Kövess minket!

Trending Now

Teljesen megdőlt az ellenzék szavazatégetős meséje

Akár már február elseje előtt is megírhatták a Telex elégetett erdélyi levélszavazatokról szóló cikkét – erre a Kontra egyik olvasója hívta fel a figyelmet. Legalábbis az írás kódja erősen erre utal. A Kontra által megkérdezett szakértő szerint kizárt, hogy magától egy konkrét korábbi dátumra “ugorjon vissza” egy cikk. Vagyis Dull Szabolcs főszerkesztő hazudhatott.

Borítókép: Facebook/Telex

Még nagyobb disznóság lehet a Telex álhírgyanús cikke körül, mint amit eddig gondoltunk – figyelmeztet cikkében a Kontra.

Amint tudott, “óvatosan megégetett” levélszavazatokat találtak az erdélyi Jedd nevű falu egyik eldugott zugában. Az esetet nyilvánosságra hozó Telex és Átlátszó Erdély azonnal támadásba lendült: cikkeikben zsákokat, valamint kidobott szavazólapokat mutogattak, azt sugallva, hogy választási csalás történt

Az elejétől kezdve gyanús volt, hogy Parászka Boróka ismert erdélyi baloldali aktivista pont abban az erdélyi faluban él, ahol megtalálták a hírekben szereplő szavazólapokat. Aztán kiderült, hogy ezek nem voltak lepecsételve.

Aztán végleg összedőlt a kártyavár, miután kiderült: mindössze 13 szavazólapról és 60 borítékról volt szó, – nem valószínű, hogy ezen fog múlni egy egész országgyűlési választás végkimenetele – de azokat úgy fotózták, hogy a közvélemény tömeges csalásra gondolhasson.

A szakértő szerint Dull hazudik

Ráadásul a sajtóban kiderítették azt is, hogy az ügyet hangosan tematizáló Telex már február 1-jén megírhatta a lejárató anyagot.

A Választási Médiafigyelő Delegáció kérdéssel fordult a Telex főszerkesztőjéhez, Dull Szabolcshoz, hogy pontosan hogyan is születhetett meg a cikk hetekkel a szavazólapok nyomtatását megelőzően.

A főszerkesztő magyarázkodása szerint “technikai hiba” történt a cikk szerkesztőségi rendszerükbe való átvételekor, az „visszaugrott egy véletlen dátumra”.

A Kontra által megkérdezett szakértő szerint

a számítógépprogramok nem cselekszenek véletlenszerűen, csak ha direkt erre vannak programozva. De az kevéssé valószínű, hogy a Telex rendszerébe valaki beleírta volna azt a kódot, amely találomra ad dátumot. Ami aztán éppen 2022. február 1-jét dobta volna ki.

A Kontra egyik olvasója egy másik furcsaságra is felhívta a figyelmet. Elmondása és az általa megküldött képek tanúbizonysága szerint a “Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett” című cikk kapcsán nagyon nem stimmelnek az úgy nevezett ID – azaz Identifier/azonosító – sorszámok sem.

Ugyanis valamennyi új cikk – még ha nem publikálják is – kap egy ilyen sorszámot, amelynek az a jellegzetessége, hogy időrendben növekvő, és egymástól eltérő számot kapnak az új cikkek. Azaz sorrendiséget tart a rendszer, és az ID-kból következtetni lehet arra, melyik cikk került be előbb az adatbázisba.

Forrás: kontra.hu

Az írás ID-je 38874-es számú; míg egy másik február 1-i cikké 39781-es számú, ami arra is utalhat a szakértő olvasó szerint, hogy már február 1-jénél korábban megszületett a megégett szavazólapok meséjéről szóló cikk. Azt akár már januárban is megírhatták a “jövőbelátó” telexesek.

Dull távozását követeli az MNMSZ

“A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elfogadhatatlannak, megengedhetetlennek és felháborítónak tartja azt a hírhamisítást, amit a különböző informatikai elemzések egyre világosabbá és egyre tagadhatatlanabbá tesznek. Nevezetesen azt, hogy a Telex hírportál minden etikai szabályt megszegve valótlan hírt terjesztett az állítólag Erdélyben elégetett állítólagos levélszavazatokról”

– írja közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ). Az újságírószervezet egyúttal a Telex főszerkesztőjének, Dull Szabolcsnak a távozását követeli, a nemzetközi újságíró-szervezeteket pedig arra kéri, hogy határolódjanak el az újságírói etika alapvető szabályait áthágó platformtól.

