Trending Now
Szijjártó Péter: folyamatos támadás alatt állunk Brüsszelből (videó)
A magyar kormány folyamatos támadás alatt áll Brüsszelből, bármilyen döntést hoz, az európai intézmények megtalálják a módját, hogy nyomást gyakoroljanak – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter a BBC HardTalk című műsorában csütörtökön.
Szijjártó Péter arról is beszélt az adásban, hogy a magyar kormány készen áll a vitára, a párbeszédre, de csupán előítéletek alapján teljesen értelmetlen vitatkozni, és kitért arra, hogy a gyermekvédelmi népszavazás eredményét mindenkinek tiszteletben kell majd tartania.
Az Egyesült Királyságban sugárzott adásban a külgazdasági és külügyminiszter arra a kérdésre, hogy Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolat minden korábbinál működésképtelenebbnek tűnik, azt mondta: viták vannak a brüsszeli intézményekkel.
„Tulajdonképpen folyamatos támadás alatt állunk, hisz bármilyen döntést hozunk, az európai intézmények megtalálják a módját annak, hogy nyomást gyakoroljanak ránk, és megpróbálnak megzsarolni bennünket annak érdekében, hogy megváltoztassuk a döntéseinket és ne használjuk ki a nemzeti kompetenciák adta lehetőségeket”
– fogalmazott.
Az EU jövője áll a vita középpontjában, az, hogy miként tehetnék erősebbé az uniót, de erre két megközelítés létezik – mondta. Az egyik a föderalista: az uniós intézmények valamiféle Európai Egyesült Államokat akarnak létrehozni, amit „mi mindenképpen ellenzünk” – mondta.
Létezik a másik, jelenleg kisebbségben lévő megközelítés, amelyet Magyarország is képvisel. Eszerint szükség van egy erős Európai Unióra, de ennek alapját az erős tagállamoknak kell képezniük. Éppen ezért nem támogatják azt, hogy újabb kompetenciák kerüljenek át Brüsszelhez a tagállamoktól – jelentette ki Szijjártó Péter.
További felvetésre leszögezte: a magyar kormány semmiképpen sem változtat az álláspontján, de a közös európai értékek és a közös európai szabályok szerint cselekszik.
„Mi egy konzervatív, kereszténydemokrata, hazafias kormány vagyunk, rendkívül stabil parlamenti és társadalmi háttérrel, ami nagyon csekély, nagyon kis lehetőséget biztosít az ország ügyeibe történő külső beavatkozásra”
– fűzte hozzá, hangsúlyozva: szerinte ez a legnagyobb problémájuk azoknak, akik a magyar kormányt támadják.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy mindig örömmel megvitatják a konkrét problémákat kérdésről kérdésre, szabályról szabályra haladva. Magyarország készen áll a vitára, a párbeszédre – közölte, hozzátéve: csupán előítéletek alapján azonban teljesen értelmetlen vitatkozni.
A miniszter a napokban nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentést politikailag motivált, előítéletes, kiegyensúlyozatlan, igazságtalan, zsaroló típusú dokumentumnak nevezte. Értékelése szerint az Európai Bizottság az európai forrásokat zsarolásra használja fel, hogy olyan belpolitikai kérdésekbe avatkozzon be, amelyek tisztán nemzeti kompetenciákon alapulnak. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan – jelentette ki.
Az európai források alapjai az európai teljesítmények, amelyekhez a magyarok hozzájárulnak. Ezek nem „brüsszeli barátaink nagylelkűségén” múlnak, nem humanitárius segélyek, hanem az európai adófizetők pénze, beleértve a magyar embereket
– mondta.
Hozzátette: ha azzal zsarolnak, hogy politikai problémák miatt nem teszik elérhetővé ezeket a forrásokat, az egyszerűen elfogadhatatlan, szembe megy az európai értékekkel és szabályokkal. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az ország a helyreállítási alapok nélkül is képes lesz rendkívül jelentős GDP-növekedést realizálni az év végére.
A gyermekvédelmi törvényre vonatkozó felvetésekre válaszolva a miniszter azt mondta, hogy a szexuális orientációt érintő nevelés kizárólag a szülők és az arra jogosult szakértők feladata. A kormány azt tiltja, hogy bizonyos NGO-k aktivistái bemenjenek az iskolákba és óvodákba, és „az engedélyünk és tudtunk nélkül beszéljenek a gyermekeinkkel a szexuális orientációról” – mondta a miniszter.
Szijjártó Péter szégyenteljesnek nevezte, amit az ügyben az Európai Bizottság elnöke tett. Úgy fogalmazott: utoljára a kommunizmusban fordulhatott elő, hogy az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett.
A miniszter közölte: biztos abban, hogy a magyar Országgyűlés által megszavazott törvény teljes mértékben megfelel az európai jogszabályoknak. Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, a szülők joga, hogy a gyermekeik számára szociális, pedagógiai és pszichológiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak. Megjegyezte: az oktatási, nevelési kérdések a nemzeti kompetenciák alá esnek. A gyermekvédelmi népszavazással a magyar kormány lehetőséget biztosít az embereknek, hogy egyértelműen kifejezhessék véleményüket, és ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Arra a kérdésre, hogy a hírek szerint egy izraeli kémszoftverrel lehallgatások történtek Magyarországon is, a miniszter úgy reagált: mióta hivatalba léptek 2010-ben, nem figyeltek meg és nem hallgattak le senkit törvénytelen módon. Senkit sem hallgattak le pusztán amiatt, mert újságíró és senkit sem hallgattak le pusztán azért, mert nem ápolt barátságos viszonyt a kormánnyal – fogalmazott.
Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentéséről, amely szerint Magyarországnak nincs keresnivalója az unióban, azt mondta: a holland miniszterelnök gyűlöli a magyarokat, egyfajta hungarofób. Magyarország az Európai Unió tagja, az is marad, és a kormány egy erős Európai Unióért dolgozik a jövőben is – fogalmazott az adásban Szijjártó Péter.
Borítókép: Szijjártó Péter
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.