Kövess minket!

Trending Now

Túltolta az LMBTQ-őrületet a Disney, már 50 milliárdot veszített

A Disney folyamatosan veszít a részvények értékéből, mióta a floridai gyermekvédelmi törvény ellen uszít és háborúzik – írja a V4NA hírügynökség. Közben Florida kormányzója visszavonta a Disney World különleges önkormányzati státuszát.

Ron DeSantis floridai kormányzó a napokban döntött úgy, hogy újabb csapást mér a gyermekvédelmi törvény ellen uszító Disney vállalatra, ezért aláírta azt a törvényjavaslatot, amely megszünteti a Walt Disney World különleges önkormányzati státuszát az államban. Florida ezzel véget vetett annak az 1967-ben beiktatott törvénynek, amely lehetővé tette, hogy a kerület – amely a vállalat több mint 25 000 hektáron fekvő közép-floridai vidámparkjait foglalja magába – ugyanolyan hatáskörrel járjon el, mint egy megyei önkormányzat. Azzal, hogy megszűnik ez a jogkör, a Disney jóval magasabb adót kénytelen fizetni a jövőben. A törvénymódosítás aláíráskor DeSantis azt mondta, hogy a Disney “egy Burbankben, Kaliforniában székelő vállalat, és gazdasági erejét arra fogja felhasználni, hogy megtámadja a szülőket az államomban. Ezt provokációnak tekintjük, és vissza fogunk vágni!”

A kormányzó arra utalt, hogy a Disney háborút hirdetett az állam egyik törvénymódosításával szemben, amely megtiltja, hogy a gyerekeknek szexualitásról vagy szexuális ideológiákról tanítsanak egészen harmadik osztályos korig.

Florida állam ugyanis úgy véli, hogy csakis a szülők joga eldönteni, hogy mikor és milyen módon találkoznak a gyermekeik ezekkel a témákkal.

A Disney azonban nem így gondolja, a világvállalat szerint ugyanis minél korábban el kell kezdeni a gyerekek érzékenyítését. Ennek érdekében egyébként egy külön munkacsoportot is létrehoztak, amely azért felel majd, hogy minél több LMBTQ karakter jelenjen meg a mesékben.

Miközben az Egyesült Államokban egyre több helyen jogszabályokkal korlátozzák a nemváltoztatás korhatárát és az ehhez szükséges gyógyszerek hozzáférhetőségét, a Disney az alkalmazottai és azok családjai számára létrehozott egy olyan programot, amely lehetővé teszi, hogy hozzáférjenek ezekhez az eljárásokhoz. Egy Twitterre kikerült belső videóban a Disney egyik munkatársa azt magyarázza, hogy miként segítheti a vállalat a nemek közti átmenetet. “Ezt a munkát annak érdekében végezzük, hogy az alkalmazottaink és azok családtagjai hitelesen és büszkén fejezhessék ki nemüket a vállalatunknál. Tájékoztatást adunk nekik a nemváltoztató eljárásokról is.”

A Disney egyik vezetője azt is elismerte, hogy a vállalat azért igyekszik növelni a sokszínűséget a cégen belül, mert az jót tesz az üzletnek. A Disney ezután egy elemzésében potenciálisan problémásnak bélyegezte a Pán Péter című klasszikus animációs film karaktereit, Csingilinget és Hook kapitányt. Előbbinél az a cég problémája, hogy a filmben vannak olyan pillanatok, amikor Csingiling testképzavarosnak tűnik és féltékeny Wendyre, akit Pán Péter kitüntetett figyelemmel kezel. Hook kapitánnyal szemben pedig azért vannak fenntartásai a Disney-nek, mert a kéz helyett viselt kampóprotézise előítéleteket szül a fogyatékkal élőkkel szemben, mivel a mesehős gonosz természetű. A Disney egyébként több másik kedvelt és népszerű mesehőst is megcélzott, köztük a kis hableányt, Ursulát, és Dumbót is.

A Disney kiváltságos jogait csorbító törvénymódosítást nagy többséggel fogadta el a floridai képviselőház még csütörtökön, majd a szenátus is kényelmes többséggel támogatta. Úgy tűnik, hogy a Disney túl erőszakosan akarta érvényesíteni az LMBTQ mozgalom célkitűzéseit,

a törvénymódosítás bejelentése óta ugyanis a cég részvényei közel 50 milliárd dollárt veszítettek az értékükből.

