Kövess minket!

Trending Now

Új nemzetközi filmdíjat alapítottak észak-amerikai kritikusok

A legnagyobb észak-amerikai filmkritikus szervezet új ágazatának külföldi újságírókból álló tagjai által felügyelt díjat először 2022 januárjában adják át.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az amerikai és kanadai televíziós, rádiós és online kritikusok szövetsége, a Critic Choice Association (CCA) a Golden Globe-díjak alternatívájának szánja a World Movie Awards elnevezésű új díjat. Az elismerést a legjobb nem angol nyelvű filmek kaphatják meg – számolt be róla a Variety.com hollywoodi hírportálra hivatkozva az MTI.

Joey Berlin, a kritikusszövetség elnöke a lapnak elmondta:

itt volt az ideje, hogy megkeressék azokat a külföldi újságírókat és kritikusokat, akiket a Golden Globe-díjat odaítélő, Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók szövetsége (HFPA) nem vett fel soraiba.

A CCA idén tavasszal kezdte toborozni újonnan formálódó nemzetközi ágazatába a tagokat, s ezzel mintegy meg is alapozta a World Movie Awards létrehozását. A CCA új külföldi tagjai nemcsak a most alapított nemzetközi filmes díjról, hanem a kritikusszervezet többi, televíziós, filmes és dokumentumfilmes díjairól is szavazhatnak majd.

A Critic Choice Awards gáláját január 9-re hirdették meg, arra a dátumra, ami hagyományosan a Golden Globe-díjátadó számára van fenntartva. A HFPA ugyanakkor nem mondta le a gáláját, amit szokás szerint a Beverly Hilton Hotelben szerveznek, így a CCA a Fairmont Century Plazát foglalta le. A World Movie Awards díjátadó időpontját azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

“A HFPA hosszú évek óta kitartott a tagság korlátozása mellett, és inkább kartellként, mintsem sajtószervezetként működik. Több tucat fontos külföldi szórakoztatóipari riporterről és újságíróról tudtunk, akik nagyon örültek a lehetőségnek, hogy csatlakozhattak a Critics Choice Associationhöz”

– mondta Berlin.

A CCA új külföldi tagjai között van számos olyan újságíró, akiknek tagságát a HFPA korábban elutasította, köztük Samantha Prince-Ofole és a norvég Kjersti Flaa. Az új tagok között szerepel Vida Virág Los Angeles-i magyar kulturális újságíró, a koreai Hjundzsin Ann, a német Silke Burmeister, a japán Szaruvatari Juki, a kazah Nurgul Zunusszova és a brazil Wladimir Weltman is.

Berlin azt is megjegyezte, hogy

azoknak a korábbi HFPA-tagoknak az ügyét szintén elbírálják, akik a CCA-hoz szeretnének csatlakozni.

A CCA-nak csaknem 500 tagja van, a tagsággal egy főállású igazgató foglalkozik.

Az elnök a World Movie Awards díjátadóról elárulta, hogy első lépésben összehívják majd a tagságot, hogy döntsenek a megfelelő kategóriákról, a legjobb struktúráról és időzítésről. Mit mondta, tetszik neki az ötlet, hogy más külföldi kritikuscsoportokkal is társuljanak, és valóban globális eseménnyé tegyék a díjátadót.

A HFPA megkérdőjelezhető pénzügyi gyakorlata miatt, valamint azért került bírálatok kereszttüzébe, mert mindössze egyetlen fekete tagot vett fel soraiba. A külföldi tudósítókból álló testület botrányait követően stúdiók és publicisták is bejelentették, hogy bojkottálják, s a díjátadóját közvetítő NBC tévécsatorna is úgy döntött, hogy jövőre már nem közvetíti a Golden Globe-gálát.

Trending Now

Az erdélyi magyarok 85 százalékának van internet-hozzáférése

De csak 30 százalékuk rutinos digitális ügyintéző

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, rajta Kolozsvár főtere, fotó: Pixabay

Az erdélyi magyarságról reprezentatív felmérést az Erdélystat.ro portál készítette és tette közzé, az adatokat a Transylvania Inquiry cég gyűjtötte 2021 júliusának második felében.

A válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy van otthoni internet-előfizetése. További hat százalék válaszolta azt, hogy bár nincs otthoni internetje, de mobilinternettel is ellátott okostelefonnal rendelkezik. Az erdélyi magyarok 85 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és további két százalékot tesz ki azok aránya, akiknek bár se otthoni, se telefonos internet-hozzáférésük nincs, de van olyan tagja a háztartásuknak, aki rendelkezik internettel ellátott mobiltelefonnal. A felmérés szerint a nagykorú erdélyi magyarok háromnegyede rendelkezik internetes hozzáférést is biztosító telefonkészülékkel. Az Erdélystat azonban arra figyelmeztetett, hogy

az erdélyi magyarság túlnyomó többségének csupán technikai értelemben vált lehetővé az internet használata. A digitális ügyintézés csak a közösség egy része számára vált gyakorlattá.

A felmérés szerint az erdélyi magyarok 30,7 százaléka tekinthető olyan digitális ügyintézőnek, aki vásárlásra, fizetésre, banki ügyek intézésére, kérdőívek, űrlapok kitöltésére, vagy az előbbiek közül legalább három tevékenységre használja a világhálót. További 20,9 százalék minősül részleges digitális ügyintézőnek, aki a felsorolt tevékenységek közül egyet vagy kettőt végez az interneten. A megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy hozzáfér az internethez, de nem használja ügyintézésre, 12,9 százaléknak pedig nincsen lehetősége a világhálóhoz csatlakozásra.

A válaszadók többsége (57 százalék) okostelefont, negyven százalékuk számítógépet vagy laptopot, három százalékuk pedig tabletet használ az internetes vásárláskor.

Regionális bontásban Kolozs és Maros megyében a legkedvezőbb a digitalizációs kép. A digitális ügyintézők és részleges ügyintézők székelyföldi aránya megfelel az átlagnak, a szórványban és a Partiumban viszont elmarad ettől. Az Erdélystat megállapította: az átlagot a Partium húzza lefelé, ahol 39 százalékos azoknak az aránya, akik hozzáférnek a világhálóhoz, de digitális ügyintézési kompetenciákkal nem rendelkeznek.

A felmérés kimutatta: a városokban élő erdélyi magyarok 39 százaléka tekinthető digitális ügyintézőnek, ez a községekben élők csupán 22 százalékáról mondható el. Nagy az életkor szerinti szórás is. Míg 35 éves kor alatt szinte mindenki (99 százalék) hozzáfér a világhálóhoz, és ebben a korosztályban csak 15 százalék nem rendelkezik digitális kompetenciákkal, az 55 év felettiek 77 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és 49 százalékuk él digitális kompetenciák nélkül.

A felmérés arra is kitért, hogy a Facebook az erdélyi magyarok körében leginkább elterjedt közösségi portál. A nagykorú erdélyi magyarok 70 százaléka regisztrált a Facebookon, további két százalék pedig más profilján keresztül szokta használni. Mintegy öt százalékot tesz ki azonban azoknak az aránya, akik regisztráltak, de nem használják a platformot.

Tovább olvasom

Trending Now

Média Építészeti Díja – Elindult a közönségszavazás

Szerdán bejelentették a 17. Média Építészeti Díja (MÉD) döntőseit, amelyek közül három kategória tíz-tíz projektje a szintén szerdán indult közönségszavazáson versenyez.

Közzétéve:

A Média Építészeti Díja versenyét idén tizenhetedik alkalommal rendezi meg az Építészfórum, amelynek két alapító főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály azzal a céllal hívta életre az elismerést, hogy a legkiválóbb magyar építészeti alkotásokat ne csak a szakma, de az építészet iránt érdeklődők körében is bemutassa – közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.

Ebben az évben 79 épületet, 63 tervet és 20 épített környezeti munkát neveztek. Ezek közül az elbírálás első lépéseként mindhárom kategóriában tíz-tíz munkát választott ki a nemzetközi előzsűri arra, hogy a közönségdíjért versenyezzenek, emellett megjelölték azt az öt-öt finalistát is, akik a MÉD gála keretében prezentálhatják munkájukat a szakmai és médiazsűri előtt.

A négyfős bíráló bizottság elnöke idén Indira van’t Klooster, az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ vezetője volt, emellett a zsűriben olyan szaktekintélyek kaptak helyet, mint Jakub Moravcik és Cosmina Goagea, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője.

