Kövess minket!

Trending Now

Új irányelv: Brüsszel betiltaná a karácsony kifejezés és a keresztény nevek használatát

Az Il Giornale olasz napilap által elsőként közölt uniós belső dokumentáció szerint az Európai Bizottság új kommunikációs irányelveket fogalmaz meg, s ezek a többi között tiltják a karácsony kifejezés, valamint a hagyományos európai keresztény nevek használatát, amit “a politikai korrektség lázálmának” nevezett Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek elnöke.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél az Európai Parlament egyik korábbi plenáris ülésén, fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Antonio Tajani a jobbközép Hajrá, Olaszország! (FI) alelnöke, az Európai Parlament volt elnöke és az alkotmányügyi bizottság jelenlegi elnöke hétfőn bejelentette, hogy interpellációban vár választ az Európai Bizottságtól arra a kérdésre, hogy

vajon az új brüsszeli irányelvek tiszteletben tartják-e a gondolati és véleménynyilvánítási szabadságot.

“A befogadás elvének szem előtt tartását figyelembe véve miként kívánják tiszteletben tartani az Európai Bizottság dolgozói többségének érzékenységét? Talán módosítani kellene ezeket az irányelveket az Európai Unió keresztény gyökereinek tiszteletben tartásával” – olvasható Antonio Tajani közleményében.    

Az Il Giornaléban Francesco Giubilei a Nazione Futura (Jövő Nemzete) konzervatív mozgalom elnöke, a budapesti Mathias Corvinus Collegium volt vendégoktatója írt elsőként a Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos nevével fémjelzett dokumentumról. A cikk szerint az Európai Bizottság új irányelvei a befogadás erősítését  kívánják szolgálni a belső és külső kommunikációban. Giubilei felidézte, a dokumentum célként tűzi ki, hogy mindenki hasonló elismerésben és tiszteletben részesüljön nemtől, származástól, kortól, vallástól, meggyőződéstől, szexuális orientációtól függetlenül, kiemelt figyelemmel az LMBTQ-közösség tagjaira.

Az olasz napilap úgy tudja, hogy az új irányelvek szerint többek között

  • nem szabad angolul a Mr és Mrs megszólítást használni, hacsak az érintettek ebbe bele nem egyeznek,
  • tilos a szóhasználatban a nyelvtani hímnemet részesíteni előnyben,
  • nem lehet olyan találkozókat rendezni, amelyeken kizárólag azonos nemű részvevők vannak jelen,
  • urak és hölgyek helyett a kedves kollegák kifejezést írják elő,
  • tilos továbbá a férfiakat kizárólag aktív, a nőket pedig passzív szerepkörben feltüntetni,
  • emberek helyett az emberiség kifejezés használatát javasolja, és
  • tiltja például “a Mars-bolygó gyarmatosítása” kifejezést is.

Az új irányelvek karácsonyi időszak helyett a téli szünet használatát írják elő, és  nevek említése esetén a Mária helyett a Malikát javasolja.

Matteo Salvini a Liga elnöke közösségi oldalán azt kérdezte, hogy az Európai Bizottság elképzelése “csak nekem tűnik őrültségnek?”.

Giorgia Meloni szintén közösségi oldalán “a politikai korrektség lázálmának” nevezte, hogy “Európában betiltják a karácsonyt, és egyenesen azt is, hogy valakit Máriának hívjanak”.

“A politikai korrektség semmit és senkit nem kímél (…), célpontban Mária és János is, miért? Mert sértőnek bizonyulhatnak a nem keresztények számára? Elvakult ideológia nevében el akarják törölni egy nép kultúráját. Történelmünket és identitásunkat nem lehet eltörölni, tisztelni kell” – jegyezte be közösségi oldalán Giorgia Meloni.  

Trending Now

Digitális oktatási programot indít a Telekom

Oktatási programjában valós iskolai környezetben fejleszt digitális tartalmakat a Telekom, azért, hogy a tanulás élményszerű, a tudás pedig mindenki számára elérhető legyen – közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Azt írták, hogy a program célja olyan valós körülmények között kigondolt, tesztelt, az érintettekkel közösen kimunkált anyagok létrehozása, amelyek egyszerre illeszkednek a tanmenethez és az iskolások – már eleve digitális – ismeretszerzési szokásaihoz.

A Telekom oktatási programja egy pilot projekttel indul, amelynek keretében egy kiválasztott iskolában a Telekom által fejlesztett újszerű digitális tartalmakat próbálnak ki a tanulók, hogy azután az anyagok a projektet koordináló pedagógus, Polyák-Pásztor Diána, illetve a Kőbányai Szent László Gimnázium diákjainak kreativitására támaszkodva a közös munka során fejlődhessenek tovább.

Olyan digitális tartalmak elkészítése a cél, amelyek illeszkednek a tanmenetbe, ugyanakkor a közösségi média felületeit és a digitális technológiát – például insta filterek, 360 fokos videók, interaktív térképek és grafikák, online kvízek formájában – is integrálják

– jelezték a közleményben.

A tartalomfejlesztésbe szakmai partnerként a Magyartanárok Egyesülete is bekapcsolódik – tették hozzá.

Tovább olvasom

Trending Now

Az EP a digitális platformok szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot fogadott el

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el a digitális platformok szabályozására, a javaslat a jogellenes tartalmak eltávolítását és a dezinformáció megfékezését célozza.

