Trending Now
Suhajda Szilárd tragikus története: az algoritmusok szították a társadalmi konfliktust?
A magyar médiatörténet szempontjából is értékelhető Suhajda Szilárd hegymászó május végi tragédiája. A fatális végkimenetelű csúcstámadás hagyományos és közösségi médiabéli visszhangja mindenképpen tanulságokkal teli. A Médiapiac.com Papp János Tamás médiakutatót kérdezte. A szakértő elemzéséből kiderül, hogy Suhajda Szilárd története messze nem csupán egy sportoló története: a sajtó természetes működése mellett algoritmusok, kattintásvadász celebek és egy, a felelősségről kialakult társadalmi vita is szerephez jutott benne.
Bár féltávnál csak a nagyon magabiztosak – és az igen jólértesültek – mernek győztest hirdetni, de talán nem jár messze a valóságtól, aki úgy véli: az idei esztendő egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó hazai híre Suhajda Szilárd hegymászó tragikus végkimenetelű csúcstámadása volt a Mount Everesten. Szinte biztosra vehető, hogy a békéscsabai származású angoltanár neve lesz az, amelyikre az egyik legtöbbször keresnek rá idén a magyar hírfogyasztók, és a hegymászás témaköre is kiemelkedő keresési eredményeket hoz majd.
Erre engednek következtetni a Google Trends adatai, amelyek május végén, június elején kiugró értékeket mutatnak Suhajda Szilárd neve, valamint a hegymászás és a Mount Everest keresőszavak kapcsán.
Suhajda Szilárd mindennemű segítség, vagyis kiegészítő oxigén és segítők, serpák nélkül próbálta meghódítani az Everest 8848 méteres csúcsát. Az alpinistával május 24-én szakadt meg a rádiós kapcsolat, utolsó helyzetét a nagyjából 8700 méter magasságban található úgynevezett Hillary-lépcsőnél mérték be. A mai napig nem tisztázódtak a hegymászó halálának pontos körülményei, a megmentésére, felkutatására indított akciók nem hoztak eredményt.
A magyar híroldalak aprólékosan beszámoltak a hegymászó eltűnésének, felkutatásának részleteiről, idézték a helyszínen tartózkodók véleményét, megszólaltattak szakértőket, hegymászótársakat, bemutatták az Everestet, az oxigén nélküli mászást, ismertették a hegy halálzónának nevezett részének időjárási és más viszonyait, és még sok mást. Röviden: minden, a témához kapcsolható mozzanatot részletesen megismerhetett az olvasóközönség. Hamar emelkedésnek indult az olyan beszámolók száma is, amelyek valamely celebritás, vagy éppen volt politikus véleményét mutatták be. Az álláspontok két véglet között mozogtak: egyesek szerint Suhajda Szilárd küzdelme a heggyel kiemelkedő sportteljesítmény, s mint ilyen, a nemzet számára is dicsőséget jelent. Mások viszont felelőtlenségről beszéltek, mondván: akinek családja, gyermeke van, kedvtelésből nem vállalkozhat olyan kalandra, amelyből nagy eséllyel nem tér vissza.
Kellő idő távlatából felvethető: van-e különös oka annak, hogy adott időszakban Suhajda Szilárd eltűnésének híre vált itthon a legnagyobb érdeklődést kiváló témává? A kérdést Papp János Tamás médiakutatónak szegezte a Médiapiac.com.
A szakember szerint több tényező hatott közre abban, hogy Suhajda Szilárd tragédiája heteken keresztül meghatározta a magyar médianyilvánosságot. Messze többről volt szó ugyanis, mint egy sportoló halálhíréről. De lássuk külön-külön az egyes rétegeket!
Hogyan reagált a sajtó?
– Amióta a sajtó, a tömegtájékoztatás létezik – legyen szó akár azok kezdeti formájáról is – a tragédiák mindig címlapon szerepeltek. Azon tehát nem érdemes csodálkozni, hogy a sajtó nagy felületen számolt be Suhajda Szilárd esetéről, és az ahhoz akár csak lazán kapcsolódó témákról. A magyar média összességében évszázados nemzetközi gyakorlatot követett – kezdte Papp János Tamás. Megjegyezte: az is régi tapasztalat, hogy ha a végzetes kimenetelű történések sportolókhoz, vagy más hírességekhez kapcsolódnak, a reakciók száma legtöbbször nagyobb, mint egy átlagos gazdasági, politikai, vagy művészeti témájú eseménynél.
