Kövess minket!

Trending Now

TikTok: túl az egymilliárd felhasználón

Töretlenül nő az alkalmazás népszerűsége, hiába próbálja másolni a konkurencia.

Az elmúlt években valósággal berobbant a TikTok a felhasználók életébe. Ma már az elitklub része, melynek olyan tagjai vannak, mint a Facebook vagy a Twitter. Mindössze 5 évre volt szüksége, hogy elérje az 1 milliárdos felhasználószámot.

A viharos tempót jól jellemzi, hogy 2018 januárjában 55 millió globális használója volt, decemberre ez a szám 271 millióra emelkedett, 2019 decemberére pedig már 507 millióra nőtt. A cég 2020 nyarán 700 millió havi aktív „tiktokozóról” számolt be, s alig több mint egy év elegendő volt az 1 milliárdos bűvös szám eléréséhez. Összehasonlításul: a Facebook 2021 második negyedévében 3,5 milliárd havi felhasználóval büszkélkedhetett a teljes alkalmazáscsaládjában, mely 60 millióval haladta meg az első negyedévi adataikat – számol be erről CNBC.

Bár az elmúlt időszakban több versenytárs is igyekszik másolni a TikTokot, nem sikerül műfajában letaszítani a trónról. A Facebook egy éve indította el az Instagram Reels-t, a Snap a Spotlighttal kísérletezik, a YouTube 2020 szeptemberétől működtet Shorts néven egy versenytársat.

A TikTok után a leggyorsabban növekvő alkalmazás a kínai WeChat volt, melynek valamivel több mint 7 év kellett az 1 milliárdos bravúrhoz. A Facebooknak (7,7 év), az Instagramnak (8,5 év), a YouTube-nak (8 év), a Whatsappnak (8.7 év) ennél jóval több időre volt szüksége e szám eléréséhez.

A TikTok Kínából származik, eredetileg Dǒuyīn volt a neve. 2012-ben alapította a pekingi ByteDance nevű cég videomegosztó közösségi szolgáltatásként, rövid tánc-, szinkronéneklés, tehetségvideók készítésére. Az alkalmazás Kínában 2016-ban vált elérhetővé IOS- és Android-platformokon, majd egy évvel később Kínán kívül is. Miután 2017-ben egyesült a musical.ly hasonló szolgáltatást nyújtó vállalkozással, TikTok néven futott tovább a kínai határokon túl. Az alkalmazás lényege, hogy a felhasználók rövid, 3–15 másodperces videókat készítenek, melyeken maguk énekelnek, táncolnak, tátognak, főleg jól ismert zeneszámokra.

A TikToknak Magyarországon is már több mint egymillió felhasználója lehet.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Felháborodtak a román tévénél az eurovíziós csalás miatt

Az European Broadcasting Union (EBU) nyilvánosságra hozta, hogy hat nemzeti zsűrit töröltek a 2022-es Eurovízióról, vagyis szavazataikat nem vették figyelembe vagy átcsoportosították azokat.

Közzétéve:

MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Marco

A 2022-es Eurovíziós Dalfesztivál zsűriszavazása során az EBU közleményt adott ki, amelyben kifejtette, hogy a második elődöntőben hat ország nemzeti zsűrijét eltávolították a versenyből. Ezeket az országokat a második elődöntőben és a nagydöntőben is a “hasonló szavazási szokásokkal rendelkező országok” összesített eredménye váltotta ki.

A 2022-es Eurovízióról eltávolított hat nemzeti zsűri a következő országokból származott:

Azerbajdzsán
Grúzia
Montenegró
Lengyelország
Románia
San Marino

Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) összeurópai szavazópartnere által a 2022-es Eurovíziós Dalfesztivál második elődöntőjének második ruhapróbája utáni zsűri szavazásának elemzése során hat ország eredményeiben állapítottak meg bizonyos szabálytalan szavazási mintákat – közölte az EBU.

