Kövess minket!

Trending Now

Újságírószakma a COVID-19 idején: felmérést készített a Próbakő Kommunikáció

A média is a koronavírus kárvallottjai közé tartozik. A Próbakő Kommunikáció felméréséből kiderül, hogy a pandémia felgyorsította a szakmában már korábban elkezdődött átrendeződést.

A Próbakő Kommunikáció online felmérésben kérdezte meg a velük kapcsolatban álló újságírókat arról, hogyan élik meg a koronavírus okozta járványhelyzet kihívásait, milyen hatással van életükre, mindennapi munkájukra a megváltozott világ.

Az újságírók 80%-a home office-ban van, 21%-uknak csökkent a fizetése

A válaszadók kb. harmada korábban is otthonról dolgozott, közel fele pedig az eddig szerkesztőségből végzett teendőit most home office-ból látja el. Az újságírók közel harmada érzi úgy, hogy a work-life balance az előbbi irányába mozdult el. Ezzel szemben minden ötödik kitöltőnek kevesebb lett a munkája, ami sajnos a fizetésük csökkenését is jelenti. Az újságírók több mint háromnegyede érzi valamilyen szinten veszélyben a munkáját a járványhelyzetben kialakult gazdasági megszorítások miatt.

Összességében borúsan látják a szakma jelenlegi helyzetét és kilátásait az újságírók. Ezt alátámasztja az is, hogy amikor a felmérés arra kérdezett rá, hogy milyen szavak jutnak eszükbe az újságírással kapcsolatban, akkor döntő többségük negatív, esetleg semleges szavakat említett (bizonytalanság, túlélés, kiszolgáltatottság, alulfizetett, függőség). Akadt azért néhány előremutató kifejezés is a válaszok között: tanulás, minőség, fejlődés, pontos, remény.

Merre tovább újságírás?

„Kutatásunk eredménye azt jelzi, hogy az újságírói szakma évek óta megfigyelhető változása, alakulása felgyorsult a koronavírus járvány és a korlátozó intézkedések miatt. Ezeket a folyamatokat a sajtókapcsolati munka stratégiai tervezése és a napi szintű megvalósítás során egyaránt figyelembe kell venni” – mondta R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője, a Worldcom PR Group EMEA igazgatótanácsi tagja. A print sajtó jövőjét illetően a két szélsőséges véleményhez tartozók tábora így alakul: a nyomtatott termékeknek egyértelműen van jövőjük az újságírók negyede szerint, ezzel szemben 5%-uk a print sajtó végét vizionálja. Abban viszont a válaszadók 90%-a egyetért, hogy az online sajtó, az online videós tartalmak és a podcastok jelentősége tovább nő. Az újságírók közel harmada látja úgy, hogy új tudásra kell szert tennie (pl. videógyártás, hanganyagok készítése), hogy alkalmazkodni tudjon a változóban lévő igényekhez. „A kommunikációs cégeknek a digitális pr-munkát kell tovább erősíteniük, és olyan tartalmakat is gyártaniuk kell, amelyek az online sajtót, a videós és podcast tartalmakat segítik, szolgálják ki”– tette hozzá R. Nagy András.

Koronavírus: lankadó érdeklődés

Az újságírók közel 60%-a úgy látja, hogy a pandémiával kapcsolatos kezdeti nagyon nagy érdeklődés mostanra kicsit alábbhagyott. A márkák is kezdenek másról beszélni: az újságírók 44%-a az utóbbi napokban újra kap vállalatoktól/intézményektől/márkáktól olyan anyagokat is, amelyekben nem szerepel a koronavírus.

Trending Now

Szijjártó Péter: véleménydiktatúrát épít a liberális mainstream (videó)

Közzétéve:

Borítóképünkön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, fotó: MTI/Bruzák Noémi

A liberális mainstream, amely az egyik legkirekesztőbb ideológiai irányzat, véleménydiktatúrát épít – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban, ahol előadást tartott a Ladislav Hanus társaság által szervezett Konzervatív Konferencián hétfőn.

A magyar diplomácia vezetője előadásában rámutatott: tényekkel alátámasztott valóság, hogy az Európai Unió (EU) gyengül, sok nyugat-európai ország lakossága rendkívüli mértékű pesszimizmussal tekint a jövőbe, s mindez a liberális mainstreamnek köszönhető.

“A nemzetközi liberális mainstream képmutató, mert kioktatnak minket arról, hogyan kell demokráciát csinálni, mennyire fontos a véleményszabadság, közben pedig a liberális mainstream a legkirekesztőbb ideológiai irányzat, amellyel ha valaki nem ért egyet, azt azonnal megbélyegzik, kirekesztik, tehát nem mást csinál a liberális mainstream, mint véleményhegemóniát, véleménydiktatúrát épít”

– fogalmazott Szijjártó Péter.

Beszédében a külügyminiszter rámutatott: az EU gyengülését mutatja, hogy részesedése a világ GDP-jében az elmúlt 20 évben 21 százalékról 18 százalékra csökkent, csökkent a versenyképessége is, hiszen míg tíz éve még a világ 50 legnagyobb cégéből 14 európai volt, ma viszont már csak 7, s mindeközben a világ szociális kiadásainak 27 százalékát Európában fizetik ki, ami megkérdőjelezi a rendszer fenntarthatóságát. Hozzáfűzte: sok nyugat-európai ország lakossága pesszimista az életszínvonal-emelkedéssel kapcsolatban: a franciák 57 százaléka, a belgák 53 százaléka, illetve az osztrákok és a spanyolok fele is, miközben a pesszimizmus mértéke Közép-Európában jóval az európai átlag, 40 százalék alatt van.