Az utóbbi hónapokban a szülők is egyre inkább megelégelték, hogy a Disney az ideológiai irányvonalát az üzleti politikájába is beleépíti. Ahogy arról a V4NA is beszámolt korábban, a Disney hatalmas üzletei közé tartoznak a filmstúdiók, a műsorszóró és kábeltelevíziós hálózatok, a streaming szolgáltatások és a kiskereskedelmi termékek, ezeket pedig elkezdték bojkottálni a családok. Az eddig hűséges Disney-fogyasztók szerint “a vállalat körül az elmúlt években elszabadult a pokol”, és most már úgy vélik, hogy

“a vállalat gyakorlatilag minden területén – a filmektől kezdve a streaming-szolgáltatások műsorain át a vidámparkokig és a szórakoztatóipari és médiakonglomerátum egyéb kínálatáiig – baloldali politikai programot követ”.

A szülők és nagyszülők arra buzdítják az embereket, hogy mondják le a különböző Disney-szolgáltatásokat. “Walt forogna a sírjában, ha látná, mit csinál mostanában a cége. Itt az ideje, hogy a háztartásodat minden Disney dologtól megtisztítsd” -mondta az egyik szülő a Fox Newsnak. Patti Garibay szerint a Disney “már nem egy biztonságos menedék a családok számára, hanem inkább egy erkölcsi iránytű nélküli környezet” – tette hozzá. Egy Tennessee állambeli apuka pedig azt mondta,

“Újdonsült apaként úgy döntöttem, hogy nem teszem ki a gyermekemet a Disney termékeinek – semminek, amit sugároznak, sem a vidámparkoknak. Annyi más egészséges lehetőség van számára…idővel megengedem neki, hogy megnézze a régebbi Disney-filmeket DVD-n, amelyeken én nevelkedtem – ezek olyan értékeket tanítottak, amelyekre a gyerekeknek szükségük van, és amelyeket meg is tudnak érteni, például a hűséget, a barátságot, az akadályok leküzdését és a család szeretetét”.

Trending Now

Leszbikus csók a Netflix gyerekmeséjében

A csatorna hétéves kortól ajánlja a Jurassic World rajzfilmsorozatot, amelynek egyik részében egy lány szerelmet vall egy másik lánynak, és meg is csókolja.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a rajzfilmből, forrás: Mandiner

A Netflixen futó Jurassic World: Krétakori tábor című rajzfilm 5. évadának 9. epizódjában az egyik lány főszereplő szerelmet vall egy másik lánynak, a vallomás pedig csókkal zárul, további főszereplők pedig meghatott kommentárokat fűznek a jelenethez. Minderre a Mandiner olvasója lett figyelmes a minap, miközben gyermekével játszott, és a hátérben a rajzfilm futott a tévéjükön.

A rajzfilmsorozat egyébként dinoszauruszokkal teli szigetre vetődött gyerekek kalandjairól szól, írja a Mandiner, megjegyezve, hogy úgy tűnik, a produkcióból nem hiányozhatott az LMBTQ-szál.

A váratlan jelenet, forrás: Mandiner

A mese 7+ besorolású a Netflixen, vagyis hétéves kortól ajánlják megtekintését. A lap úgy tudja: Magyarországon a tévéforgalmazásban bemutatott tartalmak korhatár-besorolásáról saját hatáskörben a tévék, a streamingért pedig a streamingszolgáltatók döntenek.

A Mandiner egyébként épp a napokban közölt cikket arról, hogy egy év alatt alig száz bejelentés érkezett az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a gyermekvédelmi törvény módosítása óta, miközben a hatóság maga eljárást nem indított. Jogsértést egy esetben sem állapítottak meg.

Tovább olvasom

Trending Now

Angol nyelvű tartalmakat is készít majd a Megafon (videó)

A jobboldali emberek hangja ugyanúgy nem hallatszik ma az európai online térben, mint ahogy néhány éve hazánkban sem hallatszott – ezzel indokolja a Megafon közleménye, hogy ezentúl rendszeresen angol nyelvű tartalmakkal is jelentkeznek majd.

Közzétéve:

Borítóképünkön Déri Stefi, a Megafon csapatának tagja, fotó: Facebook

“A Megafonnal itthon megmutattuk, hogy a jobboldali értékek és vélemények iránt nagy érdeklődés van a neten, sokan kíváncsiak a világnézetünkre!”

– olvasható a Megafon csapattagja, Déri Stefi Facebook-oldalán.

“Ahogyan hazánkban, úgy a nemzetközi térben is a sajtó a liberális mainstreamnek játszik, nem adnak lehetőséget a konzervatív véleményeknek. Ezért mostantól elmondom angolul is, hogy Brüsszelben is értsék: nem engedünk a föderalista terveknek, a tagállamok szuverenitását kikezdő liberálisoknak és neomarxistáknak!

– fogalmaztak a bejegyzésben.

