Kövess minket!

Trending Now

Szarka Gábor: kaptam halálos fenyegetéseket is

A Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja a személyét ért támadásokról azt mondta, tudta, hogy támadják majd, de ezt az ember tudomásul veszi, és dolgozik tovább.

MTI/Koszticsák Szilárd

Huszonhétszeres volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakára a túljelentkezés, prózai színésznek csaknem négyszázan jelentkeztek, közülük tizenhármat vettek fel, és a többi szakra is sokkal többen akartak bejutni, mint ahány hely volt. Szarka Gábor, az egyetem kancellárja azt mondta: számítottak ugyan provokációra, de nem történt ilyesmi – minden jelentkező tisztességesen felkészült, és végigment a felvételi eljáráson. A kancellár hozzátette: az elmúlt félévben felújították az egyetem épületeit, rendbe tették az irattárat – ami lényegében kukazsákokban tárolt papírhalmaz volt -, az oktatáshoz új eszközöket – kamerákat, hang- és fénytechnikai berendezéseket, számítógépeket – vásároltak, pótolták az adminisztrációs hiányosságokat, lezárták a félévet, és rendkívül sikeres volt a felvételi is. Szarka Gáborral, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárjával az Origo készített interjút.

Hétfőn tartotta alakuló ülését a Színház- és Filmművészeti Egyetem új szenátusa. Miért volt szükség új szenátusra?

Minden egyetem autonómiáját a szenátus biztosítja. Az a szenátus, amely ezen az egyetemen működött, a modellváltás időszakában – tavaly nyár végén – testületileg lemondott. Ezért úgy kellett alakítani a Szervezeti és Működési Szabályzatot, hogy az alapítvány pótolja ezt a testületi hiányosságot, így biztosítva az egyetem működését addig, amíg az új szenátus megalakul. Most, hogy az új testület létrejött, az SZMSZ szerint visszakapja a jogköröket – vagyis véleményeznie kell az intézmény fő dokumentumait, amelyeket majd az alapítvány hagy jóvá.

Voltak adminisztratív hiányosságok, amelyeket pótolniuk kellett azóta, amióta átvették az egyetemet?

Számos hiányosság volt, amelyet pótolni kellett, és jelenleg is zajlik a munka. Elsősorban a Neptun rendszerben – az oktatási adminisztrációban –, de a szabályzatok tekintetében is találtunk súlyos hiányosságokat. Ezeket folyamatosan pótoljuk, és készítjük az új szabályzatokat. Minden tekintetben igyekszünk az egyetem adminisztratív hátterét is rendbe tenni.

Tudna konkrétumot mondani, hogy mi volt a legmegdöbbentőbb, ami hiányzott?

A Neptun-rendszerben alap adatok hiányoztak. Nem írtak be például jegyeket.

Amikor átvettük a Neptunt, az egész évben összesen hat darab jegy volt beírva.

Pedig a legfontosabb az egyetem életében az, hogy az oktatási adminisztráció rendben legyen. Ennek vannak követelményei. Az oktatói ügyintézésben óriási hiányosságok voltak. Ezeket az elmúlt hat hónapban pótoltuk, és persze a többi hibát, elmaradást is, valamint számos fejlesztést is elindítottunk, végrehajtottunk.

Azt láttuk, hogy milyen állapotban vették át az egyetemet. Erre számítottak?

November elején szűnt meg a blokád, akkor tudtunk először bemenni az épületbe. Iszonyatosan leromlott állapotban találtuk a létesítményeket.

Azt sejtettük, hogy nem lesz túl jó állapotban az intézmény, hiszen fotókat láttunk már korábban, de arra nem számítottunk, ami fogadott minket.

Az első dolgunk az volt, hogy felmértük az állapotot, és új oktatási helyszíneket is kerestünk. Így jött képbe a régi Duna TV székház, amit aztán felújítottunk, és megkapta a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézet.

Az elmúlt hónapokban lényegében felújítottuk a teljes infrastrukturális hátteret.

Az adminisztratív központ az Infoparkba költözött, az egyetem pedig három helyszínen működik: a Szentkirályi utcában, az Urániában és a korábban említett volt Duna Tv székház egyik épületrészében. Az épületek felújítása mellett beszereztük, illetve folyamatosan szerezzük be az oktatáshoz szükséges új technikai eszközöket – kamerákat, hang- és fénytechnikai berendezéseket, számítógépeket, és mindent, ami szükséges. Az Urániát is átalakítjuk, ahol multifunkciós helyszínként akár színházi előadásokat vagy filmvetítéseket is lehet tartani. Megújul a színpadtechnika és az alagsorban lévő rendezvényhelyszíneket is felújítjuk, ahol vetítéseket, kamaraelőadásokat lehet majd tartani.

