Trending Now
Szarka Gábor: kaptam halálos fenyegetéseket is
A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja a személyét ért támadásokról azt mondta, tudta, hogy támadják majd, de ezt az ember tudomásul veszi, és dolgozik tovább.
Huszonhétszeres volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakára a túljelentkezés, prózai színésznek csaknem négyszázan jelentkeztek, közülük tizenhármat vettek fel, és a többi szakra is sokkal többen akartak bejutni, mint ahány hely volt. Szarka Gábor, az egyetem kancellárja azt mondta: számítottak ugyan provokációra, de nem történt ilyesmi – minden jelentkező tisztességesen felkészült, és végigment a felvételi eljáráson. A kancellár hozzátette: az elmúlt félévben felújították az egyetem épületeit, rendbe tették az irattárat – ami lényegében kukazsákokban tárolt papírhalmaz volt -, az oktatáshoz új eszközöket – kamerákat, hang- és fénytechnikai berendezéseket, számítógépeket – vásároltak, pótolták az adminisztrációs hiányosságokat, lezárták a félévet, és rendkívül sikeres volt a felvételi is. Szarka Gáborral, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárjával az Origo készített interjút.
Hétfőn tartotta alakuló ülését a Színház- és Filmművészeti Egyetem új szenátusa. Miért volt szükség új szenátusra?
Minden egyetem autonómiáját a szenátus biztosítja. Az a szenátus, amely ezen az egyetemen működött, a modellváltás időszakában – tavaly nyár végén – testületileg lemondott. Ezért úgy kellett alakítani a Szervezeti és Működési Szabályzatot, hogy az alapítvány pótolja ezt a testületi hiányosságot, így biztosítva az egyetem működését addig, amíg az új szenátus megalakul. Most, hogy az új testület létrejött, az SZMSZ szerint visszakapja a jogköröket – vagyis véleményeznie kell az intézmény fő dokumentumait, amelyeket majd az alapítvány hagy jóvá.
Voltak adminisztratív hiányosságok, amelyeket pótolniuk kellett azóta, amióta átvették az egyetemet?
Számos hiányosság volt, amelyet pótolni kellett, és jelenleg is zajlik a munka. Elsősorban a Neptun rendszerben – az oktatási adminisztrációban –, de a szabályzatok tekintetében is találtunk súlyos hiányosságokat. Ezeket folyamatosan pótoljuk, és készítjük az új szabályzatokat. Minden tekintetben igyekszünk az egyetem adminisztratív hátterét is rendbe tenni.
Tudna konkrétumot mondani, hogy mi volt a legmegdöbbentőbb, ami hiányzott?
A Neptun-rendszerben alap adatok hiányoztak. Nem írtak be például jegyeket.
Amikor átvettük a Neptunt, az egész évben összesen hat darab jegy volt beírva.
Pedig a legfontosabb az egyetem életében az, hogy az oktatási adminisztráció rendben legyen. Ennek vannak követelményei. Az oktatói ügyintézésben óriási hiányosságok voltak. Ezeket az elmúlt hat hónapban pótoltuk, és persze a többi hibát, elmaradást is, valamint számos fejlesztést is elindítottunk, végrehajtottunk.
Azt láttuk, hogy milyen állapotban vették át az egyetemet. Erre számítottak?
November elején szűnt meg a blokád, akkor tudtunk először bemenni az épületbe. Iszonyatosan leromlott állapotban találtuk a létesítményeket.
Azt sejtettük, hogy nem lesz túl jó állapotban az intézmény, hiszen fotókat láttunk már korábban, de arra nem számítottunk, ami fogadott minket.
Az első dolgunk az volt, hogy felmértük az állapotot, és új oktatási helyszíneket is kerestünk. Így jött képbe a régi Duna TV székház, amit aztán felújítottunk, és megkapta a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet.
Az elmúlt hónapokban lényegében felújítottuk a teljes infrastrukturális hátteret.
Az adminisztratív központ az Infoparkba költözött, az egyetem pedig három helyszínen működik: a Szentkirályi utcában, az Urániában és a korábban említett volt Duna Tv székház egyik épületrészében. Az épületek felújítása mellett beszereztük, illetve folyamatosan szerezzük be az oktatáshoz szükséges új technikai eszközöket – kamerákat, hang- és fénytechnikai berendezéseket, számítógépeket, és mindent, ami szükséges. Az Urániát is átalakítjuk, ahol multifunkciós helyszínként akár színházi előadásokat vagy filmvetítéseket is lehet tartani. Megújul a színpadtechnika és az alagsorban lévő rendezvényhelyszíneket is felújítjuk, ahol vetítéseket, kamaraelőadásokat lehet majd tartani.
Aznap, amikor az egyetem még blokád alatt volt, és megpróbált tárgyalni, de nem engedték be az épületbe, gondolta volna, hogy a félév sikeresen zárul, és a felvételi is sikeresen zajlik majd?
