Trending Now
Szintet lép a digitalizáció: megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség
A teljes állami informatikai rendszert és az ország digitális fejlesztését magába foglaló és irányító Digitális Magyarország Ügynökség cégszerű formában történő létrehozására és működtetésére kapott megbízást miniszteri biztosként Guller Zoltán, aki eddig a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójaként tevékenykedett.
– Július végéig a turizmus állami irányítását vezetem a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatójaként, emellett a Budapesti Gazdasági Egyetem kuratóriumi elnöke vagyok, amely feladatomat – 18 ezer diák érintettségével – komolyan veszem, és a jövő szakembereinek elhivatott képzése jegyében fontosnak tartom folytatni.
– Bár a turizmuságazatot a jövőben sem hagyom el teljesen, a miniszter úrtól új, megtisztelő felkérést kaptam: eszerint a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatom a munkámat,
amely komplex és nagy feladatokkal járó, fő megbízatásommá válik – közölte a Magyar Nemzettel Guller Zoltán.
– Az új felkérés szerint az elkövetkező időszak feladata lesz számomra a Magyar Turisztikai Ügynökség mintájára egy olyan hasonló elveken működő állami ügynökség létrehozása, ami gyakorlatilag
a teljes magyarországi kormányzati informatikát felügyeli, illetve hozzá tartozik majd az állami hardver-, szoftverrendszerek és ezek infrastruktúrájának üzemeltetése, valamint a kapcsolódó fejlesztések megvalósítása
– sorolta a széles körű megbízatás kapcsán az új feladatokat.
Mint mondta, ezen területek korábban négy különböző minisztériumban (a Belügyminisztériumban, a Miniszterelnökségen, a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, illetve a kabinetirodán már most is meglévő egységnél) működtek elszórtan.
– Ezen feladatkörök a múlt héten csütörtökön átkerültek a kabinetirodához, ahol az irányításommal egyfajta ernyőszervezetként megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), amely a teljes rendszer mellett gyakorlatilag 13, kapcsolódó cég irányítását is ellátja majd – ismertette Guller Zoltán.
Szavai szerint
a DMÜ felügyelete alá tartozik majd a schengeni szoftver létrehozásán át a közoktatás digitális felügyeletéig a teljes állami informatikai portfólió.
– A DMÜ-ből a turisztikai ügynökség mintájára egy gyorsan reagáló, bürokráciamentes állami szervezetet szeretnénk létrehozni.
A felkérésem annak szól, hogy a Turisztikai Ügynökséghez hasonló hatékony ügynökségi rendszert hozzak létre a teljes állami informatika területén – mondta a vezérigazgató.
Felsorolása szerint az új megbízatása részeként elsőként meg kell valósítani a jelenleg is számos állami szinten működő, technológiai értelemben már sokféleképpen megvalósult rendszeren belül a különböző területek egymás közötti kommunikációját, átláthatóságát.
– Az állami informatika sokkal többet tud, mint amit mi, lakosok tudunk róla, jelenleg közel több százféle kapcsolódó digitális alkalmazás létezik. Ezeket össze kell hangolni, és alapvetően ügyfél- és felhasználóbaráttá, elérhetőbbé kell tenni minden állampolgár számára. Ehhez komolyabb kommunikációs tevékenységre, edukációra, közvetítésre is szükség lesz, hogy
alapvetően elfogadottá és felhasználhatóvá tegyük a mindennapokban a digitális állami rendszert
– fogalmazott.
– A fejlesztések célja a versenyképesség és az ügyfélközpontúság erősítése, feladatunk egy digitálisan is működő Magyarország megteremtése.
Mint mondta,
fontos szándék, hogy 2026-ig megvalósuljon a digitális állampolgárság minden magyar állampolgár részére.
