Kövess minket!

Trending Now

Újabb baloldali cenzúra: nem engednek hirdetni egy podcastot

Ismét bebizonyosodott, hogy a Facebook a számára nem megfelelő politikai nézeteket háttérbe szorítja, minden lehetséges módon próbálja ellehetetleníteni.

Pixabay

A Gasztrodinamika podcast készítője, Tóth Tamás Antal a Facebook-on, az általa üzemeltetett oldalon szerette volna hirdetni az Origo által is közölt podcast beszélgetést, amely arról szól, hogy miért akarták a kommunisták eltüntetni a tokaji bort. Azért, hogy a beszélgetést népszerűsítse a Facebook-on, hirdetést próbált feladni, amit a saját pénzéből fizetett volna, azonban a közösségi oldal ezt elutasította – számol be róla a portál.

Ezt követően pedig indoklásában a közösségi oldal közölte, hogy a hirdetni kívánt szöveg nem felel meg a szabályoknak. A hirdetni kívánt cikk címében a “kommunista” szó zavarhatta a Facebook baloldali cenzorait – jegyzi meg az Origo.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Bagdy Emőke kapta az idei Duna-díjat

A Duna Televízió alapította, tizedik alkalommal odaítélt elismerést Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön a közkedvelt klinikai szakpszichológusnak.

Közzétéve:

Borítókép: A Duna-díjjal kitüntetett Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa a budai rendelőjében 2021. november 17-én, fotó: MTI/Cseke Csilla

Az ünnepségen Kövér László azt mondta, a Duna-díj azt hirdeti, hogy “nemzeti közösségünk élő valóság”, amely mindig erősebbnek bizonyul, mint azon erők, amelyek szét akarják bomlasztani. Az elismerés évről évre megerősíti “a keresztény európai kulturális gyökereinkből fakadó értékeink nemzeti fenntartó erejébe vetett hitünket” – tette hozzá. Úgy fogalmazott:

Bagdy Emőke “szelíd lélekvédő” egy “vad, lélekromboló korban”.

Szavai szerint a “lélekrombolás” tudatos hatalmi törekvés eredménye. Eszköz arra, hogy világuralomra hajtó érdekcsoportok képviselői megtörjék embertársaik akaratát, befolyásolják gondolataikat, irányítsák cselekedeteiket azért, hogy alávethessék őket a saját politikai és pénzügyi hasznuk szempontjának – mondta Kövér László.

Úgy vélekedett,

az emberi akarat megtörése minden nem demokratikus hatalmi gépezet célja. Míg a történelemben korábban főként fizikai erőszakot alkalmaztak az akarat megtörésére, a második világháború után a nyugati világban változott a módszer: már a tudatot befolyásolják

– hangoztatta.

A 20. századi történelem azonban bebizonyította: ha egy közösség túléli az erőszakot, akkor erőt gyűjthet, és a megfelelő időben kiszabadíthatja magát – mondta a házelnök.

Napjainkra a nyugati világban “korszakhatárra érkeztünk”. A test megtörése, a tudat befolyásolása után a nem demokratikus hatalmi törekvések új eszköze a “lélek megtörése” lett. Az “elidegenítés általi lélekrombolás” és “lélekrablás”, az értéktudat teljes felszámolása. Megpróbálják elidegeníteni a nyugati embert önmagától, hogy a végén már azt se tudja, fiú-e vagy lány – mondta.

A “lélekrombolók” célja, hogy kiszolgáltatottakká tegyék az embereket, ami ellen csak hasonlóan tudatos védekezés vezethet eredményre: olyan, amilyet Bagdy Emőke képvisel évtizedek óta a magyar pszichológiában

– jelentette ki.

Kövér László gyógyítónak és építőnek nevezte a díjazottat. Megemlítette, Bagdy Emőke egyetemi tanárként négy szak indításában játszott kulcsszerepet. A kitüntetett szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa, professor emerita – sorolta.