Az MNMSZ közleményét ismertető cikkünket IDE KATTINTVA olvashatja.

Ugyanez már megtörtént egyszer

A történet és a provokáció módszere nem teljesen új keletű. Hiszen Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének első megválasztásakor, 2008-ban kísértetiesen hasonló események zajlottak le, még a provokáció helyszíne is ugyanaz volt. Erről számolt be a tisztviselő Facebook-oldalán.

„A tisztújító gyűlés egy másfél évet tartó népszavazásra tett pontot és közölte annak végleges eredményét. Több mint 210 000 szavazat Székelyföld autonómiájára, a leadott szavazatoknak messze több mint kilencven százaléka. Február végén keresett meg a vásárhelyi román sajtó, és kamerák kereszttüzében, mikrofonok erdeje előtt kellett nyilatkoznom egy számomra addig ismeretlen eseményről: Jedden félig elégett szavazólapokat talált egy ismeretlen személy, aki erről értesítette a román sajtót”

 idézi fel Izsák.

Vagyis azok a szavazólapok is épp Parászka Boróka baloldali újságíró lakóhelyén, Jedden kerültek elő. Micsoda véletlen egybeesés.

A mostani, hasonló botránnyal kapcsolatban bátran elmondhatom: szerzői/szervezői ugyanazok, mint 14 évvel ezelőtt, és még helyszínt sem kaptak újabbat” – írta Izsák Balázs.

Trending Now

Leszbikus csók a Netflix gyerekmeséjében

A csatorna hétéves kortól ajánlja a Jurassic World rajzfilmsorozatot, amelynek egyik részében egy lány szerelmet vall egy másik lánynak, és meg is csókolja.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a rajzfilmből, forrás: Mandiner

A Netflixen futó Jurassic World: Krétakori tábor című rajzfilm 5. évadának 9. epizódjában az egyik lány főszereplő szerelmet vall egy másik lánynak, a vallomás pedig csókkal zárul, további főszereplők pedig meghatott kommentárokat fűznek a jelenethez. Minderre a Mandiner olvasója lett figyelmes a minap, miközben gyermekével játszott, és a hátérben a rajzfilm futott a tévéjükön.

A rajzfilmsorozat egyébként dinoszauruszokkal teli szigetre vetődött gyerekek kalandjairól szól, írja a Mandiner, megjegyezve, hogy úgy tűnik, a produkcióból nem hiányozhatott az LMBTQ-szál.

A váratlan jelenet, forrás: Mandiner

A mese 7+ besorolású a Netflixen, vagyis hétéves kortól ajánlják megtekintését. A lap úgy tudja: Magyarországon a tévéforgalmazásban bemutatott tartalmak korhatár-besorolásáról saját hatáskörben a tévék, a streamingért pedig a streamingszolgáltatók döntenek.

A Mandiner egyébként épp a napokban közölt cikket arról, hogy egy év alatt alig száz bejelentés érkezett az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a gyermekvédelmi törvény módosítása óta, miközben a hatóság maga eljárást nem indított. Jogsértést egy esetben sem állapítottak meg.

Tovább olvasom

Trending Now

Angol nyelvű tartalmakat is készít majd a Megafon (videó)

A jobboldali emberek hangja ugyanúgy nem hallatszik ma az európai online térben, mint ahogy néhány éve hazánkban sem hallatszott – ezzel indokolja a Megafon közleménye, hogy ezentúl rendszeresen angol nyelvű tartalmakkal is jelentkeznek majd.

Közzétéve:

Borítóképünkön Déri Stefi, a Megafon csapatának tagja, fotó: Facebook

“A Megafonnal itthon megmutattuk, hogy a jobboldali értékek és vélemények iránt nagy érdeklődés van a neten, sokan kíváncsiak a világnézetünkre!”

– olvasható a Megafon csapattagja, Déri Stefi Facebook-oldalán.

“Ahogyan hazánkban, úgy a nemzetközi térben is a sajtó a liberális mainstreamnek játszik, nem adnak lehetőséget a konzervatív véleményeknek. Ezért mostantól elmondom angolul is, hogy Brüsszelben is értsék: nem engedünk a föderalista terveknek, a tagállamok szuverenitását kikezdő liberálisoknak és neomarxistáknak!

– fogalmaztak a bejegyzésben.

Tovább olvasom

Trending Now

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek?