A hat ország között szerepelt Románia is, amelynek zsűrijének beszámolója szerint ők a maximum pontszámot adták a Moldovai Köztársaságot képviselő Zdob şi Zdub együttesnek – írja a Világgazdaság.

A TVR román televízió vasárnap délután reagált a botrányra, és közölte, Románia képviselői “meglepve” tapasztalták, hogy a román zsűri szavazásának eredményét nem vették figyelembe a végső rangsor kiszámításánál. 

A román televízió azt állítja, a román zsűri úgy döntött, hogy a legmagasabb pontszámot adja a moldovai képviselőknek, és azzal vádolja az EBU-t, hogy 

sem a zsűritagokat, sem a TVR képviselőit nem értesítették a román szavazással kapcsolatos gyanúról, és ami teljesen elfogadhatatlan, a játék közben módosították a szabályokat.

A románok szerint őket nem tájékoztatták semmiféle visszaélésről, és lehetőséget sem kaptak reagálni a felvetésekre. Sőt, állításuk szerint helyszíni tudósítójukat elhallgattatták, nem adtak neki lehetőséget, hogy élőben bejelentkezzen. 

Elmondásuk szerint a TVR-nek a nemzeti zsűri szavazásánál az EBU-val való kommunikációt irányító felelőse észrevette az eltérést az előző napon, a zsűrinek szánt műsor után elküldött pontszámok és az EBU által a rendezvény során közölt számok között. A műsorvezető Eda Marcus ugyanakkor nem léphetett be a hivatalos adásba, hogy közölje az eredményeket. Pedig a TVR szavazásért felelős személye két telekonferencián vett részt a szervezőkkel, hogy megismerkedjen a felolvasás szabályaival. Részt vett a zsűri eredményének közvetítésének próbáján is, anélkül, hogy bármilyen gyanúról vagy a szervezőnek a romániai zsűri szavazatával kapcsolatos változtatási szándékról értesítették volna – tette hozzá a TVR.

Borítókép: Az ukrán Kalush Orchestra tagjai ünnepelnek, miután a Stefania című dalukkal megnyerték a 66. Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét Torinóban 2022. május 14-én.

Tovább olvasom

Trending Now

Így akadtak ki a 24.hu újságírói Jakab Péterre (videó)

Kritikán alulinak és hátborzongatónak nevezték, ahogyan a pártelnök a Jobbikban kirobbant botrányt kezeli.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

Deák Dániel politikai elemző osztotta meg Facebook-oldalán azt a rövid videórészletet, amelyben Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós és Nagy József beszélgetnek a Jobbikban kirobbant botrányról– írja a Mandiner.

Tanulságos, hogyan kezelik a helyzetet

Nagy Gergely Miklós többek között arra is kitért, hogy ez az első zaklatási eset, amely a magyar belpolitikát érte, és éppen ezért tanulságos, hogy az érintett párt vezetése hogyan kezeli a helyzetet.

Egészen kritikán aluli, hátborzongató. […] Egyetlen egy empatikus, szolidáris, témához méltó mondata nincsen

– fogalmazott Jakab Péter nyilatkozatai kapcsán az újságíró.

A videót és az eredeti cikket IDE kattintva tekintheti meg.

Borítókép: Jakab Péter

Tovább olvasom

Trending Now

Gyerekvédelem brüsszeli módra: betekintést kér az EB a magánbeszélgetéseinkbe

Az Európai Bizottság lehetővé tenné azt, hogy egy uniós szervhez fussanak be a szexuális gyermekbántalmazás szempontjából gyanúsnak vélt magánbeszélgetések. Ehhez az összes beszélgetést figyeltetné.

