi vásárlás vagy a levelezés, ahol a számítógépet részesítjük előnyben. A készülékek technológiai fejlődése, valamint a hozzájuk kapcsolódó új szolgáltatások megjelenése folyamatosan alakítják az eszköz- és internethasználati szokásainkat.

Az eNET-kutatás eredményei alapján általánosságban megállapítható, hogy az okostelefon és internet használatának terjedése töretlen, mely növekedés összhangban áll az uralkodó digitalizációs trendekkel. Bár az online lét és az eszközhasználat egyre szélesebb társadalmi csoportok körében válik elterjedtté, mégis eltérések figyelhetők meg ezekben a munkaerőpiaci státusz és a korcsoportok mentén.

LEGAKTÍVABB HASZNÁLAT A 30 ÉV ALATTIAK ÉS A TANULÓK KÖRÉBEN MUTATKOZIK: MA MÁR ELÉRI A 100%-OT AZ INTERNET- ÉS AZ OKOSTELEFON-HASZNÁLÓK ARÁNYA E KORCSOPORTBAN.

Az internet nyújtotta végtelen lehetőségek tárházából a legnépszerűbbek, hogy rákeresünk valamilyen információra, chatelünk, vagy megnézzük az időjárás-előrejelzést (78-78%). Ez a TOP3 legelterjedtebb cél vagy alkalmazás, amiért csatlakozunk a világhálóra a mobilunkon.

A közösségi média használata, bár széles körben elterjedt, csupán negyedik helyezett lett, holtversenyben az e-mailezéssel (74-74%). Tízből heten olvasnak emellett híreket (73%) és néznek videókat online (71%). Nem kérdés, hogy a felnőtt magyar társadalom számára az internet fontos szerepet tölt be az informálódás és kapcsolattartás terén, főként a Covid-19-járvány hatására bevezetett korlátozások után, de ezen tevékenységek népszerűsége korábban is töretlen volt.

A világjárvány okozta felfordulás egyik velünk maradt hatása, hogy a felnőtt lakosság körülbelül kétharmada szokott online vásárolni (64%). Továbbá közel ugyanennyien hívják segítségül az internetet tájékozódáshoz, például útvonaltervezés céljából (64%).

Ha már internet és ha már járvány, akkor nem elhanyagolható szempont, hogy a pandémiának az elektronikus ügyintézési lehetőségekre is jelentős hatása volt. Ezek közül a bankolás a legnépszerűbb (57%), de a lakosok fele szokott számlát befizetni vagy egyéb hivatalos ügyben eljárni online (50-50%), saját bevallása szerint. „Dacára az elmúlt időszak dinamikus mobiltechnológiai fejlesztéseinek, az online ügyintézések esetében még mindig a laptopunkat használjuk elsődlegesen – a lehetőség továbbra is adott tehát a mobilszolgáltatás fejlesztések számára” – tette hozzá Hack-Handa Tünde, az eNET digitalizációs témákra szakosodott vezető kutatója.

Chat és közösségi média appok az élen
És hogy mi az, amit elsősorban appokon keresztül végzünk? E téren szintén dobogós az online üzenetküldés és a közösségi média. A mobilalkalmazásokon keresztül végzett tevékenységek közül ezek érték el a legmagasabb arányt, a lakosság több mint fele használ ilyen típusú appokat. Ezt követi a GPS (47%), amelyet – ahogy már megállapítottuk -, elsődlegesen telefonon használunk.
Továbbá tízből négyen nézik meg az időjárás-jelentést, vagy tekintenek meg videót applikációban. A mobilalkalmazási adatok is mutatják, hogy azokat a tevékenységeket kevésbé végzik appon keresztül, amelyekre számítógépüket szívesebben használják.

Tíz app bőven elég az emberek többségének
Magyarországon tízből hat okostelefon-használó legfeljebb 10 alkalmazást használ rendszeresen – azaz legalább heti szinten –, de a negyedük maximum csak ötöt. Bár nem jellemző, hogy kifejezetten sok alkalmazást használnánk rendszeresen, a lakosok negyede hetente egy vagy több alkalommal is letölt új applikációt, felük pedig legalább havonta egyszer – olvasható az Origo.hu cikkében.

Tovább olvasom