Bagdy Emőke bátor közéleti harcos, de mint minden igazi katona, nem valakik ellen viaskodik, hanem valakikért. Küzd a lelki betegségekkel élőkért, a széthulló családokért, a szenvedélybetegekért. Ma már azonban ez nem elég, így más harcokat is vállalnia kellett, például a “lélekrablók” ellen – hangoztatta a házelnök.

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa átveszi a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított, idén tizedik alkalommal odaítélt Duna-díjat Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől az MTVA Sára Sándor vetítő- és koncerttermében 2021. december 2-án, fotó: MTI/Cseke Csilla

Mint mondta, a világ ott tart, hogy nyugaton már bátorság kell annak kimondásához, hogy a pedofília kóros és káros. Bagdy Emőke szerint azonban elítélendő és megakadályozandó az a rendellenes szexuális aktivitás, amely a vétlen gyermekeket teszi ki maradandó sérüléseknek. A díjazott kijelentette azt is: a pszichoszexuális nevelés jogát vissza kell adni a szülőknek – mutatott rá Kövér László.

Dobos Menyhért felidézte: a Duna Televízió 1992-ben szólalt meg először. Ez lett a nemzet tévéje, amely összekötötte az anyaországot az elszakított területekkel, reményt adott a külhoni magyaroknak – fűzte hozzá, jelezve, az összekötőkapocs, amit őrizni kell, “kultúránk, hitünk, hagyományaink és édes anyanyelvünk”.

A 2012-ben alapított Duna-díjat olyan személyek és szervezetek kapják, akik és amelyek sokat tettek a magyarság megmaradásáért

– mondta Dobos Menyhért, hangsúlyozva azt is: Bagdy Emőke a közmédia állandó szereplője.

Bagdy Emőke úgy fogalmazott, egész munkás élete értelmét látja az elismerésben. Közölte: egyszerre tartja magát pszichológusnak és tanárnak. Mindig hite és meggyőződése szerint cselekszik, beszél – tette hozzá. Kiemelte, hogy

a legfontosabbnak ma az identitás védelmét gondolja, mivel tévhitek “úszkálnak a levegőben”, “lassan az embertelenítés irányába ható vélekedésekkel találkozunk”.

A kitüntetett arról is beszélt, hogy az életét szolgálatnak tekinti.

Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a Duna Televízió huszadik születésnapján alapított Duna-díjat azok nyerhetik el, akik példaértékű munkájukkal, tevékenységükkel sokat tettek a közösségükért.

Bagdy Emőke életének minden pillanatát olyan alapvető értékek határozzák meg, mint az emberség, a kedvesség, a segíteni vágyás. A szakember igyekszik jobbá tenni a világot – emelték ki. Nemcsak szakpszichológus, író, egyetemi tanár, pszichoterapeuta, hanem környezete megfogalmazásában mester és barát is.

Bagdy Emőke az utóbbi évtizedekben ezernél több tudományos előadást tartott, szakkönyvei mellett tankönyvjegyzeteket, tanulmányokat írt, könyveket szerkesztett. Megszámlálhatatlan recenzió, pályázat, sok médiaszereplés kötődik a nevéhez

– olvasható a sajtóanyagban.

A Duna-díjat az 1992-ben indult Duna Televízió szellemiségében hozták létre, abból a célból, hogy kifejezzék elismerésüket mindazok munkásságáért, akik sokat tesznek a nemzeti összetartozásért.

A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2017-ben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, 2018-ban a Rákóczi Szövetség, 2019-ben Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, tavaly pedig a Kormorán együttes volt a díjazott.

Az idei elismeréssel járó vázát a Hollóházi Porcelánmanufaktúrában, Magyarország tíz legrégebbi cégének egyikében készítették hetekig, kézzel – hangzott el az ünnepségen.