Közzétéve:

Borítókép: EU-zászlók lengenek az Európai Bizottság brüsszeli székháza előtt, fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Közzétette az Európai Bizottság a kötelező „chatkontroll”-mechanizmusára vonatkozó jogalkotási javaslatát. Ez az első olyan uniós jogszabály-tervezet, amely az emberek magánbeszélgetéseibe való betekintésre jogosítana fel uniós szervezetet. Az Európai Bizottság kötelezné az e-mail-, chat- és üzenetküldő- szolgáltatókat arra, hogy egy teljes mértékben automatizált eljárásrend alkalmazása révén kutassanak a gyanús üzenetek után és továbbítsák ezeket a gyermekpornográfia elleni harcra szakosított uniós intézmény irányába. A platformok ezen felül kötelesek eltávolítani a jogsértő anyagot a felületeikről – írja a Mandineren megjelent cikkében Dobozi Gergely.

Az érintett szolgáltatók különösen a Google, az Apple, a Meta által üzemeltetett WhatsApp és az Instagram.

Ha ezek a szervezetek nem tesznek eleget az adatszolgáltatási kötelezettségüknek, éves árbevételük akár 6 százalékáig is terjedő bírságra számíthatnak.

A tervek szerint ugyanis rövidesen egy új uniós szerv, a Centre on Child Sexual Abuse (EUCCSA) kezdheti meg a működését, amely a rendszer működtetéséért lesz felelős. Az EUCCSA feladata az lesz különösen, hogy tartsa a kapcsolatot a szolgáltatókkal, tárolja és kezelje és elemezze a megszerzett bizalmas információkat, továbbá, hogy támogatást nyújtson az áldozatok számára. 

Az Európai Bizottság előterjesztéseit az Európai Parlament és az Európai Tanács vizsgálja meg; ez a két uniós csúcsszerv hozza meg a végső döntést arról, hogy mely jogszabály mely tartalommal válik érvényessé és alkalmazandóvá.

Súlyos beavatkozás a magánszférába

Az Európai Bizottság javaslatában elismeri, hogy a privát kommunikáció megfigyelése „több szinten is beavatkozást jelent a felhasználók alapjogaiba.” Ezt azonban a Bizottság igyekszik relativizálni: ugyan nem vitatja, hogy a felhasználók közötti privát üzenetváltásba való betekintés valódi alapjog-sértés, a testület szerint, mivel

a közösségi platformok mára mintegy „virtuális közösségi terekké” váltak, ezeken a felületeken a magánélethez való jog érvényesülése csekélyebb.

A tervezet indokolásában az Európai Bizottság azonban igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy a beavatkozás automatizált technológia alkalmazásával történik, amely nem képes „értelmezni” a privát beszélgetésekben elmondottakat; arra alkalmas csak, hogy az ismert, már azonosított mintázatokat felismerve érzékelje a gyermekbántalmazást. 

Egyébként is – rögzíti a Bizottság – ezek a technológiák már most „magas fokú pontossággal” rendelkeznek, jóllehet, az emberi felülvizsgálat és ellenőrzés továbbra is szükséges.

Azt, hogy mi számít jogsértő mintázatnak, és hogy milyen indikátorok szerint lehet ezeket kiszűrni, az uniós szerv döntheti el.

A magánszféra „járulékos veszteség”

A tervezettel szemben már márciusban szót emelt 35 szervezet, ideértve a European Digital Rights (EDRi), az Electronic Frontier Foundation (EFF), továbbá a Committee to Protect Journalists nevű szervezeteket és a német ügyvédi kamarát is. A szervezetek nyílt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz.

A levélben a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a gyermekek szexuális zaklatásáról és kizsákmányolásáról szóló tartalmak online terjesztése (Child Sexual Abuse Material, CSAM) elleni harc fontos.

Óva intik azonban az Európai Bizottságot attól, hogy ebben a küzdelemben az emberek magánbeszélgetéseit „járulékos veszteségnek” tekintse a jogalkotás során.

