Trending Now
Tévéadó is van a szerbiai villanyszámlákon
Havi fogyasztás, alapdíj, tévéadó – ezekből a tételekből áll össze a szerbiai villanyszámla. Vagyis a lakosoknak olyan költségekkel is számolniuk kell, melyek az elhasznált árammennyiségtől függetlenül, minden hónapban megjelennek a számlájukon. Szerbiában szeptembertől 6 és fél százalékkal emelkedett az áram ára, októberben pedig spórolásösztönző program indul, melynek lényege a kevesebbet fogyasztók megjutalmazása lesz.
Szerbiát is érinti a világot átható energiaválság, ennek ellenére egyelőre úgy tűnik, sikerült elkerülni az áram árának drasztikus emelését. A szeptembertől bevezetett 6 és fél százalékos drágítás nagyjából 2-3 euró többletköltséget jelent a családoknak, és azoknak sem kell 10 eurónál nagyobb emelkedéssel számolniuk havi szinten, akik árammal fűtenek.
Zorana Mihajlovic energetikai miniszter hétfőn megerősítette: nem lesz további drágulás, és áramkimaradásoktól sem kell tartani. A tárcavezető azonban hozzátette: bár sikerül biztosítani a megfelelő mennyiséget, a takarékoskodás kulcsfontosságú, ugyanis az áram ára irreális méreteket öltött a világpiacon. Az önkormányzatoknak, az állami szerveknek és a közvállalatoknak szeptember 15-éig kell előállniuk energiahatékonysági terveikkel, míg a lakosságra vonatkozó spórolási program októbertől indul.
Utóbbi arra ösztönzi a háztartásokat, hogy az előző év azonos hónapjának fogyasztása alá csökkentsék az elhasznált mennyiséget. Minél nagyobb különbséget sikerül elérniük, annál nagyobb kedvezményt kapnak. 10 és 20 százalék közötti megtakarítás 10 százalékos áramárcsökkentést jelent, 20 és 30 százalék között 20 százalék a stimuláció, 30 százalékos megtakarítás felett pedig 30 százalék. Emellett a lakosok azzal is csökkenthetik költségeiket, ha igyekeznek nem átlépni a fogyasztói küszöböket – aki kevés áramot használ, marad az olcsó zöld zónában, aki sokat, az a drága, piros zónába is bekerülhet.
A fogyasztásra két további díjat is rászámolnak. Ezek a megújuló energiaforrások ösztönzését szolgáló díj (kilowattonként 0,801 dinár), valamint az energiahatékonyság ösztönzésére meghatározott jelképes összeg, 0,015 dinár kilowattonként. Összességében ezek havonta 2-3 euró költséget jelentenek.
Spórolhat a lakosság, de nem minden költséget érint a takarékoskodás
A villanyszámla egyes pontjait azonban nem lehet a fogyasztás visszafogásával csökkenteni. Ezek egyike az ellátás folytonosságának biztosítása céljából elszámolt alapdíj, mely lényegében egy rendszerhasználati díj, és ennek mértéke havi 142 dinár (1,20 euró). Ehhez jön még az úgynevezett tévéadó, mely más-más megnevezéssel, de évek óta visszaköszön a szerbiai villanyszámlákon. Ennek összege jelenleg 300 dinár (2,5 euró). Bár kötelező tételről van szó, a lakosság jelentős része nem szokta fizetni.
Az adósok azonban akár le is kapcsolhatják a villanyhálózatról, ugyanis a szolgáltató a tévéadót is a számla egységes részeként kezeli, vagyis úgy értelmezi, mint ki nem fizetett áramot. Az, hogy a felhasználónak van-e egyáltalán tévéje vagy rádiója, egyáltalán nem számít.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.