Aznap, amikor az egyetem még blokád alatt volt, és megpróbált tárgyalni, de nem engedték be az épületbe, gondolta volna, hogy a félév sikeresen zárul, és a felvételi is sikeresen zajlik majd?

Ha nem gondoltam volna, hogy így lesz, akkor nem is lett volna szabad elvállalnom ezt a feladatot. Biztos voltam benne, hogy a válságidőszakot tudjuk majd kezelni. Voltak konkrét céljaink, elképzeléseink, és bár nem tudhattuk pontosan, hogy milyen állapotban találjuk az épületeket vagy éppen az adminisztrációt, de sejtéseink azért voltak. Nagyjából fel tudtunk tehát készülni. Az egyetem új vezetése és a kollégák nagyon komoly munkát végeztek fél év leforgása alatt. Korábban is dolgoztam egyetemen, és tudom, hogy ennyi stratégiai feladatot, amennyit mi fél év alatt elvégeztünk, más egyetem hosszú évek alatt szokott teljesíteni. Ahogyan már említettem, felújítottuk a létesítményeket, rendbe tettük az irattárat – ami gyakorlatilag kukazsákokban tárolt papírhalmaz volt. Csak ez utóbbin majdnem négy hónapot dolgoztak a kollégáim. Elfogadta a kuratórium a 2020-as pénzügyi beszámolót, elkészítettük a 2021-es költségvetést, most pedig új szenátust hoztunk létre. Mindezzel párhuzamosan az egyetem munkavállalói Üzemi Tanácsot is választottak. A felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium elfogadta az egyetem által szintén az elmúlt hónapokban elkészített Intézményfejlesztési Tervet. Mivel az egyetemnek – és a Doktori Iskolának is – idén járt le az akkreditációja, most a MAB által felügyelt akkreditációs eljárás is folyamatban van, június végéig kell leadni az önértékelést, majd ősszel egy bizottság is meglátogatja az egyetemet.
Mindeközben készítjük a hosszú távú stratégiát is, melynek megvalósításával az SZFE – kilépve a belterjességéből – egy országosan is meghatározó művészeti és kulturális intézménnyé válik.
Az előbb felsorolt feladatokat egy súlyos járványidőszakban végeztük, és nem igazán támogató közegben. De talán már azok is láthatják az eredményeinket, akik eddig szkeptikusok vagy ellenállók voltak velünk szemben. Azt nem lehet elvitatni, amit vezetőtársaimmal és kollégáimmal együtt letettünk az asztalra az elmúlt néhány hónapban.

A felvételi adatokat nézve minden szakra jelentős volt a túljelentkezés. A film- és televíziórendezés szakra 27-szeres, a filmírás szakra 18-szoros, operatőr szakra 22-szeres, filmvágó szakra 15-szörös, televíziós műsorkészítés szakra 16-szoros, prózai színésznek pedig csaknem négyszázan jelentkeztek a 12-13 helyre. Ezek szerint nem volt igaza azoknak, akik azt állították, nem jelentkezik senki a megújult egyetemre…

Valóban komoly túljelentkezés volt minden szakra. Egyáltalán nem úgy alakult a felvételi, ahogyan azt a velünk szemben állók várták és amiket terjesztettek.

Azt kell mondanom, hogy mindent megoldottunk, minden munkát elvégeztünk, a futó szemeszter és a felvételi is sikeres volt, minden rendben zajlott, és a jövőben is így lesz, megvalósítjuk a terveinket. Ezt üzenem mindenkinek, aki esetleg aggódott vagy a sikertelenségünkben reménykedett.

Akik most úgynevezett FreeSZFE-sek, továbbra is hallgatói az egyetemnek?

Ők passzivált hallgatói most az SZFE-nek. Talán kivárnak, hogy ott milyen lehetőségeik lesznek, működik-e majd a külföldi egyetemekkel való együttműködés. De erről többet nem tudok, és nem is akarom hozzájuk igazítani a mi tevékenységünket. Nekünk konkrét céljaink, terveink vannak, folyik a hosszú távú stratégiai tervezés folyamata. Nem szeretnénk azokhoz pozícionálni magunkat, akik nem értenek velünk egyet. Mi csináljuk a dolgunkat, más pedig végzi a saját dolgát.

Ez egy szabad ország, szabad emberekkel, mindenki eldöntheti, hogy a tankötelezettség befejeztével milyen módon kívánja végezni tanulmányait.

