Trending Now
Újabb liberális őrület kezdődött a TikTokon
Egy liberális TikTokker videójában most arról okítja követőit, hogy miként azonosíthatja magát valaki macskának, és mit kell tennie ahhoz, hogy jó cica legyen. A jelenség nem újkeletű, volt, akinek az állásába került, hogy nem vette komolyan a macska-identitást.
A TikTokker, aki lánynak született, egy hosszú videóban magyarázta el a nyávogások közötti különbséget, ezzel oktatva a szintén macska identitású társait.
“Az egyik legfontosabb a mi cicacsaládunk számára a ‘bilire akarok menni’ nyávogás. Nagyon sokáig tartott, mire elsajátítottam ezt a nyávogást, mert nagyon konkrétnak kell lennie ahhoz, hogy a cicáim megértsék” – mondta V4NA hírügynökség tudósítása szerint a lány-macska hibrid, aki a jelek szerint már szobatiszta, és többek között ezt az eredményét akarta közölni az őket követő felhasználókat.
“Ez a legfontosabb nyávogás számomra, és ezt akkor használom, amikor segítségre van szükségem a törléshez” – fogalmaz, majd beszámol a “tüzes nyávogásról”, amit akkor használnak, amikor egy kicsit különlegesebb cicafigyelemre van szükségük.
A macska identitás nem egyedülálló, amint arról már korábban a V4NA is beszámolt, egy alkalommal egy egész iskolai osztály játszotta ki a szabályokat azzal, hogy macska identitásúnak vallották magukat, gondolván, ha fiúk lehetnek lányok, másokat pedig semleges névmással kell emlegetni, akkor megzavarják a rendszert, és macskaként azonosítják magukat.
Az egyik diák nagymamája arról számolt be, hogy a macskáknak öltözött gyerekek hisztiznek, kaparnak és vakargatást kérnek a többiektől, illetve néha megharapják a társaikat és fújnak rájuk. Ez a nyűgös macskacsoport pedig megnehezítette minden diáknak és iskolai dolgozónak az életét azzal, hogy gyakran az óra közben lefeküdtek az ablakba, és doromboltak.
Valakinek azonban még az állásába is került, hogy nem gondolta komoly dolognak a macska identitást. Egy helyettesítő tanárként dolgozó nő egy olyan videót tett közzé a TikTokon, amiben azt állítja, hogy az iskola vezetése azért rúgta ki, mert nem azonosult megfelelően egy diákkal, aki macska identitásúnak tartotta magát, és nem volt hajlandó visszanyávogni a gyerekeknek az órán.
A tanárnő a videójában elmondta, hogy helyettesítő tanárként épp a jelenlévőket ellenőrizte, amikor nyávogást hallott.
“Nem foglalkoztam a nyávogással tovább mentem, majd amikor az ötödik sorba értem ismét nyávogást hallottam. Megkérdeztem a gyerekektől, hogy ki volt ez, erre az első sorban egy kislány azt mondta nekem, “vissza kell nyávognod neki, mert ő macskaként azonosítja magát”. Erre visszakérdeztem, hogy tréfálsz velem? Hol van az almosládája? Ezt már valószínűleg nem kellett volna mondanom”, mondta a TikTok videójában a cicafiú miatt kirúgott tanár.
“Az alomdobozos kérdésem után a fiú felkelt és kiviharzott az osztályteremből. Természetesen az egész osztály rajta nevetett. Később bementem az igazgatói irodába, ahol közölték velem, hogy nem tartanak igényt a szolgálataimra, amennyiben nem tudok azonosulni az összes diák identitásával az osztályteremben”, tette hozzá a pedagógus.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.