A 35 szervezet együttesen követeli az Európai Bizottságtól, hogy a javaslatából szedje ki a tömeges megfigyelésre lehetőséget adó passzusokat. Leszögezik továbbá, hogy a személyes kommunikáció monitorozása csak abban az esetben megfelelő, ha az érintett személye eleve gyanúba keveredett. 

Nem ilyen gyermekvédelmi törvényt akar Európa

Az uniós polgárok 72 százaléka ellenzi az Európai Unió terveit.

A YouGov tavaly áprilisban tette közzé közvélemény-kutatását, amelyet a kutató 10 uniós tagállamból 10.265 állampolgár részvételével végzett el. A kutatásban holland, lengyel, német, olasz, francia, osztrák, cseh, spanyol, svéd és ír állampolgárok válaszoltak a feltett kérdésekre.

Az Európai Unió Bíróságának egy korábbi tagja, Ninon Colneric is ellenzi a megoldást. Szakvéleményében rámutat arra, hogy

az EU Alapjogi Chartájával és az irányadó bírói gyakorlattal kerülne konfliktusba az a szabályozási megoldás,

amely általánosságban, különbségtétel nélkül engedélyezné a magánszféra tartományába eső tartalmak monitorozását. Még súlyosabb a helyzet, ha a szabályozás az End-to-End, azaz végpontok közötti titkosítást is áttörné.

Colneric emlékeztet arra is, ugyan a gyermekek jogait kiemelt védelemben kell részesíteni, ez a jogvédelem azonban nem írhatja teljesen felül mások jogait és szabadságát.

A probléma valós

Az internet fejlődésével az online gyermekbántalmazások esetszáma is kilőtt. Miközben 1998-ban valamivel több mint 3 ezer ilyen esetet regisztráltak, az előző évtized közepén már 1 millió fölött járt a gyermekbántalmazások esetszáma. 2020-ban pedig már 21.7 millió esetet tártak fel, ennek kapcsán pedig bőven 65 millió felett jár a szexuális gyermekbántalmazással kapcsolatos képi és videós tartalmak száma.

Ezek a globális számok. Ami az Európai Uniót illeti,

2010-ben még 23 ezer körül járt a szexuális természetű gyermekbántalmazások száma, 2020-ra pedig már 1 millió feletti esetszámról beszélhetünk.

A valósághoz hozzátartozik, hogy a világ összes jogsértő tartalmának több mint 60 százalékát tárolják az Európai Unióban található szervereken.

Az EU nem Kína

Dr. Patrick Breyer európai parlamenti képviselő (Zöldek), egyúttal a német kalózpárt (Piratenpartei Deutschland) politikusa több politikustársával együtt márciusban szintén nyílt levelet intéztek az Európai Bizottság tagjaihoz, Margrethe Vestagerhez (versenyjogért felelős biztos), Věra Jourovához (az Európai Bizottság alelnöke), Thierry Bretonhoz (az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa), Didier Reyndershez (az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa), és Ylva Johanssonhoz (az Európai Bizottság belügyi biztosa). 

Ebben a dokumentumban a politikusok leírták, hogy szerintük a jogalkotási tervek az emberek privát üzenetei és fotói ellen intézett támadásnak, hovatovább egy óriási lépésnek tekinthetők a kínai típusú megfigyelőállami modell irányába. Felteszik a kérdést:

vajon a következő lépés az lesz, hogy az Európai Bizottság feljogosítja a postákat arra, hogy kinyissák és elolvassák az emberek levelezéseit?

Rámutattak arra is, hogy a gyermekpornográfia terjesztése nem az üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül, vagy e-mail-levelezés útján történik, hanem a sötét web fórumain. A vizsgált szolgáltatásokon keresztül ellenben a magántitok, a vállalati titok és akár az állami titok kategóriájába eső információk is hozzáférhetővé válnak.

A politikusok éppen ezért teljes mértékben felelőtlen lépésnek tartják megnyitni a kapukat a külső titkosszolgálatok és hekkerek előtt. 

Tovább olvasom