Aki ma Magyarországon akkreditált felsőoktatási képzésben szeretne színházi vagy mozgóképes tanulmányokat folytatni, annak ezt az SZFE tudja a legmagasabb színvonalon biztosítani. Aki mellettünk dönt, szívesen látjuk. Akár a passzivált hallgatókat is örömmel visszavárjuk, ha úgy döntenek, hogy visszatérnek. Egy kérésünk van, hogy aki ezen az egyetemen dolgozik vagy tanul, tartsa be az egyetem szabályzatait és tisztességgel viszonyuljon az intézmény rendjéhez, hírnevéhez.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Borítókép: Szarka Gábor kancellár a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének helyet adó épületben, a Duna TV egykori székházában

Trending Now

Az erdélyi magyarok 85 százalékának van internet-hozzáférése

De csak 30 százalékuk rutinos digitális ügyintéző

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, rajta Kolozsvár főtere, fotó: Pixabay

Az erdélyi magyarságról reprezentatív felmérést az Erdélystat.ro portál készítette és tette közzé, az adatokat a Transylvania Inquiry cég gyűjtötte 2021 júliusának második felében.

A válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy van otthoni internet-előfizetése. További hat százalék válaszolta azt, hogy bár nincs otthoni internetje, de mobilinternettel is ellátott okostelefonnal rendelkezik. Az erdélyi magyarok 85 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és további két százalékot tesz ki azok aránya, akiknek bár se otthoni, se telefonos internet-hozzáférésük nincs, de van olyan tagja a háztartásuknak, aki rendelkezik internettel ellátott mobiltelefonnal. A felmérés szerint a nagykorú erdélyi magyarok háromnegyede rendelkezik internetes hozzáférést is biztosító telefonkészülékkel. Az Erdélystat azonban arra figyelmeztetett, hogy

az erdélyi magyarság túlnyomó többségének csupán technikai értelemben vált lehetővé az internet használata. A digitális ügyintézés csak a közösség egy része számára vált gyakorlattá.

A felmérés szerint az erdélyi magyarok 30,7 százaléka tekinthető olyan digitális ügyintézőnek, aki vásárlásra, fizetésre, banki ügyek intézésére, kérdőívek, űrlapok kitöltésére, vagy az előbbiek közül legalább három tevékenységre használja a világhálót. További 20,9 százalék minősül részleges digitális ügyintézőnek, aki a felsorolt tevékenységek közül egyet vagy kettőt végez az interneten. A megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy hozzáfér az internethez, de nem használja ügyintézésre, 12,9 százaléknak pedig nincsen lehetősége a világhálóhoz csatlakozásra.

A válaszadók többsége (57 százalék) okostelefont, negyven százalékuk számítógépet vagy laptopot, három százalékuk pedig tabletet használ az internetes vásárláskor.

Regionális bontásban Kolozs és Maros megyében a legkedvezőbb a digitalizációs kép. A digitális ügyintézők és részleges ügyintézők székelyföldi aránya megfelel az átlagnak, a szórványban és a Partiumban viszont elmarad ettől. Az Erdélystat megállapította: az átlagot a Partium húzza lefelé, ahol 39 százalékos azoknak az aránya, akik hozzáférnek a világhálóhoz, de digitális ügyintézési kompetenciákkal nem rendelkeznek.

A felmérés kimutatta: a városokban élő erdélyi magyarok 39 százaléka tekinthető digitális ügyintézőnek, ez a községekben élők csupán 22 százalékáról mondható el. Nagy az életkor szerinti szórás is. Míg 35 éves kor alatt szinte mindenki (99 százalék) hozzáfér a világhálóhoz, és ebben a korosztályban csak 15 százalék nem rendelkezik digitális kompetenciákkal, az 55 év felettiek 77 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és 49 százalékuk él digitális kompetenciák nélkül.

A felmérés arra is kitért, hogy a Facebook az erdélyi magyarok körében leginkább elterjedt közösségi portál. A nagykorú erdélyi magyarok 70 százaléka regisztrált a Facebookon, további két százalék pedig más profilján keresztül szokta használni. Mintegy öt százalékot tesz ki azonban azoknak az aránya, akik regisztráltak, de nem használják a platformot.

Tovább olvasom

Trending Now

Média Építészeti Díja – Elindult a közönségszavazás

Szerdán bejelentették a 17. Média Építészeti Díja (MÉD) döntőseit, amelyek közül három kategória tíz-tíz projektje a szintén szerdán indult közönségszavazáson versenyez.

Közzétéve:

A Média Építészeti Díja versenyét idén tizenhetedik alkalommal rendezi meg az Építészfórum, amelynek két alapító főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály azzal a céllal hívta életre az elismerést, hogy a legkiválóbb magyar építészeti alkotásokat ne csak a szakma, de az építészet iránt érdeklődők körében is bemutassa – közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.