Szijjártó Péter elmondta: a közép-európaiak akaratával ellentétes, hogy az EU gyengül. Hangsúlyozta, hogy a közép-európaiak, konzervatívok és keresztények, részt akarnak venni az európai kontinens jövőjéről szóló vitában, viszont a liberálisok ezt meg akarják akadályozni, ami antidemokratikus.

Hangsúlyozta azt is:

korábban Európát éppen az erős nemzetek és a keresztény értékek tették sikeressé, és az Európai Uniót most is konzervatív fordulat tudná megerősíteni, az, ha a liberális mainstreamet az eredeti európai értékekhez ragaszkodó, demokratikus, keresztény értékekre alapozó, patrióta politika váltaná.

A külügyminiszter ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása kapcsán a konzervatív család-, gazdaság-, és biztonságpolitikát, illetve a keresztény közösségek védelmét említette. Szijjártó Péter, Magyarországot példának hozva, a gazdaságpolitikával összefüggésben rámutatott: Magyarországon munkaalapú társadalom épül, s míg 11 éve Magyarországon 1,7 millió adófizető volt, most több mint 4,2 millió adófizető van, az adó mértéke olyan szinten van, hogy megéri dolgozni.

Szijjártó Péter a biztonságpolitikáról elmondta: az állam saját határainak védelme alapvető fontosságú, amit az is bizonyít, hogy a nyugat-európai integrációs politika kudarcot vallott.

A miniszter a családpolitikáról szólva kijelentette: a család áll a legnagyobb támadás alatt, holott a jövőnk és Európa jövője is a családtól függ. Elmondta: Magyarországon van egy nagy nemzeti cél az idei évre, az, hogy ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot, akkor valamennyi, gyermeket nevelő családnak visszaadják az általuk idén befizetett személyi jövedelemadót.

Szijjártó Péter a keresztény közösségek védelme kapcsán megemlítette: Magyarország létrehozta a legüldözötteb közösségeket segítő programot, amely helyben, a szülőföldjén segít ezeknek a közösségeknek.

A régi pozsonyi parlament történelmi épületében tartott egésznapos rendezvényen Boris Kollár a pozsonyi parlament házelnöke is felszólalt, s beszédében az illegális migráció elutasítandó mivoltára, illetve a családközpontú politika fontosságára mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy az illegális migráció olyan illegális cselekedet, amely nem adhat alapot legális letelepedésre, s ezzel összefüggésben el kell különíteni a segítséget a felelőtlenségtől, mert különben arra kerülhet sor, hogy egyszer az itteni embereknek menekülniük kell majd a saját országukból.

Kollár kiállt a családcentrikus politika központba állítása mellett, s rámutatott:

Szlovákiában kiemelt figyelemmel követik a magyar kormány e téren tett lépéseit, amelyeket inspiratívként és útmutatóként jellemzett.

Az idén először, hagyományteremtő céllal megtartott konferencia szervezőinek elképzelése szerint az esemény platformot adhat a térség konzervatív gondolkodóinak és politikusainak véleménycseréjére és segítheti a részleteiben esetenként különböző, ám alapjaiban véve közös nézetek egyeztetését.

Tovább olvasom

Trending Now

Családi utat nyerhet a közmédia szavalópályázatának legjobbja

Az MTVA szeptember 26-ig meghosszabbította a Toldi sorozat bemutatásának alkalmából kiírt szavalópályázatának benyújtási határidejét. A Mondj verset a nagyival! továbbra is várja a jelentkezőket, a legjobb pályaművel családi élményutazás nyerhető a Galánta melletti Taksonyfalvára, a Toldi Panzióba.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Toldi animációs sorozat szeptember 19-től vasárnap esténként 19.40-től látható a Dunán. A premier alkalmából az MTVA Mondj verset a nagyival! címmel pályázatot hirdetett, amelyre unokák és nagyszülők közösen nyújthatnak be pályaművet, videó formában.

Az Arany-eposz egy szabadon választott részletének szavalásával értékes Toldi ajándékcsomagot nyerhetnek a legjobb felvételt beküldők, emellett esélyt kaphatnak, hogy a Duna Televízió Almárium című szolgáltató magazinműsorában szerepeljenek. A fődíj pedig egy családi kikapcsolódás a taksonyfalvai Toldi Panzióban, ahol a pályázó nagyszülő és unoka mellett a szülők is eltölthetnek két éjszakát, teljes ellátással.

A felhívás részletei megtalálhatók a mediaklikk.hu/toldi oldalon.

Tovább olvasom

Trending Now

A 2006-os rendőrterror fotós és videós emlékeit várják (videó)

A 2006. évi őszi események fényképeit, filmjeit, hangfelvételeit akarja összegyűjteni a XXI. Század Intézet, amely ennek érdekében felhívással fordult a nyilvánossághoz.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“2006 októberében békésen ünneplő magyarokat vertek véresre Budapest utcáin. Gyurcsány Ferenc, akkori miniszterelnök, Petrétei József miniszter és az akkori budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi Péter utasítására gumilövedékekkel lőtték őket, könnygázgránátokat vetettek be ellenük. Földre tiport, magatehetetlen polgárokat rugdostak, gumibotoztak. A rendőrökről levetették az azonosító jelvényeiket és ellenünk fordították őket” – emlékeztet pénteki közleményében a XXI. Század Intézet, hozzátéve, hogy

sok-sok ünneplő kezében volt telefon, kamera, fényképezőgép: fotók, film- és hangfelvételek ezrei készültek el.

A XXI. Század Intézet ezért arra kéri azokat, akik jelen voltak és rögzítették a brutalitásokat, hogy a felvételeket küldjék el a felhivas@xxiszazadintezet.hu címre.

A felhívás részleteit ide kattintva tudja megtekinteni.

Tovább olvasom