Trending Now
Súlyos méreteket ölt a kütyüfüggőség a gyermekek körében
Árucikké vált a figyelmünk, aminek a mértéke az odapillantás és a kattintás, illetve annak egy összetettebb formája az interakció – hívta fel a figyelmet a XII. Nemzetközi Média- és Internetkonferencián Aczél Petra, ahol szociológusok, pszichológusok és kommunikációs szakemberek részvételével az internet gyermekekre és fiatalokra gyakorolt hatását elemezték.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára ugyanakkor rámutatott: ahol információbőség van, ott megjelenik a figyelemszegénység is. Ennek az egyik eredménye pedig a multitasking (több információs tevékenység egy időben való végzése), ami a felnőttektől a gyermekekig mindenkit érint. A szakember szerint bár nem beszélünk róla, de a multitasking immár húsz éve napirenden lévő problémakör, amely a kommunikációs környezetszennyezés és a mentális fenntarthatatlanság egyik fő eszköze, hiszen káros a memória működésére, a teljesítményre, a pontosságra, a kreativitásra és az érzelmi világunkra is.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a multitaskereknek egy egyszerű feladat elvégzése másfélszer több időbe telhet, tevékenységük során sokkal több hibát vétenek, és rosszabbul szelektálják a számukra hasznos információkat is.
Kísérletek igazolják azt is, hogy ha valaki egy időben telefonál és képernyőt olvas, legalább húsz százalékkal csökken az emlékezésképessége. Ha pedig valakinek tanulás vagy munka közben megcsörren a telefonja, vagy üzenete érkezik, de nem nézi meg, frusztrált lesz, sőt már az is eltereli a figyelmét ha a készülék a közelében vagy a kezében van – mutatott rá.
Internetfüggő generáció
Aczél Petra előadása után Bojti Andrea a gyermekek körében tapasztalt kütyüfüggőség jelenségét járta körül. A klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus a kütyüfüggőség négy nagy területét, az információfüggőséget, a játékfüggőséget, a pornófüggőséget (a 11 éves korosztály 21 százaléka, a 15–17 évesek 98 százaléka látott már pornófilmet) és a közösségi felületektől való függőséget emelte ki.
Tájékoztatása szerint egy friss pécsi kutatás kimutatta, hogy a mai középiskolás gyermekek húsz százaléka internetfüggőnek tekinthető, ami különböző szokások mentén napi minimum hat óra internetezést jelent. Kiderült az is, minél fiatalabb korban érik a gyermekeket ilyen ingerek és kezdik el használni a kütyüket, annál valószínűbb, hogy függővé válnak.
Arra, hogy hogyan lehet mérsékelni az okoseszközök túlzott használatát, a szakember rámutatott: a legfontosabb dolog a függőség beismerése. Célszerű ugyanakkor feltárni, mi okozza azt, ha egy gyermek az ideje nagy részét az interneten tölti. Figyelmet kell fordítani továbbá arra is, hogy a szülők vezessék be őket az internetezésbe, illetve érdeklődni, megismerni a virtuális világukat. Emellett a szülőknek is meg kell vizsgálni a saját szokásaikat, ugyanis nem mindegy, hogy milyen példát mutatnak a gyermekeknek. Nem utolsósorban pedig az is hasznos lehet, ha a gyermeket bevonják a közösségi tevékenységbe, házimunkát adnak nekik és közös családi programokat szerveznek – tanácsolta a pszichológus.
Kiberbiztonsági kihívások
A konferencia során szó volt az álhírekről is, amelyek napjainkban – főleg a koronavírus megjelenése és a háború kirobbanása óta – minden korábbinál gyorsabban terjednek az interneten. Itt érdemes megemlíteni a dezinformációt is, ami immár az egyik legkomolyabb kiberbiztonsági kihívásnak tekinthető.
A dezinformálást egyebek mellett a deepfake, azaz egy olyan feltörekvő technológia teszi lehetővé, amely által könnyen létre lehet hozni egy olyan valósnak tűnő szituációt, ami egyáltalán nem igaz.
A deepfake ugyanis egy olyan mesterséges intelligencia által támogatott képalkotási technika, amelyek különböző imidzsek egymásra másolását teszi lehetővé – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.