Közzétéve:

Pixabay

A képviselőtestület hivatalos tájékoztatása szerint az EP a rendeletjavaslat 530 szavazattal 78 ellenszavazattal és 80 tartózkodás mellett elfogadott szövegváltozatát tekinti tárgyalási alapnak a tagállamokat képviselő Tanács francia elnökségével tervezett egyeztetéseken.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendeletjavaslat a köztes szolgáltatók – elsősorban az online platformok, így például a közösségi média és az online piacterek – felelősségi körét és elszámoltathatóságát határozza meg. A szöveg a jogellenesnek minősülő online termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolítására bejelentési és cselekvési kötelezettséget ír elő, és a fogyasztók jogait védő biztosítékokat vezet be. Az ilyen bejelentést követően a tárhelyszolgáltatóknak – a javaslat szövege szerint – “indokolatlan késedelem nélkül kell cselekedniük, figyelembe véve a bejelentett jogellenes tartalom típusát és az intézkedések sürgősségét”.

A káros, de nem feltétlenül jogellenes tartalmak kezelése és a dezinformáció megfékezése érdekében a tervezett rendeletben olyan rendelkezések is helyet kaptak, amelyek kötelező kockázatértékelést, kockázatcsökkentést és független ellenőrzést írnak elő, illetve átláthatóságot várnak el. Ezek olyan információszűrő algoritmusok, amelyek a felhasználók korábbi vásárlásai vagy értékelései alapján határozzák meg a megjelenített tartalmat vagy termékeket – közölték.

Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a technológiai óriáscégek gazdasági súlya és társadalmi hatása mindenki számára érzékelhető, hiszen a közösségi média napi szinten befolyásolja a mindennapi életet, a fogyasztási szokásokat.

Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek leszünk-e kilépni a digitális buborékból és uralni a technológiát, vagy hagyjuk, hogy a technológia vegye át az irányítást az életünk felett

– fogalmazott.

Véleménye szerint “megálljt kell parancsolni” annak, hogy az óriásplatformok maguk határozzák meg a játékszabályokat. Csakis a tagállamok mondhatják meg, hogy milyen tartalmak kerüljenek le a platformok felületéről – hangoztatta. Szavai szerint ezt úgy érhető el, ha biztosított az átláthatóság és a számonkérhetőség demokratikus alapértékeinek érvényesülése a digitális térben is.
“Nem engedhetjük meg, hogy a polgárok cenzúra áldozatai legyenek” – zárta közleményét a fideszes képviselő.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Együttműködik a Digitális Jólét Program és a Magyar Bankszövetség

Megállapodásuk a magyar fogyasztók digitális tájékozottságának fejlesztését célozza, a szemléletformálás fókuszában a biztonságos online fizetés, valamint kiemelten a fiatalok és idősebb felhasználók eltérő digitális igényeinek megfelelő támogatása áll – közölték a szervezetek.

Közzétéve:

A megállapodást a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Gál András Levente és Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára írta alá.

Az együttműködő partnerek a megállapodás alapján feltérképezik a jövőbeni szakmai kapcsolódási pontokat, mint

  • a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása,
  • a kiberbiztonsági tudatosság növelése,
  • a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése.

Mint írták, a pandémiás időszakban jelentős figyelem irányult az online digitális pénzügyi szolgáltatásokra. A nemzetgazdaság és az állampolgárok számára egyaránt kézzelfogható előnyöket biztosítanak az azonnali fizetési rendszerben bevezetett szolgáltatások, az érintésmentes fizetési lehetőségek, továbbá a netbanki-mobilbanki fejlesztések. A könnyen elérhető és népszerű lehetőségek hozzájárulnak a készpénzhasználat arányának csökkentéséhez, az elektronikus kereskedelem és ügyintézés bővüléséhez és a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, valamint a fenntartható pénzügyi rendszer létrejöttéhez – hangsúlyozták.

Gál András Levente a közleményben elmondta: a bankszövetség és a DJP is elkötelezett abban, hogy az olyan kiemelt ágazatokban, mint a digitális pénzügyek, az online bankolás, a felhasználók kiemelkedő minőségű, biztonságos és ügyféligényeket szem előtt tartó szolgáltatásokat érhessenek el. E célt szolgálja a DJP által működtetett Pénzügyi Védjegy, valamint a jövőben további, konkrét célok mentén kidolgozandó közös kezdeményezések.

Általánossá vált az azonnali átutalás használata és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokra való nyitottság, csúcsokat döntött a bankkártyás és az online fizetések volumene – fejtette ki Kovács Levente. A legutóbbi jegybanki adatok szerint tavaly a 3. negyedévben 15 százalékkal több, 322 millió bankkártyás vásárlási tranzakció történt Magyarországon az előző negyedévhez képest. A mobiltárcába regisztrált kártyák száma a megelőző negyedév végéhez képest közel 24 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,1 milliót.

Hozzátette: a digitális átállás 2022-re társadalmi közprogrammá vált, melyben meghatározó szerep jut a gazdaság és a kormányzat minden szereplőjére. A digitális átállásban lépéselőnyt jelent, ha a meghatározó szereplők koordinálják tevékenységüket és együttműködnek. Az egyik következő feladatnak nevezte a PÉNZ7 pénzügyi kultúrafejlesztő eseménysorozatot, 2022. március 7-11. között a magyar általános és középiskolákban, mely során a digitális pénzügyi megoldások hangsúlyos szerepet kapnak.

Tovább olvasom