Ha nem gondoltam volna, hogy így lesz, akkor nem is lett volna szabad elvállalnom ezt a feladatot. Biztos voltam benne, hogy a válságidőszakot tudjuk majd kezelni. Voltak konkrét céljaink, elképzeléseink, és bár nem tudhattuk pontosan, hogy milyen állapotban találjuk az épületeket vagy éppen az adminisztrációt, de sejtéseink azért voltak. Nagyjából fel tudtunk tehát készülni. Az egyetem új vezetése és a kollégák nagyon komoly munkát végeztek fél év leforgása alatt. Korábban is dolgoztam egyetemen, és tudom, hogy ennyi stratégiai feladatot, amennyit mi fél év alatt elvégeztünk, más egyetem hosszú évek alatt szokott teljesíteni. Ahogyan már említettem, felújítottuk a létesítményeket, rendbe tettük az irattárat – ami gyakorlatilag kukazsákokban tárolt papírhalmaz volt. Csak ez utóbbin majdnem négy hónapot dolgoztak a kollégáim. Elfogadta a kuratórium a 2020-as pénzügyi beszámolót, elkészítettük a 2021-es költségvetést, most pedig új szenátust hoztunk létre. Mindezzel párhuzamosan az egyetem munkavállalói Üzemi Tanácsot is választottak. A felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium elfogadta az egyetem által szintén az elmúlt hónapokban elkészített Intézményfejlesztési Tervet. Mivel az egyetemnek – és a Doktori Iskolának is – idén járt le az akkreditációja, most a MAB által felügyelt akkreditációs eljárás is folyamatban van, június végéig kell leadni az önértékelést, majd ősszel egy bizottság is meglátogatja az egyetemet.
Mindeközben készítjük a hosszú távú stratégiát is, melynek megvalósításával az SZFE – kilépve a belterjességéből – egy országosan is meghatározó művészeti és kulturális intézménnyé válik.
Az előbb felsorolt feladatokat egy súlyos járványidőszakban végeztük, és nem igazán támogató közegben. De talán már azok is láthatják az eredményeinket, akik eddig szkeptikusok vagy ellenállók voltak velünk szemben. Azt nem lehet elvitatni, amit vezetőtársaimmal és kollégáimmal együtt letettünk az asztalra az elmúlt néhány hónapban.
A felvételi adatokat nézve minden szakra jelentős volt a túljelentkezés. A film- és televíziórendezés szakra 27-szeres, a filmírás szakra 18-szoros, operatőr szakra 22-szeres, filmvágó szakra 15-szörös, televíziós műsorkészítés szakra 16-szoros, prózai színésznek pedig csaknem négyszázan jelentkeztek a 12-13 helyre. Ezek szerint nem volt igaza azoknak, akik azt állították, nem jelentkezik senki a megújult egyetemre…
Valóban komoly túljelentkezés volt minden szakra. Egyáltalán nem úgy alakult a felvételi, ahogyan azt a velünk szemben állók várták és amiket terjesztettek.
Azt kell mondanom, hogy mindent megoldottunk, minden munkát elvégeztünk, a futó szemeszter és a felvételi is sikeres volt, minden rendben zajlott, és a jövőben is így lesz, megvalósítjuk a terveinket. Ezt üzenem mindenkinek, aki esetleg aggódott vagy a sikertelenségünkben reménykedett.
Akik most úgynevezett FreeSZFE-sek, továbbra is hallgatói az egyetemnek?
Ők passzivált hallgatói most az SZFE-nek. Talán kivárnak, hogy ott milyen lehetőségeik lesznek, működik-e majd a külföldi egyetemekkel való együttműködés. De erről többet nem tudok, és nem is akarom hozzájuk igazítani a mi tevékenységünket. Nekünk konkrét céljaink, terveink vannak, folyik a hosszú távú stratégiai tervezés folyamata. Nem szeretnénk azokhoz pozícionálni magunkat, akik nem értenek velünk egyet. Mi csináljuk a dolgunkat, más pedig végzi a saját dolgát.
Ez egy szabad ország, szabad emberekkel, mindenki eldöntheti, hogy a tankötelezettség befejeztével milyen módon kívánja végezni tanulmányait.
Aki ma Magyarországon akkreditált felsőoktatási képzésben szeretne színházi vagy mozgóképes tanulmányokat folytatni, annak ezt az SZFE tudja a legmagasabb színvonalon biztosítani. Aki mellettünk dönt, szívesen látjuk. Akár a passzivált hallgatókat is örömmel visszavárjuk, ha úgy döntenek, hogy visszatérnek. Egy kérésünk van, hogy aki ezen az egyetemen dolgozik vagy tanul, tartsa be az egyetem szabályzatait és tisztességgel viszonyuljon az intézmény rendjéhez, hírnevéhez.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
Borítókép: Szarka Gábor kancellár a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének helyet adó épületben, a Duna TV egykori székházában
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