A közönség október 31. éjfélig adhatja le szavazatait a https://epiteszforum.hu/szavazas/med-2021-kozonsegdij linken.

A Média Építészeti Díja eredményhirdetését nyilvános gála keretében tartják meg november 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A program során a döntősök épület és terv kategóriában élőben prezentálják munkáikat a szakmai és médiazsűri előtt. Az est keretében kiderül, hogy melyik épület és terv bizonyult a legjobbnak, kik nyerték a közönségdíjakat, valamint a különdíjakat is átadják az esemény partnerei.

A médiazsűribe idén Zubreczki Dávid zsűrielnök mellett Bagi László (Forbes), Csernátony Dóra (TV2 Propaganda), Földes András (Telex), Etentuk Inemesit (Art Locator), Rajcsányi Gellért (Mandiner), Szilágyi Róza Tekla (Artmagazin) és Zsuppán András (Válasz Online) kapott meghívást.

A médiazsűri munkáját elismert szakmai szereplőkből álló zsűri segíti, melynek idei tagjai Tőrös Ágnes, Weiszkopf András és Wesselényi-Garay Andor.

Tovább olvasom

Trending Now

Visszautasítja a 444.hu cikkének állításait a Semmelweis Egyetem

A portál névtelen források véleményét állította szembe nevüket vállaló szakértők által közölt, ellenőrizhető tényekkel – kifogásolja a tekintélyes intézmény.

Közzétéve:

Borítókép: A Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának épülete a IX. kerületi Tűzoltó utcában, fotó: MTI/MTVA/Róka László

A Semmelweis Egyetem “határozottan visszautasítja” a 444.hu hírportálon kedden A világ vezető lapjába szánták, végül egy öregedéstudományi folyóiratban jelent meg Merkelyék országos kutatása című cikk “bújtatott” állítását, amely szerint az országos, reprezentatív H-UNCOVER vizsgálatról szóló publikáció nem annak tudományos értéke, hanem protekció alapján jelent meg a Springer lapcsoport tulajdonában álló, amerikai lapban.

“A GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja, melynek főszerkesztője magyar. Minden hazai egyetem törekvése az, hogy minél több tudományos lap főszerkesztője dolgozzon az intézményei falai között” – írta az egyetem a honlapján megjelent közleményben.

Az összegzés szerint a cikk rövid idő alatt, a közleményük megjelenésének időpontjában már 35 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít.

Az intézmény szerint a publikáció sikerét mutatja, hogy a járványtan és a virológia három nemzetközi hírű szaktekintélye, három professzor – Martin McKee, Jorge Quarleri és S. V. Subramanian – írt szerkesztői közleményt, elemezve a H-UNCOVER vizsgálat tanulságait.

Kifejtették: Martin McKee Európa vezető epidemiológusa, az Európai Népegészségügyi Társaság (European Public Health Association) korábbi elnöke, a WHO alatt működő European Observatory on Health Systems and Policies kutatási igazgatója. Jorge Quarleri Argentína vezető virológus kutatója, S. V. Subramanian a Harvard Egyetem professzora, aki a nemzetközi tudományos életben a legidézettebb egy százalék közé tartozik.

Közölték azt is, hogy az egyetemet október 12-én kereste meg a 444.hu szerkesztősége kérdéseivel, ezekre az intézmény két nappal később részletesen válaszolt, azzal a kéréssel, hogy változtatás nélkül közölje a válaszokat a portál.

A kedden megjelent eredeti cikk csak részlegesen tartalmazta az egyetem válaszait, “és bár az írást megkeresésünkre kiegészítette az újságíró, az még jelenleg is több ponton csúsztatásokat tartalmaz, részben a névtelen forrásokra hivatkozva” – hangsúlyozták.

Az egyetem ezért közzétette honlapján az ügyben leírt válaszait teljes terjedelemben.

“Az újságírás azon gyakorlata, mely névtelen források véleményét állítja szembe nevüket vállaló szakértők által közölt, ellenőrizhető tényekkel, félrevezeti a közvéleményt és nem objektív”

– fogalmaztak a közleményben.

Tovább olvasom