Ebben az évben 79 épületet, 63 tervet és 20 épített környezeti munkát neveztek. Ezek közül az elbírálás első lépéseként mindhárom kategóriában tíz-tíz munkát választott ki a nemzetközi előzsűri arra, hogy a közönségdíjért versenyezzenek, emellett megjelölték azt az öt-öt finalistát is, akik a MÉD gála keretében prezentálhatják munkájukat a szakmai és médiazsűri előtt.

A négyfős bíráló bizottság elnöke idén Indira van’t Klooster, az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ vezetője volt, emellett a zsűriben olyan szaktekintélyek kaptak helyet, mint Jakub Moravcik és Cosmina Goagea, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője.

A közönség október 31. éjfélig adhatja le szavazatait a https://epiteszforum.hu/szavazas/med-2021-kozonsegdij linken.

A Média Építészeti Díja eredményhirdetését nyilvános gála keretében tartják meg november 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A program során a döntősök épület és terv kategóriában élőben prezentálják munkáikat a szakmai és médiazsűri előtt. Az est keretében kiderül, hogy melyik épület és terv bizonyult a legjobbnak, kik nyerték a közönségdíjakat, valamint a különdíjakat is átadják az esemény partnerei.

A médiazsűribe idén Zubreczki Dávid zsűrielnök mellett Bagi László (Forbes), Csernátony Dóra (TV2 Propaganda), Földes András (Telex), Etentuk Inemesit (Art Locator), Rajcsányi Gellért (Mandiner), Szilágyi Róza Tekla (Artmagazin) és Zsuppán András (Válasz Online) kapott meghívást.

A médiazsűri munkáját elismert szakmai szereplőkből álló zsűri segíti, melynek idei tagjai Tőrös Ágnes, Weiszkopf András és Wesselényi-Garay Andor.

Tovább olvasom

Trending Now

Visszautasítja a 444.hu cikkének állításait a Semmelweis Egyetem

A portál névtelen források véleményét állította szembe nevüket vállaló szakértők által közölt, ellenőrizhető tényekkel – kifogásolja a tekintélyes intézmény.

Közzétéve:

Borítókép: A Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának épülete a IX. kerületi Tűzoltó utcában, fotó: MTI/MTVA/Róka László

A Semmelweis Egyetem “határozottan visszautasítja” a 444.hu hírportálon kedden A világ vezető lapjába szánták, végül egy öregedéstudományi folyóiratban jelent meg Merkelyék országos kutatása című cikk “bújtatott” állítását, amely szerint az országos, reprezentatív H-UNCOVER vizsgálatról szóló publikáció nem annak tudományos értéke, hanem protekció alapján jelent meg a Springer lapcsoport tulajdonában álló, amerikai lapban.

“A GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja, melynek főszerkesztője magyar. Minden hazai egyetem törekvése az, hogy minél több tudományos lap főszerkesztője dolgozzon az intézményei falai között” – írta az egyetem a honlapján megjelent közleményben.

Az összegzés szerint a cikk rövid idő alatt, a közleményük megjelenésének időpontjában már 35 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít.

Az intézmény szerint a publikáció sikerét mutatja, hogy a járványtan és a virológia három nemzetközi hírű szaktekintélye, három professzor – Martin McKee, Jorge Quarleri és S. V. Subramanian – írt szerkesztői közleményt, elemezve a H-UNCOVER vizsgálat tanulságait.

Kifejtették: Martin McKee Európa vezető epidemiológusa, az Európai Népegészségügyi Társaság (European Public Health Association) korábbi elnöke, a WHO alatt működő European Observatory on Health Systems and Policies kutatási igazgatója. Jorge Quarleri Argentína vezető virológus kutatója, S. V. Subramanian a Harvard Egyetem professzora, aki a nemzetközi tudományos életben a legidézettebb egy százalék közé tartozik.

Közölték azt is, hogy az egyetemet október 12-én kereste meg a 444.hu szerkesztősége kérdéseivel, ezekre az intézmény két nappal később részletesen válaszolt, azzal a kéréssel, hogy változtatás nélkül közölje a válaszokat a portál.

A kedden megjelent eredeti cikk csak részlegesen tartalmazta az egyetem válaszait, “és bár az írást megkeresésünkre kiegészítette az újságíró, az még jelenleg is több ponton csúsztatásokat tartalmaz, részben a névtelen forrásokra hivatkozva” – hangsúlyozták.

Az egyetem ezért közzétette honlapján az ügyben leírt válaszait teljes terjedelemben.

“Az újságírás azon gyakorlata, mely névtelen források véleményét állítja szembe nevüket vállaló szakértők által közölt, ellenőrizhető tényekkel, félrevezeti a közvéleményt és nem objektív”

– fogalmaztak a közleményben.

Tovább olvasom