Tovább olvasom

Trending Now

Egyre gyengébb teljesítményt nyújt a közösségi médiában Márki-Zay

Az álprofilok eltűnésével láthatóvá vált, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Az elmúlt hetekben Márki-Zay Péter csak vergődik a közösségi médiában, ami azt jelentheti, hogy a baloldal kormányfőjelöltjének a rezsicsökkentést támadó és a migránsok befogadásáról szóló nyilatkozatai nem találtak támogatókra a magyarok között, ami azért sem meglepő, mert ezekben a témákban erős konszenzus jellemzi a magyar társadalmat.

Dugóhúzóban

Mint a Mandiner LikeFight nevű cikksorozatának legújabb részéből kiderült,

Márki-Zay Péter mélyrepülésbe kezdett, mivel a baloldal kormányfőjelöltje az előválasztás óta eltelt időszak eddigi leggyengébb teljesítményét nyújtotta a közösségi médiában.

Kiderült, hogy az elmúlt tíz napban annyira leromlott az összesített interakciószáma, hogy a baloldalon belül is a hatodik helyre szorult vissza, még az olyan korábbi jelöltek is előzték, mint az előválasztáson megbukott Mesterházy Attila vagy a Városháza-ügyben érintett Karácsony Gergely.

A balliberális Telex heti összesítése is azt mutatta ki, hogy egyre kevesebben kíváncsiak Márki-Zay Péterre: miután másfél hónapig tartotta a százezer lájk feletti szintet a közösségi médiában, most egyik hétről a másikra összezuhant és 40 ezerre csökkent a posztjait lájkolók száma, pedig az aktivitása nem csökkent, tartja a nagyjából heti 30 posztot.

Az interakciószámokból látható, hogy Márki-Zay kampánya nemhogy a jobboldali szavazókat nem vonzotta be, de egészen látványos, lefelé tartó spirálba lökte őt, így még a baloldali háziversenyben is visszaesett.

A november eleje óta tartó trendből az rajzolódik ki, hogy Márki-Zay Péter eddigi nyilatkozatai egyáltalán nem lendítették előre a baloldali összefogást. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Facebook-oldalát heteken át ellepték az arab, iráni, japán és venezuelai álprofilok, azonban ezeknek már nyomuk sincs, így láthatjuk, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.

Milliókat sérteget

„Sötétben tartott, trágyával etetett gombák” – vélekedik Márki-Zay Péter azokról, akik támogatják a rezsicsökkentést. A felvétel a múlt héten került nyilvánosságra, azonban nem ez volt az első alkalom, amikor az energiaárak mérséklésével szemben foglalt állást az összbaloldali kormányfőaspiráns. Márki-Zay korábban úgy fogalmazott: „a Fidesz-féle rezsicsökkentés egy hatalmas átvágás. Orbán Viktor semmilyen zseniálisat nem talált ki ezzel a rezsicsökkentéssel, pusztán azt érte el, hogy amikor ebből lopni lehet, ők lopják el, amikor ez veszteséges, önök fizetik ki.”

– Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni! Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat – magyarázta korábban Márki-Zay Péter. A Gyurcsány-koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint a valódi rezsicsökkentést nem a lakossági energiaárak alacsonyan tartásával lehet elérni, mivel az csak néphülyítés. A rezsicsökkentés mellett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje már nem első alkalommal kritizálja a benzin és a gázolaj árának maximálását is.

Mindezt annak ellenére teszi Márki-Zay, hogy a Századvég november elején publikált közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százaléka) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki/amely kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett.

Szemben a közvéleménnyel

Amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen – vélte Márki-Zay Péter, aki a bevándorláspárti nézeteit abban a könyvben fejtette ki, amit korábban Kálmán Olga írt róla. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció. Annak a meglepő véleményének is hangot adott, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak.

Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel, érkezzenek hozzánk akárhonnan – nyilatkozta a balliberális politikus.

