Trending Now
TikTokon hirdetnek utakat Nagy-Britanniába albán csempészek
Jelentősen megnőtt az Albániából érkező illegális bevándorlók száma Nagy-Britanniában. A migránsok a La Manche csatornán keresztül, apró csónakokkal próbálnak bejutni a szigetország területére. Az út ára 4 000 font, ajánlatot pedig akár a TikTokon is találhatnak az érdeklődők – állítják brit források.
Nagy volt a forgalom idén nyáron a Franciaország és Nagy-Britannia közötti La Manche csatornán, augusztusban a napi rekord is megdőlt, 24 óra leforgása alatt 1 295 ember kelt át illegálisan az Egyesült Királyságba. Az év első felében a teljes létszám 12 747, melyből 2 165 személy Albániából érkezett. Arányuk az év második felétől ugrott meg lényegesen, augusztusban már a 60 százalékot is elérte. Az albánok így az afgánokkal együtt a legnagyobb illegális bevándorlói csoportot jelentik a csatornán.
A megugró migrációs szám okán egyeztetett nemrégiben a két ország belügyminisztere. A posztjáról távozó brit Priti Patel akkor azt mondta, az albánok kihasználják Nagy-Britannia migrációs rendszerét, míg albán kollégája, Bledar Çuçi arra szólította fel hazája állampolgárait, hogy hagyjanak fel az illegális és veszélyes belépési kísérletekkel Nagy-Britannia területére. A politikusok arról is egyeztettek, hogy London kész újabb munkahelyeket nyitni az albán származású bevándorlóknak, akik így legális úton léphetnek be az országba. A brit kormány emellett arról is döntött, hogy az illegális bevándorlókat szeptembertől gyorsított eljárásban küldik haza. A brit kormány szóvivője így fogalmazott:
„Nemcsak a bevándorlási törvényeinkkel való nyílt visszaélés ez, hanem a kiszolgáltatott emberek életét is kockáztatják, akiket a könyörtelen bűnbandák kihasználnak.”
„Könyörtelen szakmaiságot” hoztak ugyanis a londoni és környékbeli kábítószerpiacra az albán bűnözők – fogalmazott még februárban a brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NCA). Adataik szerint az albánok az elmúlt öt évben növelték meg jelentősen befolyásukat a feketepiacon.
A brit sajtó szerint a megugró migráció is ezekhez a már kiépült bandákhoz lehet köthető.
Az embercsempészek nem finomkodnak, ha a „szolgáltatásuk” népszerűsítéséről van szó.
Még a TikTokon is találni videókat, melyek kisbuszos, majd csónakos utaztatást kínálnak Tiranától Calais-ig, és onnan a szigetország partjáig. Helyenként árat is feltüntetnek – brit újságírók például egy 4 000 fontos ajánlatra futottak rá. Számos videót találni emellett csónakokba zsúfolt albánokról, majd a sikeres partot érésről is.
Az egyik felvételen az érkező férfiak büszkén mutatják kezükkel nemzeti szimbólumukat, az albán sast.
Albánia biztonságos országnak számít. Tagja a NATO-nak, és európai uniós tagságra is készül. A migránsáradat megindulását így kizárólag gazdasági szempontok indokolhatják. A balkáni országban a tavaszi adatok szerint 11 százalékos a munkanélküliség, az átlagbér 500 euró alatti, a minimálbér pedig 270 euró alatt van. Az elvándorlásra elsősorban a fiatalok adják a fejüket, 2016 óta több mint 600 ezren hagyták el az országot – olvasható a V4NA hírügynökség cikkében.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