– Ez azt jelenti, hogy négy év múlva akár mindenki el tudja intézni a hivatalos ügyeit egy mobiltelefon segítségével. Azaz
2026-ig elérhetjük, hogy az úgynevezett digitális alteregónk, „avatárunk” által többé ne kelljen semmilyen állami vagy a különféle szolgáltatóknál fenntartott ügyfélszolgálati irodában sorban állni, megjelenni személyesen,
hanem mindenfajta ügyet könnyedén el lehessen intézni a digitális személyazonosság révén. Számos ügycsoportot lehetne így kezelni, a fiatalabb generációk pedig egyre nyitottabbak erre – magyarázta Guller Zoltán, aki szerint a komplex digitális ügynökségnek lényegében el kell érnie, hogy az állam mellett a cégek többsége is elfogadja a digitális állampolgárságból fakadó összes kötelezettséget és jogosultságot.
– Ezt pedig rendszerszinten alapvetően a mobiltelefonokra optimalizált alkalmazásként hoznánk létre – emelte ki.
Hozzátette:
cél az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a hatékony és gyors ügyintézés biztosítása, hogy az új ügynökség Magyarországot egy jól működő XXI. századba vezesse át.
Megemlítette, hogy az is a feladatuk, hogy garantálják az úgynevezett állami felhőben lévő adatok biztonságát.
– A DMÜ létrehozásával járó munka már több hete zajlik, a teljes átállás, az ügynökség felállítása az infrastrukturális, szervezeti és vállalatirányítási feladatokkal együtt július 31-ig megvalósul a kabinetirodánál, a miniszter úr közvetlen felügyelete alatt. Erre a komplex feladatra kerül a fő fókuszom, ezért eddig az időpontig lezajlik egy vezetőváltás is a turisztikai ügynökségnél, de addig én vezetem a turisztikai ügynökséget – jelezte Guller Zoltán.
Az MTÜ vezérigazgatója arról is beszélt, hogy
a turizmuságazat állami irányítási rendszerében mára megvalósult számos eredmény a 2015-ben meghirdetett paradigmaváltásból.
– A turizmuságazatban a rám bízott feladatokat elvégeztem, a kitűzött eredményeket elértem. Úgy gondolom, hogy az elmúlt hat évre vállalt céljainkat közösen, sikeresen teljesítettük, sok esetben túl is szárnyaltuk – jelentette ki Guller Zoltán, megjegyezve, hogy a miniszter úr is úgy látta, hogy a turizmusban elért eredményeket tudja kamatoztatni a teljesen új területen. Mint elmondta:
“A legbüszkébb a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központra (NTAK) vagyok, amelynek létrehozásával az elmúlt hat évben nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű digitális működés alapjait tettük le.”
Az NTAK mára hatékony, hiteles és pontos képet ad a vendégforgalmunkról. Eljutottunk odáig, hogy a működésünk a szektor teljes spektrumát lefedi, és közös célok, irányelvek mentén dolgozunk nemcsak az ágazat, hanem a magyar gazdaság sikeréért – hangsúlyozta.
Mint kiemelte, most már a feladat a célzott, adatvezérelt marketing és értékesítés alkalmazása, annak érdekében, hogy a megújult Magyarországot vendégekkel töltsék meg,
a járvány után bámulatos képességekkel talpra állt turizmust tovább támogassák a 2030-ig meghirdetett Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia mentén.
– Ehhez az adatvezérelt ágazatirányítás által mostanra időben is hiteles, aktuális elemzéseket készítünk- és fél vagy akár egy évre előre is elképesztő pontossággal vagyunk képesek megbecsülni azt, hogy egy-egy turisztikai területen mi várható. Ha kampányt indítunk célzott üzenetekkel, akkor ez már a konkrét eredményekben is megmutatkozik – fejtette ki az MTÜ vezetője.
Hangsúlyozta, hogy bő két év alatt sikerült elérni, hogy az NTAK több mint 45 ezer szálláshelytől naponta fogad statisztikai adatokat, amelyek lehetőséget adnak a turisztikai marketingaktivitások és a támogatások megtervezéséhez. Ehhez hamarosan csatlakoznak a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók is.
– Ez egész Európában példaértékű. A korszakváltás megtörtént, átléptünk a digitális adatszolgáltatás világába
– hangsúlyozta Guller Zoltán.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
