Kövess minket!

Trending Now

Szülői beleegyezéshez kötnék a közösségimédia-használatot Ausztráliában

Szülői beleegyezéshez kötné a közösségimédia-oldalak használatát egy ausztrál törvénytervezet a 16 évesnél fiatalabbak esetében, és akár 10 millió ausztrál dolláros (több mint 2,36 milliárd forintos) büntetéssel sújtaná a nem együttműködő internetes platformokat – erről számolt be a CNN amerikai hírtelevízió.

MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

A hétfőn a canberrai parlamentben ismertetett javaslat értelmében a közösségimédia-cégeknek – köztük a Reddithez hasonló anonim fórumoknak és a Bumble-höz hasonló társkereső okostelefon-alkalmazásoknak – minden lépést meg kellene tenniük a felhasználók életkorának meghatározása érdekében, illetve előtérbe kellene helyezniük a kiskorú gyerekek érdekeit az adatgyűjtés során.

A CNN ezzel kapcsolatban felidézi: a Facebookot éppen most, októberben bírálták hevesen amerikai törvényhozók, miután a cég egyik korábbi alkalmazottja dokumentumok ezreit hozta nyilvánosságra és adta át kongresszusi vizsgálatra, és kiderült, hogy megalapozottak a médiummal kapcsolatos aggályok.

Bebizonyosodott, hogy a techcég tevékenysége árt a gyermekek mentális egészségének és erősíti a társadalmi megosztottságot. Az ausztrál törvényhozók ezekre a fejleményekre is hivatkoztak.

David Coleman, a mentális egészségért és az öngyilkosság-megelőzésért felelős ausztrál miniszterhelyettes szerint a nyilvánosságra hozott, belső Facebook-kutatás azt is bizonyítja, hogy a közösségimédia-platformok hatással vannak a fiatalok testképére és mentális egészségére egyaránt.

Mia Garlick, a Facebook ausztráliai és új-zélandi térségért felelős vezetője közleményben tudatta: a cég vizsgálja a törvénytervezetet, és tisztában van vele, “mennyire fontos annak biztosítása, hogy az ausztrál adatvédelmi törvények az innováció és az új technológia mértékéhez hasonló módon fejlődjenek”.

Borítókép: A SumOfUs nonprofit érdekképviseleti szervezet egyik aktivistája nézi a Mark Zuckerberget, a Facebook internetes közösségi portál amerikai vezérigazgatóját dollárokon szörfölve ábrázoló installációt a brit parlament épülete előtt Londonban 2021. október 25-én

Trending Now

Jogi vesszőfutás előtt Európában a Google?

Nehéz helyzetbe hozhatja a Google-t a novemberi uniós perének elvesztése, a luxembourgi ítélet ugyanis alapot adhat arra, hogy a világcég alulmaradjon más fórumokokal vívott jogi küzdelmekben is. Így például abban az eljárásban, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a nyáron indított a Google-lel szemben az úgynevezett dalszövegkártyák miatt. A Médiapiac.com a magyar versenyhatóságtól megtudta, hogy a technológiai óriásvállalat eddig együttműködött a GVH-val.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Dalszövegkártya – egy kifejezés a digitális világ újólag kialakult, napról napra bővülő szótárában. A technikai megoldás lényeges, olyannyira az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyár óta emiatt folytat vizsgálatot a Google technológiai világcég ellen. A Médiapiac.com kérdésére a magyar versenyhatóság ismertette az eljárás okát, lényegét.

A szöveg is fontos, nem csak a zene

Eszerint a GVH gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt vizsgálódik éppenséggel a dalszövegkártyák miatt. A kérdés az, hogy a Google előnyben részesíti-e saját dalszöveg-megjelenítő szolgáltatását, amikor a cég böngészőjét használva keresnek rá internetezők valamely dal címére vagy szövegére. A dalszövegkártya jelenik meg ugyanis a találati lista első helyén, ráadásul a dalszövegkártya – különösen mobiltelefonos kereséseknél – alkalmas lehet arra is, hogy kitakarja a keresőmotor által sorrendbe állított további találatokat, más cégek linkjeit. S arra is alkalmas, hogy népszerűsítse a YouTube-ot, ami szintén egyike a Google saját szolgáltatásainak.

A kérdés tehát az, hogy a Google a saját keresőmotorját felhasználva josgértő módon biztosít-e elsőbbséget saját szolgáltatásainak, ami egyben azt is jelentené, hogy jogsértő módon befolyásolja a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt. Nyilván a többiek hátrányára.

Kérdésünkre a GVH-nál közölték: az eljárás június 8-i megindítása óta a hatóság nem kényszerült arra, hogy bármilyen mulasztás miatt bírságot szabjon ki a Google-re, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a világcég együttműködik a hivatallal.

