Trending Now
Teljesen megdőlt az ellenzék szavazatégetős meséje
Akár már február elseje előtt is megírhatták a Telex elégetett erdélyi levélszavazatokról szóló cikkét – erre a Kontra egyik olvasója hívta fel a figyelmet. Legalábbis az írás kódja erősen erre utal. A Kontra által megkérdezett szakértő szerint kizárt, hogy magától egy konkrét korábbi dátumra “ugorjon vissza” egy cikk. Vagyis Dull Szabolcs főszerkesztő hazudhatott.
Még nagyobb disznóság lehet a Telex álhírgyanús cikke körül, mint amit eddig gondoltunk – figyelmeztet cikkében a Kontra.
Amint tudott, “óvatosan megégetett” levélszavazatokat találtak az erdélyi Jedd nevű falu egyik eldugott zugában. Az esetet nyilvánosságra hozó Telex és Átlátszó Erdély azonnal támadásba lendült: cikkeikben zsákokat, valamint kidobott szavazólapokat mutogattak, azt sugallva, hogy választási csalás történt
Az elejétől kezdve gyanús volt, hogy Parászka Boróka ismert erdélyi baloldali aktivista pont abban az erdélyi faluban él, ahol megtalálták a hírekben szereplő szavazólapokat. Aztán kiderült, hogy ezek nem voltak lepecsételve.
Aztán végleg összedőlt a kártyavár, miután kiderült: mindössze 13 szavazólapról és 60 borítékról volt szó, – nem valószínű, hogy ezen fog múlni egy egész országgyűlési választás végkimenetele – de azokat úgy fotózták, hogy a közvélemény tömeges csalásra gondolhasson.
A szakértő szerint Dull hazudik
Ráadásul a sajtóban kiderítették azt is, hogy az ügyet hangosan tematizáló Telex már február 1-jén megírhatta a lejárató anyagot.
A Választási Médiafigyelő Delegáció kérdéssel fordult a Telex főszerkesztőjéhez, Dull Szabolcshoz, hogy pontosan hogyan is születhetett meg a cikk hetekkel a szavazólapok nyomtatását megelőzően.
A főszerkesztő magyarázkodása szerint “technikai hiba” történt a cikk szerkesztőségi rendszerükbe való átvételekor, az „visszaugrott egy véletlen dátumra”.
A Kontra által megkérdezett szakértő szerint
a számítógépprogramok nem cselekszenek véletlenszerűen, csak ha direkt erre vannak programozva. De az kevéssé valószínű, hogy a Telex rendszerébe valaki beleírta volna azt a kódot, amely találomra ad dátumot. Ami aztán éppen 2022. február 1-jét dobta volna ki.
A Kontra egyik olvasója egy másik furcsaságra is felhívta a figyelmet. Elmondása és az általa megküldött képek tanúbizonysága szerint a “Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett” című cikk kapcsán nagyon nem stimmelnek az úgy nevezett ID – azaz Identifier/azonosító – sorszámok sem.
Ugyanis valamennyi új cikk – még ha nem publikálják is – kap egy ilyen sorszámot, amelynek az a jellegzetessége, hogy időrendben növekvő, és egymástól eltérő számot kapnak az új cikkek. Azaz sorrendiséget tart a rendszer, és az ID-kból következtetni lehet arra, melyik cikk került be előbb az adatbázisba.
Az írás ID-je 38874-es számú; míg egy másik február 1-i cikké 39781-es számú, ami arra is utalhat a szakértő olvasó szerint, hogy már február 1-jénél korábban megszületett a megégett szavazólapok meséjéről szóló cikk. Azt akár már januárban is megírhatták a “jövőbelátó” telexesek.
Dull távozását követeli az MNMSZ
“A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elfogadhatatlannak, megengedhetetlennek és felháborítónak tartja azt a hírhamisítást, amit a különböző informatikai elemzések egyre világosabbá és egyre tagadhatatlanabbá tesznek. Nevezetesen azt, hogy a Telex hírportál minden etikai szabályt megszegve valótlan hírt terjesztett az állítólag Erdélyben elégetett állítólagos levélszavazatokról”
– írja közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ). Az újságírószervezet egyúttal a Telex főszerkesztőjének, Dull Szabolcsnak a távozását követeli, a nemzetközi újságíró-szervezeteket pedig arra kéri, hogy határolódjanak el az újságírói etika alapvető szabályait áthágó platformtól.
Az MNMSZ közleményét ismertető cikkünket IDE KATTINTVA olvashatja.
Ugyanez már megtörtént egyszer
A történet és a provokáció módszere nem teljesen új keletű. Hiszen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének első megválasztásakor, 2008-ban kísértetiesen hasonló események zajlottak le, még a provokáció helyszíne is ugyanaz volt. Erről számolt be a tisztviselő Facebook-oldalán.
„A tisztújító gyűlés egy másfél évet tartó népszavazásra tett pontot és közölte annak végleges eredményét. Több mint 210 000 szavazat Székelyföld autonómiájára, a leadott szavazatoknak messze több mint kilencven százaléka. Február végén keresett meg a vásárhelyi román sajtó, és kamerák kereszttüzében, mikrofonok erdeje előtt kellett nyilatkoznom egy számomra addig ismeretlen eseményről: Jedden félig elégett szavazólapokat talált egy ismeretlen személy, aki erről értesítette a román sajtót”
– idézi fel Izsák.
Vagyis azok a szavazólapok is épp Parászka Boróka baloldali újságíró lakóhelyén, Jedden kerültek elő. Micsoda véletlen egybeesés.
A mostani, hasonló botránnyal kapcsolatban bátran elmondhatom: szerzői/szervezői ugyanazok, mint 14 évvel ezelőtt, és még helyszínt sem kaptak újabbat” – írta Izsák Balázs.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.