Trending Now
Szijjártó Péter: véleménydiktatúrát épít a liberális mainstream (videó)
A liberális mainstream, amely az egyik legkirekesztőbb ideológiai irányzat, véleménydiktatúrát épít – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban, ahol előadást tartott a Ladislav Hanus társaság által szervezett Konzervatív Konferencián hétfőn.
A magyar diplomácia vezetője előadásában rámutatott: tényekkel alátámasztott valóság, hogy az Európai Unió (EU) gyengül, sok nyugat-európai ország lakossága rendkívüli mértékű pesszimizmussal tekint a jövőbe, s mindez a liberális mainstreamnek köszönhető.
“A nemzetközi liberális mainstream képmutató, mert kioktatnak minket arról, hogyan kell demokráciát csinálni, mennyire fontos a véleményszabadság, közben pedig a liberális mainstream a legkirekesztőbb ideológiai irányzat, amellyel ha valaki nem ért egyet, azt azonnal megbélyegzik, kirekesztik, tehát nem mást csinál a liberális mainstream, mint véleményhegemóniát, véleménydiktatúrát épít”
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Beszédében a külügyminiszter rámutatott: az EU gyengülését mutatja, hogy részesedése a világ GDP-jében az elmúlt 20 évben 21 százalékról 18 százalékra csökkent, csökkent a versenyképessége is, hiszen míg tíz éve még a világ 50 legnagyobb cégéből 14 európai volt, ma viszont már csak 7, s mindeközben a világ szociális kiadásainak 27 százalékát Európában fizetik ki, ami megkérdőjelezi a rendszer fenntarthatóságát. Hozzáfűzte: sok nyugat-európai ország lakossága pesszimista az életszínvonal-emelkedéssel kapcsolatban: a franciák 57 százaléka, a belgák 53 százaléka, illetve az osztrákok és a spanyolok fele is, miközben a pesszimizmus mértéke Közép-Európában jóval az európai átlag, 40 százalék alatt van.
Szijjártó Péter elmondta: a közép-európaiak akaratával ellentétes, hogy az EU gyengül. Hangsúlyozta, hogy a közép-európaiak, konzervatívok és keresztények, részt akarnak venni az európai kontinens jövőjéről szóló vitában, viszont a liberálisok ezt meg akarják akadályozni, ami antidemokratikus.
Hangsúlyozta azt is:
korábban Európát éppen az erős nemzetek és a keresztény értékek tették sikeressé, és az Európai Uniót most is konzervatív fordulat tudná megerősíteni, az, ha a liberális mainstreamet az eredeti európai értékekhez ragaszkodó, demokratikus, keresztény értékekre alapozó, patrióta politika váltaná.
A külügyminiszter ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása kapcsán a konzervatív család-, gazdaság-, és biztonságpolitikát, illetve a keresztény közösségek védelmét említette. Szijjártó Péter, Magyarországot példának hozva, a gazdaságpolitikával összefüggésben rámutatott: Magyarországon munkaalapú társadalom épül, s míg 11 éve Magyarországon 1,7 millió adófizető volt, most több mint 4,2 millió adófizető van, az adó mértéke olyan szinten van, hogy megéri dolgozni.
Szijjártó Péter a biztonságpolitikáról elmondta: az állam saját határainak védelme alapvető fontosságú, amit az is bizonyít, hogy a nyugat-európai integrációs politika kudarcot vallott.
A miniszter a családpolitikáról szólva kijelentette: a család áll a legnagyobb támadás alatt, holott a jövőnk és Európa jövője is a családtól függ. Elmondta: Magyarországon van egy nagy nemzeti cél az idei évre, az, hogy ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot, akkor valamennyi, gyermeket nevelő családnak visszaadják az általuk idén befizetett személyi jövedelemadót.
Szijjártó Péter a keresztény közösségek védelme kapcsán megemlítette: Magyarország létrehozta a legüldözötteb közösségeket segítő programot, amely helyben, a szülőföldjén segít ezeknek a közösségeknek.
A régi pozsonyi parlament történelmi épületében tartott egésznapos rendezvényen Boris Kollár a pozsonyi parlament házelnöke is felszólalt, s beszédében az illegális migráció elutasítandó mivoltára, illetve a családközpontú politika fontosságára mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy az illegális migráció olyan illegális cselekedet, amely nem adhat alapot legális letelepedésre, s ezzel összefüggésben el kell különíteni a segítséget a felelőtlenségtől, mert különben arra kerülhet sor, hogy egyszer az itteni embereknek menekülniük kell majd a saját országukból.
Kollár kiállt a családcentrikus politika központba állítása mellett, s rámutatott:
Szlovákiában kiemelt figyelemmel követik a magyar kormány e téren tett lépéseit, amelyeket inspiratívként és útmutatóként jellemzett.
Az idén először, hagyományteremtő céllal megtartott konferencia szervezőinek elképzelése szerint az esemény platformot adhat a térség konzervatív gondolkodóinak és politikusainak véleménycseréjére és segítheti a részleteiben esetenként különböző, ám alapjaiban véve közös nézetek egyeztetését.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.