Hozzátehető: a Google-nek van már tapasztalata, ismerete a magyar versenyhatósági eljárás kapcsán, nem ez az első eset ugyanis, amikor a techóriásnak idehaza kell számot adnia piaci magatartásáról.

Nem ez az első eset

A GVH 2016 és 2018 között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megszegése miatt folytatott eljárást a céggel szemben, mégpedig az Allo chatkliens elnevezésű szolgáltatás adatkezelésével és a végpontok közötti titkosítással összefüggésben.

A versenyhivatal lényegében azt vizsgálta, hogy a fogyasztó kellő mennyiségű információt kapott-e a Google-től az adatkezelésről.

Az eljárás végül a Google önkéntes kötelezettségvállalásával zárult: a cég létrehozott egy aloldalt az Allo adatkezeléséről, emellett a YouTube-on egynapos hirdetést tett közzé azzal az üzenettel, hogy a Google gyűjti és kezeli a felhasználók személyes adatait, és javasolja az adatvédelmi irányelvek és beállítások átnézését. Az adatkezelési aloldalt egyébként egyidejűleg még 44 nyelvre lefordították.

Bukás Luxembourgban

De térjünk vissza a most folyó eljárásra! A magyar procedúra minden bizonnyal a kezdeti szakaszban jár, ugyanakkor messze nem egyedülálló. A GVH-nál rámutattak, hogy a Google erőfölényével kapcsolatos visszaélések képezték már vizsgálat tárgyát az európai piacon, olyannyira, hogy az Európai Törvényszék nemrégiben hagyta helyben az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát.

A luxembourgi ítélkező fórum egyúttal a bizottsági határozattal egyetértve kimondta, hogy a Google visszaélt erőfölényével, amikor jogsértő módon hozta előnyösebb helyzetbe saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéval szemben.

A Google figyelemfelkeltőbb módon jelenítette meg saját szolgáltatását, ezzel – visszaélve a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között.

A Luxembourgban eldöntött ügy kísértetiesen hasonlít a GVH által most vizsgált esetre, de azt nem lehet tudni, hogy a döntés is hasonló lesz-e. A versenyhatóságnál erről nyilvánvalóan nem is nyilatkoztak, azt ugyanakkor megjegyezték, hogy az Európai Törvényszék döntése nagy jelentőségű, ugyanis megerősítőleg hathat a hazai, hasonló versenyhatósági vizsgálatokra.

Felkészül a Viber és a Tiktok

A digitális gazdaság globális szereplői között nem a Google az egyetlen, amely miatt eljárást indított a magyar versenyhatóság. Kereskedelmi gyakorlatuk tisztességességének szempontjából a GVH jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.

A Vibernél a hivatal azt vizsgálja, hogy a chatalkalmazást üzemeltető cég jogszerűen állítja-e a szolgáltatásával kapcsolatban, hogy az alkalmazás ingyenes.

A rendelkezésre álló információk alapján ugyanis az alkalmazás elérésének feltétele, hogy a fogyasztói regisztrációnál, és a szolgáltatások használatakor a felhasználók az adataikat a vállalkozás rendelkezésére bocsássák. A helyzet úgy is értelmezhető, hogy a fogyasztók adataik átadásával ellentételezést nyújtanak, ha pedig így van, akkor – az ingyenesség hangoztatásával – a vállalkozás megtéveszthette a fogyasztókat. A cég emellett azzal is megtéveszthette a felhasználókat, hogy szolgáltatása biztonságos, azonban feltételezhető, hogy az ezt garantáló, a végpontok közötti titkosítás nem érvényesül alkalmazáson belüli valamennyi beszélgetésnél. Ráadásul a magyar nyelvű tájékoztatás is hiányos.

A TikTok esetében – mint megtudtuk – a GVH azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem tájékoztatja kellően a fogyasztókat az online platform működésérének lényeges információiról,

így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Jogsértés gyanúját veti fel a magyar nyelvű tájékoztatás hiánya is, ahogy az is gond lehet, hogy a TikTok nem védi megfelelően a reklámoktól a gyerekeket és a fiatalokat.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

Schmidt Mária helyre tette a Magyarországot kritizáló baloldali újságírót

“Ön mégis kinek képzeli magát? Miért ír, nyilatkozik és beszél újra meg újra a magyar politikáról? Magánvéleményét fejti ki, vagy fizetett Soros-lobbistaként szólal meg?” – szegezte a kérdést Timothy Garton Ash-nek, az Oxfordi Egyetem európai tanulmányokkal foglalkozó professzorának, a Guardian újságírójának címzett nyílt levelében, amelyet közösségi oldalán tett közzé.

