Trending Now
SZFE: oklevelekkel is visszaélhettek
Törvénysértések és mulasztások jellemzik az SZFE előző vezetésének időszakát. Mindez visszaélésekre adott lehetőséget, és ennek a hallgatók ihatják meg a levét.
Súlyos hiányosságokat hagyott hátra a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előző vezetése az oktatás területén
– értesült a Magyar Nemzet. A lap birtokába került dokumentumok tanúsága szerint
sem az oktatásszervezést, sem a szigorú számadású iratokat, sem pedig a tanulmányi rendszert nem megfelelően kezelték.
A szigorú számadású iratok nem voltak elzárt helyen, azokhoz bárki hozzáférhetett. A dokumentumokból az is kiderült, ezen iratok selejtezési nyilvántartását is hiányosan vezették. Ez visszaélésre adhat lehetőséget, hiszen ha sem az oklevél elkészítése előtt, sem utána nem rögzítik a nyomtatvány sorszámát, gyakorlatilag bárkinek készíthető ilyen okmány.
Szintén visszaélésre adhat lehetőséget, hogy a szigorú számadású iratok sorszámait számos esetben nem tüntették fel az egyetemek által használt Neptun tanulmányi rendszer adatbázisában, csupán a feldolgozásnál rögzítették ezeket egyenként.
Így nem meglepő, hogy tömegével hiányoznak a kiadott oklevelek nyomtatványsorszámai a Neptunból, holott ez szintén előírás. Mindez azt jelenti, hogy nehezen követhető, ki kapott oklevelet és ki nem. Így egy embernek akár több oklevelet is kiadhattak, akár több szakról is, ami szintén felveti a visszaélések lehetőségét.
Nem volt, aki oklevelet nyomtasson
Az egyik, a lap birtokába került dokumentumból az is kiderül: miután 2020 júliusában felmondott az oklevélkészítő, távozása után az oktatásszervezők és az osztályvezető sem tudott oklevelet nyomtatni. A szabályok szerint a záróvizsgát követően harminc napon belül kell elkészíteni az oklevelet, ezt sorozatosan nem tartották be.
Nem vezették a hallgatók törzslapjait, sőt az erre szolgáló sablont sem rögzítették a Neptunban, pedig az is hivatali előírás. A mulasztásnak súlyos következménye lehet a későbbiekben, ugyanis a törzslap váltja ki a régebben kötelezően vezetett „anyakönyvet”, amely az adott képzésen résztvevő minden adatát és eredményét tartalmazza.
Aggályos adminisztráció
Az SZFE oktatásszervezési osztálya nem készített másolatot az oklevelek mellékleteiről, az úgynevezett a Eupass-iratokról sem, melyeket a végzett hallgatók kapnak az intézménytől, és amely bemutatja, milyen ismeretanyagot sajátítottak el tanulmányaik során. Ezenkívül a mellékletekről másolat sem készült, és azokat irattározni is elmulasztották, pedig kötelező.
Ha a diák elveszíti ezen melléklet másolatát, amit kapott, akkor az nem pótolható. A Neptunban újabb eredeti példányt kell létrehozni, újabb sorszámmal, így az adminisztráció aggályossá válik.
További hiányosságként rögzítik a dokumentumok, hogy a 2020. nyári záróvizsgák után a külföldi diákoknak kiállított és elpostázott oklevelek nem arra a képzésre szólnak, amelyet a hallgatók valójában elvégeztek. A tavaly tavasszal végzett évfolyam egy részének okleveleit nem másolták le, így az oktatásszervezési osztály novemberben nem tudta megmondani, hogy ki kapott oklevelet a nyári záróvizsgák után. Ráadásul nem vagy többször hiányosan tárolták, irattározták a végzett hallgatók okiratait.
Oktatói mulasztások
Az is előfordult, hogy az oktatásszervezők rögzítették a tanulmányi rendszerben a hallgatók érdemjegyeinek zömét, pedig a felsőoktatási törvény szerint ez az oktatók kötelező feladata. Mint kiderült, az oktatók többsége nem is használta a Neptun felületét, előfordult, hogy a rendszerbe való két belépésük között egy év is eltelt.
Több esetben nem vagy csak papíralapon rögzítették azokat a tanórákat, melyekről a baloldali sajtó azt állította, hogy azokat szabályszerűen, dokumentumokkal igazoltan tartották meg.
Akkreditációs okokból az sem szabályos, hogy olyan szakvezetőket és tárgyfelelős oktatókat is feltüntettek a Neptunban, akik hivatalosan nem is voltak főállásúak az intézményben.
Ráadásul nem vezették a tanárok személyi anyagainak nyilvántartását sem, amelyet az Oktatási Hivatal közhiteles adatbázisnak tekint, így ebben is súlyos szabálysértést követett el az SZFE előző vezetése.
A lap birtokába került dokumentumok arra is rámutatnak, több oktatásszervező sem vezetett nyilvántartást a hallgatói befizetésekről, így felmerül annak veszélye, hogy az adott diák nem iratkozhat be a következő szemeszterre. Olyan súlyos hiba is előfordult, hogy a hallgatónak a záróvizsga időpontjának beállítása után rögzítették az érdemjegyét. Az is megesett, hogy a tanulónak nem volt meg az előírt kreditszáma, nem kaphatott oklevelet, mégis engedték záróvizsgázni.
A dokumentumok szerint a fent említett hiányosságok és mulasztások miatt számos hallgató szenvedhet hátrányt egyetemi évei alatt, de akár a diplomázása után is.
Borítókép: Résztvevők a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Szentkirályi utcai épületénél az SZFE és a Parlament között szervezett élőláncon 2020. szeptember 6-án
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.