Kövess minket!

Trending Now

Trump bukásának okairól beszélt a neves amerikai közvélemény-kutató vezetője

A járvánnyal kapcsolatos kommunikáció áll annak háttérében, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást – véli Brent Buchanan, az előző amerikai elnöknek is dolgozó Cygnal közvélemény-kutató vállalat ügyvezetője. Arról, hogy pontosan milyen választói gondolkodás vezethetett ehhez az eredményhez, a Lounge Group és a Magyar Marketing Szövetség közös streamingfelületén, a Summit Playen adott exkluzív interjút.

Borítókép: Brent Buchanan, az amerikai Cygnal közvélemény-kutató vállalat ügyvezetője

A 2020-as amerikai elnökválasztási kampány döntő pillanata volt Donald Trump, akkori elnök koronavírus-diagnózisa, illetve az, ahogyan az Egyesült Államok első embere kezelte a helyzetet. „Ezen a ponton dőlt el, hogy győzni vagy veszíteni fog a voksoláson” – mondta Brent Buchanan, az amerikai Cygnal közvélemény-kutató vállalat alapító-elnöke, aki a Lounge Group meghívására érkezett a Marketing Summit Hungary konferenciára. A Cygnalt a The New York Times folyóirat az Egyesült Államok legpontosabb politikai közvélemény- és piackutató vállalatai között tartja számon.

Buchanan szerint a közvélemény-kutatásokban hagyományosan a „mi” kérdésre keresik a választ, miközben a „miért”, vagyis az emberek, motivációik jobb megértése ad lehetőséget az erősebb kapcsolódásra. A szakember úgy látja, az emberi – akár politikai, akár egyéb – döntések az érzelmeken alapulnak, vagyis egyáltalán nem állja meg a helyét a feltevés, hogy a megfelelő információk birtokában, logikusan mérlegelve döntenének a fogyasztók, vagy éppen a választópolgárok. Az „érzelmi ész” az, ami a döntések meghozatalában a legnagyobb szerepet játssza.

A szakember szerint éppen ezen érzelmi folyamatok állnak annak hátterében is, hogy Donald Trump elnök tavaly elveszítette az amerikai elnökválasztást. A USÁ-ban az idősebb, 65 év feletti korosztály, amely jellemzően nagyobb arányban szavaz a republikánus jelöltekre. A tavalyi járványhelyzetben azonban éppen ők azért támogatták inkább Joe Biden demokrata jelöltet, mert úgy érezték, Trump, elnökként nem vette eléggé komolyan a járványhelyzetet. A gondolkodás érthető, hiszen éppen ez a korosztály az, amely leginkább veszélyeztett a betegség esetleges súlyos lefolyása szempontjából.

„Jellemzően nem is azt gondolta ez a választói csoport, hogy Trump rossz dolgokat tett a járványkezelésben. Sokkal inkább az általa alkalmazott hangnemet kifogásolták, vagyis azt érezték problémásnak, ahogy beszélt”

– tette hozzá Brent Buchanan. Miután Trump elnök megfertőződött az új típusú koronavírussal, a szakember szerint lehetősége lett volna, hogy a közvélemény előtt a veszély valódiságáról, saját érintettségéről, az egészségügyi dolgozók iránti hálájáról beszéljen.

„Saját kétségeit kommunikálva jelezhette volna a választóknak, hogy megérti őket, érzéseiket. Ezzel megnyerhette volna a választásokat”

– fogalmazott.

Az amerikai választási rendszer lényege, hogy az egyes szövetségi államokat kell „megnyerni” az elnöki posztra aspirálónak, nem országosan a legtöbb szavazatot. Az pedig, hogy bizonyos tagállamokban minimális különbséggel került fölénybe Joe Biden, Brent Buchanan szerint éppen azon az érzelmi hatáson alapult, amit a vírussal kapcsolatos kommunikáció váltott ki a közvélemény erre érzékeny részében.

A Cygnal kutatási módszertanának alapja az attitűdelemzés, az érzelmek feltárása, a fogyasztói és választói magatartást ennek segítségével vizsgálják. Brent Buchanan a Lounge Group meghívására érkezett szeptember 16-án Budapestre. A szakember Marketing Summit Hungaryn egy exkluzív előadás keretében beszélt a módszertanról. Előadásában az érzelmek, döntéshozatalban betöltött szerepét mutatta be. A Summit Playen, a konferencia idén debütált online platformján – amely a Magyar Marketing Szövetség és a Lounge Group együttműködésében jött létre – az előadás, illetve a szakemberrel készült exkluzív interjú is megtekinthető.

Mi is az a Cygnal és mi is az a Marketing Summit?

A Cygnal vállalat több, mint 1 500 politikai, közügyekkel foglalkozó, illetve üzleti kampány lebonyolításában vett már részt. Megbízásai közé tartozott a közvélemény-kutatási tevékenység végzése Donald J. Trump, az Egyesült Államok volt elnöke számára, így mély ismeretekre tett szert a választó állampolgárok motivációjával, érzelmi állapotával kapcsolatban. A Cygnal és a Lounge Group az amerikai elnökválasztás kapcsán készített kutatás kapcsán már dolgozott együtt. A kutatás célja a választópolgárok hangulatának felmérése, a politikai preferenciájuk és értékeik megismerése volt. A felmérés kiderítette, hogy milyen tényezők befolyásolják a szavazókat, milyen szempontok szerint voksolnak – és arra is fény derült, mi a különbség egy amerikai és egy magyar szavazó gondolkodásában és viselkedésében.

Az idei Marketing Summit Hungary a koronavírus-járvány utáni időszak üzleti és marketingszakmai lehetőségeit helyezte a fókuszba. Az előadások, beszélgetések, illetve az új online platform – Summit Play – célja, hogy a résztvevőket támogassa a következő időszak kihívásaira való felkészülésben. A konferenciára ellátogatók inspirációkkal, információkkal, eszközökkel és azonnal bevethető marketing- és üzleti megoldásokkal ismerkedhettek meg, illetve a MMSZ és a Lounge Group közreműködésében megvalósult online tudásmegosztó platformon már nemcsak a konferencián rögzített videók, de hét olyan kerekasztal beszélgetés is elérhető a felhasználók számára, amelyeket eddig sehol máshol nem publikáltak.

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom

Trending Now

Az egyedül élő idősek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyeknek

Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, az egyedül élőkre és a vidékiekre.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

-A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatása szerint az 50-79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet – ismertette az MTI.

Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak

– derült ki a kutatásból.

Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé – írták.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit”

– hívta fel a figyelmet a közleményben Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50-79 éves internetezők 89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanennyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak – közölték.

Hozzátették: a teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre.

Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13 százalék) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék vagy az alatt van – olvasható a kutatásban.

Úgy folytatták, hogy félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ.

A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás, adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42 százalék) és a „csalást, átverést” (37 százalék) is – írták.  

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78 százalék), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70 százalék).

A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban

– fűzték hozzá.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti.

Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait – áll a kutatásban.

Tovább olvasom