Tovább olvasom

Trending Now

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek?

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Számos kutatás szerint a korai és túlzott tv-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek éberségi szintjük fenntartásához folyamatos ingerlésre van szükségük, amit a videók és videójátékok pörgős, színes ingerkavalkádja biztosíthat számukra.

A digitális eszközök és a hiperaktivitás/figyelemzavar kapcsolata tehát kétirányú, oda-vissza hatnak egymásra

– állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy

hasonlóan van ez a társas problémákkal, a visszahúzódó, gyenge társas készségekkel rendelkező gyerekek hajlamosak túlzásba vinni a kütyüzést, például a videójátékozást vagy a tv-nézést

Ennek oka, hogy a virtuális világ menedéket jelenthet nekik a számukra nehezen érthető vagy fájdalmas tapasztalatokat nyújtó társas világ elől. A magányos kütyüzés azonban csak növeli az elszigetelődésüket. Kisgyermekkorban ráadásul nagy szükség van a társas élményekre ahhoz, hogy a gyerekek társas készségei megfelelően fejlődjenek, amitől a kütyüzés viszont elveszi az időt – írták.

“A társas problémák és a kütyüzés tehát – úgy tűnik – szintén oda-vissza hat egymásra”

– állapították meg a kutatók.

Megjegyezték, hogy napjainkig szinte kizárólag a régebbi média – főként a tv-nézés – használatának és a viselkedésproblémák kialakulásának összefüggését vizsgálták, pedig manapság a gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre többet használják a modernebb eszközöket, a tabletet és a mobiltelefont is. Különösen kevés az olyan vizsgálat, amelyben hosszabb távon követnék nyomon a gyerekek mobileszköz-használatát és a viselkedésproblémák alakulását. Pedig nagyon fontosak az ilyen vizsgálatok, mert ezek alapján tudják megmondani, hogy mi volt előbb: a viselkedésprobléma vagy a mobilozás.

Mint írták, az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor igyekezett pótolni ezt a hiányt. Óvodáskorú, 4-6 éves gyerekek szüleit kérték meg, hogy töltsenek ki egy kérdőívet gyermekük mobil/tablet használatáról, valamint viselkedésproblémaira vonatkozóan. Ezt követően 3 év múlva, – amikor a gyerekek 7-9 évesek voltak – újra kitöltették a szülőkkel a kérdőíveket.

“Azt találtuk, hogy az óvodáskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértéke előre jelezte az iskoláskori mobilozás mennyiségét, vagyis minél nyüzsgőbb és szétszórtabb egy gyerek óvodáskorban, annál többet kütyüzik kisiskoláskorban. Ez azzal magyarázható, hogy az ilyen gyerekek lekötéséhez a szüleik is sokkal inkább kénytelenek digitális eszközökhöz folyamodni, illetve maguk a gyerekek is keresik az ingerdús, intenzív tartalmakat”

– idézik a közleményben Konok Veronikát, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor tudományos munkatársát, a kutatás vezetőjét.

Az óvodáskori mobilhasználat mennyisége azonban nem jelezte előre a kisiskoláskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértékét. “Ebből arra következtethetünk, hogy

a kiskori mobilozás nem vezet hiperaktivitáshoz/figyelemzavarhoz, szemben például a TV-nézéssel. De óvatosan kell értelmeznünk ezt az eredményt,

az összefüggés hiánya ugyanis adódhat például az alacsony elemszámból (mindössze száz szülő töltötte ki másodszor is a kérdőívet), vagy más tényezőkből. Senkinek nem javasoljuk tehát, hogy a kutatás eredményére alapozva korlátlan mobilhasználatot tegyen lehetővé óvodáskorú gyerekének” – tette hozzá Szőke Rebeka, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor PhD-hallgatója.

A kutatók szerint az összefüggés hiányát okozhatja az is, hogy az óvodásoknak gyártott mobilapplikációk sok esetben fejlesztő célúak és kevésbé túlingerlőek, mint például egyes rajzfilmek, vagy a nagyobb gyerekeknek készült, sokszor erőszakos játékok.

A kutatók a vizsgálat során ezen felül azt találták, hogy a társas problémákkal küzdő gyerekek többet mobiloznak, de ez csak egy időpontban mérve, iskoláskorban igaz. “Nem találtak időbeli egymásra következést, vagyis, hogy a kiskori mobilozás későbbi társas problémákhoz vezet, vagy fordítva. Az ok-okozat kérdése tehát nem tisztázott, és valószínű, hogy kétirányú összefüggés áll fenn: se a tyúk, se a tojás nem volt előbb” – áll a közleményben.

Tovább olvasom