Hogyan reagált a társadalom?
Ahhoz azonban, hogy a hír és különösen az arra adott reakciók a magyar médiatérben egy időre szinte mindent másodlagossá tettek, más is kellett.
– Először is:
Suhajda Szilárd tragédiája társadalmilag mindenki számára megfogható eset, olyan történés, ami keveseket hagy hidegen
– kezdte Papp János Tamás. Rámutatott, ez ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy társadalmi konszenzus volna az ügyben, éppen ellenkezőleg, a hegymászó tragédiája ugyanis alapvetően igen megosztó témakörhöz kapcsolódik.
– Akár nagyszerű sportteljesítménynek, akár szörnyű felelőtlenségnek tartjuk a Föld legmagasabb hegyeinek megmászását vagy magát a hegymászást, mint sportot, meglehetősen erőteljes véleményt képviselünk egyik vagy másik oldal felé. A közvetlen környezetünkben ezt meg tudjuk beszélni, ám nagyobb a valószínűsége annak, hogy az interneten keresztül több ellenkező, vagy legalábbis sarkos állásponttal találkozunk, melynek kapcsán sok ember szükségét érzi annak, hogy kommentben tudassa országgal-világgal saját álláspontját – mondta a kutató.
Hogyan reagáltak a hírességek?
Ezzel el is jutottunk korunk médiaújdonságához, a közösségi felületekhez, s azok szerepéhez. – Ami mára megváltozott, az az, hogy a közösségi médiában az átlagember is kifejtheti a véleményét bármilyen kérdésről, és úgy érezheti, hogy a nagyközönséggel is közölhette a mondanivalóját, nem csak a szűk értelemben vett ismerősi körével.
Ugyanez érvényes a különféle média- és más celebritásokra is: valószínűleg sokuk egyszerűen állást akart foglalni nem is annyira Suhajda Szilárd esetéről, hanem az annak nyomán kialakult társadalmi vitában – magyarázta Papp János Tamás. – S az is feltehető – jegyezte meg –, hogy a híresebb emberek között voltak olyanok, akik csak kihasználták az adandó alkalmat, és valódi mondanivaló, pláne együttérzés nélkül, pusztán a várható nagyszámú reakció miatt nyilvánultak meg a témában. Bár ezt nyilván soha senki sem fogja bevallani. Az ilyen jelenségek mindenképpen árnyoldalai a mai közösségi médiakörnyezetnek.
Hogyan reagált a közösségi médiaplatform?
A kutató szerint árnyoldal az is, hogy a közösségi oldalak által alkalmazott algoritmusok hogyan erősítették fel a Suhajda Szilárd körüli médiagerjedelmet.
Az algoritmusok nagyon sokaknak ajánlották a témával foglalkozó cikkeket és posztokat, ez viszont egy olyan esetben, amelyben egy ember életéről van szó, erőteljes morális dilemmákat hoz felszínre.
És hogyan kellett volna reagálni?
Ha már moralitás! Papp János Tamás szerint a hasonló tragédiák mindig is óriási érdeklődésre tartottak számot, és ez vélhetően a jövőben is így lesz.
– Azt azonban sosem szabad szem elől tévesztenünk, hogy e történetek mögött valódi emberek, családok vannak, akik annak teljes fájdalmával élik át a tragédiát. Vagyis gondolhatunk akármit is arról, hogy vajon felelőtlenség-e családos emberként hasonló útra indulni, az áldozat és a hozzátartozók emberi méltóságát tiszteletben kell tartanunk – mutatott rá Papp János Tamás.
A kutató szerint valójában itt érzékelhető Suhajda Szilárd tragédiájának legnagyobb tanulsága, amely a maga visszafordíthatatlan nyilvánvalóságával egyszerre mutat rá a közösségi média működésének árnyoldalaira és a felhasználók erkölcsi felelősségére.
Jakubász Tamás
Borítókép: Mécsest gyújt egy emlékező Suhajda Szilárd egykori iskolájában, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium aulájában 2023. május 28-án
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.