Ahogy az energiaárak kapcsán, úgy a migráció tekintetében is ellentétes a magyarok vélekedése azzal, mint amit Márki-Zay Péter képvisel. Az Alapjogokért Központ még szeptemberben publikált egy felmérést, ami alapján a magyar társadalom 81 százaléka támogatja, hogy hazánk továbbra is határkerítéssel védekezzen a Magyarországra illegálisan érkező bevándorlók ellen. Érdemes megemlíteni, hogy a 2016-os kvótanépszavazás során több mint hárommillión támogatták a kormány álláspontját.

Borítókép: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én

Tovább olvasom

Trending Now

Levette az albumoknál a keveréses lejátszási módot a Spotify

A világ legnagyobb zenei streamingszolgáltatója mindezt éppen akkor lépte meg, amikor Adele megjelentette új, 30 című albumát.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Ez volt az egyetlen kérésem az állandóan változó zeneiparunkban. Nem ok nélkül teszünk az albumaink megalkotásába ennyi törődést és megfontolást. Történetet mesélünk el a művészetünkkel, a történeteinket pedig úgy kell meghallgatni, ahogyan azt mi elképzeltük

– köszönte meg az énekesnő Twitter-oldalán, hogy teljesítették a kérését. A cég munkatársai erre úgy reagáltak: „Neked bármit!” A tizenötszörös Grammy-díjas brit énekesnő – hat év hallgatás után – november 19-én adta ki negyedik stúdióalbumát, a 30 című korong pedig már a megjelenéstől kezdve elérhető a Spotify-on.

A zenei albumok diadalmenete durván a hatvanas évektől az ezredfordulóig tartott. A bakelitlemezből kazetta, a kazettából CD lett, a hordozófelületekben viszont egy közös dolog megmaradt: nagyon nem volt mindegy, hogy melyik szám hova kerüljön. A 2010-es években aztán berobbant a stramingőrület: a Spotify zenei megosztó havidíjalapon működik, cserébe pedig annyi zenét hallgathatunk, amennyit csak bírunk. Olyan, mint a Netflix, ami a végtelen tartalmat illeti: könnyedén elveszhetünk a lejátszási listák, podcastek és zenei albumok sűrűjében. A fogyasztói viselkedésünk pedig ennek megfelelően – akárcsak a mozgóképes tartalmak esetében – megváltozott, de a streaming elterjedése azt is megváltoztatta, ahogyan a zenéről gondolkodunk. Elvárjuk, hogy minden elérhető legyen, lehetőleg azonnal: a zenészeknek pedig ezáltal az éri meg a legjobban, ha dalonként, kislemezenként csepegtetik számaikat a rajongóknak, hátha sokan meghallgatják őket és felpörögnek a mutatóik.

Tény és való: manapság ritkán jut idő és kellő elmélyültség egy nagylemez nyugodt végighallgatásához, ez pedig nem feltétlenül pozitív tendencia. A művészek jelentős részét is jól felpaprikázta mindez, ezért az elmúlt évek során különféleképpen próbáltak szembemenni az instant kielégülésre alapozó zeneszolgáltatással: meglepetésalbumokkal jelentkeztek vagy éppen újra bakeliten adták ki lemezeiket, megpróbálták visszahozni a divatba a zene „birtoklását”. Adele mindeközben háromszor is megfricskázta az egy irányba tartó zeneipari trendeket: 21 című, 2011-es lemeze például nem lett azonnali siker, miután megjelent, aztán viszont szép lassan elindult: több Guinness-rekordot tart, és végül a XXI. század legtöbb példányban elkelt albumává vált. 2015-ben aztán bejelentette, hogy 25 című nagylemeze szűk egy éven át nem lesz elérhető egyetlen streamingszolgáltatón sem, aki hallgatni akarja, annak bizony meg kell vennie. Az eredmény: rekordokat döntött Nagy-Britanniában, a leggyorsabb eladott lemez lett, több mint 800 ezer példánnyal. A harmadik trükk pedig értelemszerűen a bután válogató, számokat random egymás után dobáló algoritmus kiiktatása volt, amely kinyírt minden művészi koncepciót – írja a Magyar Nemzet, ahol a teljes cikk olvasható.

Tovább olvasom