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Számos kutatás szerint a korai és túlzott tv-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek éberségi szintjük fenntartásához folyamatos ingerlésre van szükségük, amit a videók és videójátékok pörgős, színes ingerkavalkádja biztosíthat számukra.

A digitális eszközök és a hiperaktivitás/figyelemzavar kapcsolata tehát kétirányú, oda-vissza hatnak egymásra

– állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy

hasonlóan van ez a társas problémákkal, a visszahúzódó, gyenge társas készségekkel rendelkező gyerekek hajlamosak túlzásba vinni a kütyüzést, például a videójátékozást vagy a tv-nézést

Ennek oka, hogy a virtuális világ menedéket jelenthet nekik a számukra nehezen érthető vagy fájdalmas tapasztalatokat nyújtó társas világ elől. A magányos kütyüzés azonban csak növeli az elszigetelődésüket. Kisgyermekkorban ráadásul nagy szükség van a társas élményekre ahhoz, hogy a gyerekek társas készségei megfelelően fejlődjenek, amitől a kütyüzés viszont elveszi az időt – írták.

“A társas problémák és a kütyüzés tehát – úgy tűnik – szintén oda-vissza hat egymásra”

– állapították meg a kutatók.

Megjegyezték, hogy napjainkig szinte kizárólag a régebbi média – főként a tv-nézés – használatának és a viselkedésproblémák kialakulásának összefüggését vizsgálták, pedig manapság a gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre többet használják a modernebb eszközöket, a tabletet és a mobiltelefont is. Különösen kevés az olyan vizsgálat, amelyben hosszabb távon követnék nyomon a gyerekek mobileszköz-használatát és a viselkedésproblémák alakulását. Pedig nagyon fontosak az ilyen vizsgálatok, mert ezek alapján tudják megmondani, hogy mi volt előbb: a viselkedésprobléma vagy a mobilozás.

Mint írták, az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor igyekezett pótolni ezt a hiányt. Óvodáskorú, 4-6 éves gyerekek szüleit kérték meg, hogy töltsenek ki egy kérdőívet gyermekük mobil/tablet használatáról, valamint viselkedésproblémaira vonatkozóan. Ezt követően 3 év múlva, – amikor a gyerekek 7-9 évesek voltak – újra kitöltették a szülőkkel a kérdőíveket.

“Azt találtuk, hogy az óvodáskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértéke előre jelezte az iskoláskori mobilozás mennyiségét, vagyis minél nyüzsgőbb és szétszórtabb egy gyerek óvodáskorban, annál többet kütyüzik kisiskoláskorban. Ez azzal magyarázható, hogy az ilyen gyerekek lekötéséhez a szüleik is sokkal inkább kénytelenek digitális eszközökhöz folyamodni, illetve maguk a gyerekek is keresik az ingerdús, intenzív tartalmakat”

– idézik a közleményben Konok Veronikát, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor tudományos munkatársát, a kutatás vezetőjét.

Az óvodáskori mobilhasználat mennyisége azonban nem jelezte előre a kisiskoláskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértékét. “Ebből arra következtethetünk, hogy

a kiskori mobilozás nem vezet hiperaktivitáshoz/figyelemzavarhoz, szemben például a TV-nézéssel. De óvatosan kell értelmeznünk ezt az eredményt,

az összefüggés hiánya ugyanis adódhat például az alacsony elemszámból (mindössze száz szülő töltötte ki másodszor is a kérdőívet), vagy más tényezőkből. Senkinek nem javasoljuk tehát, hogy a kutatás eredményére alapozva korlátlan mobilhasználatot tegyen lehetővé óvodáskorú gyerekének” – tette hozzá Szőke Rebeka, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor PhD-hallgatója.

A kutatók szerint az összefüggés hiányát okozhatja az is, hogy az óvodásoknak gyártott mobilapplikációk sok esetben fejlesztő célúak és kevésbé túlingerlőek, mint például egyes rajzfilmek, vagy a nagyobb gyerekeknek készült, sokszor erőszakos játékok.

A kutatók a vizsgálat során ezen felül azt találták, hogy a társas problémákkal küzdő gyerekek többet mobiloznak, de ez csak egy időpontban mérve, iskoláskorban igaz. “Nem találtak időbeli egymásra következést, vagyis, hogy a kiskori mobilozás későbbi társas problémákhoz vezet, vagy fordítva. Az ok-okozat kérdése tehát nem tisztázott, és valószínű, hogy kétirányú összefüggés áll fenn: se a tyúk, se a tojás nem volt előbb” – áll a közleményben.

Tovább olvasom