Közzétéve:

Facebook/Schmidt Mária

“Ideje lenne tisztázni a beszédhelyzetét, hogy mindenki láthassa, miért tekinti Önt egyfajta orákulumnak a nemzetközi neomarxista ballib média, lásd még: független, objektív.

Persze tudjuk, hogy mindet Soros finanszírozza azért, hogy a nyílt társadalom fedőnevű birodalmi projektet szolgálják. Ez a közös nevező a sorosista, globálmarxista Guardian-nel is, aminek Ön, Ash, az egyik újságírója.

Újságírója. Vagyis Ön már rég nem komoly tudós, még csak nem is egy különösebben érzékeny elemző. Térségünket sem ismeri már valami jól. Nem beszél, nem olvas magyarul. Mégis visszatérően kritizálja Orbánt és Magyarországot. Sőt, külföldi beavatkozást követel a magyar belügyekbe. Annak az Európai Uniónak a zsarolását helyezi kilátásba, aminek Ön a brexit óta nem polgára”

– olvasható a Széchenyi-díjas magyar történész bejegyzésében.

“Nézőpontja a szokásos. Az a mindent is tudó és ezért a visszakérdezés nélküli másolást elváró, gyarmatosító hozzáállás, amit egy brit sem tud vagy akar levetkőzni.

Ön a globális, birodalomépítő erők tipikus kijáróinak egyike, aki ahelyett, hogy tudóshoz illően, szerényen kérdezne, és megpróbálná megérteni a folyamatokat, felelősségre von, követelőzik és fenyegetőzik.

Jellegzetes liberális internacionalista hozzáállás ez, amit az különböztet meg az egykori szovjet internacionalizmustól, hogy az ottani hatalomgyakorlók nem a szovjet újságírókkal üzengettek és igazítottak el bennünket” – folytatja levelét a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

“Ön, Ash úr, egy jellegzetes oxbridge boy, akinek teljesítménye ugyan egyre szerényebb, elitizmusa és arca viszont egyre csak nő. Ajánlom olvasásra Ivan Krastev műveit, aki ismeri és érti is régiónkat. És ha nem is mindenben értek vele egyet, érvei mindig továbbgondolásra késztetnek”– zárja Schmidt Mária írását, amelyet a Magyar Nemzet szemlézett.

Borítókép: Timothy Garton Ash és Karácsony Gergely (Fotó: Facebook/Schmidt Mária)

Tovább olvasom

Trending Now

Bemutatták a Dávid aranya című dokumentumfilmet

Áder János köztársasági elnök részvételével mutatták be csütörtök este Kocsis Tibor Balázs Béla-díjas filmrendező Verespatak történetét feldolgozó Dávid aranya című dokumentumfilmjét a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

A Dávid aranya egy családon keresztül mutatja be a verespataki aranybánya történetét 2000-től egészen 2021-ig, amikor az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a községet. A film azt az óriási összefogást is bemutatja, amellyel sikerült elérni ezt az eredményt.

Kocsis Tibor filmrendező Új Eldorádó című dokumentumfilmje az elmúlt 15 év egyik legtöbb díjat nyert alkotása, amit 12 országban mutattak be és több mint 40 millióan láttak Európában. A verespataki történet folytatása a 300 tonna arany című 50 perces film, amelynek 105 perces moziváltozatát mutatták be csütörtökön.

Kocsis Tibor az M1 aktuális csatorna korábbi műsorában arról beszélt, hogy ez a húszéves történet, 2000-ben kezdődött azzal a rettenetes katasztrófával, amellyel a Tiszába került 100 ezer köbméter cianid és ennek következtében 1200 tonna hal pusztult el.

Kocsis Tibor a történtek után fel akarta térképezni azokat a területeket, ahol ilyen környezeti katasztrófa történhet. Tudomására jutott, hogy Verespatakon egy kanadai vállalat készül bányát nyitni, ezért Romániába utazott. A 2000 esztendős település 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. A földben rejlő fémek kinyeréséhez naponta nagy mennyiségű cianid és dinamit felhasználására van szükség a mindösszesen 17 évre tervezett kitermelésben.

“Ez egy rövid távú projekt, kiszednek 300 tonna aranyat, kiviszik az országból, és ott marad négy kráter és egy cianidos tározó, ami 40-50-szer nagyobb, mint ami a problémát okozta Nagybányán” – magyarázta a film rendező-operatőre.

Borítókép: Kocsis Tibor, a Verespatak történetét feldolgozó Dávid aranya című dokumentumfilm rendezője beszél a bemutatón a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón a budapesti Hungexpón 2021. december 2-án

Tovább olvasom