Kövess minket!

Trending Now

Streamingháború: minden márka a saját platformján szeretné adni a tartalmait

A lekérhető műsor­szol­gáltatás megváltoztatta a tévépiacot, ma már sokan az online streamet választják a lineáris tartalomszolgáltatás helyett. Magyar­országon is egyre több streamingplatform érhető el (legújabbként március 8-án indult az HBO Gót váltó HBO Max), azonban az öregedő lakosság nehezen barátkozik meg az új ­technológiákkal.

Flickr

Általános tévhit, hogy a lekérhető műsorszolgáltatás (VOD) a kilencvenes évek terméke. 1953-ban a Paramount stúdió lehetővé tette Palm Springs lakosai­nak, hogy 150–450 dollárért kihúzzák hozzájuk a Telemeter-kábelt, amelyhez tartozó beltéri egységbe pénzt kellett dobálni az exkluzív tartalmakért – írja a Magyar Nemzet.

A szolgáltatás azonban hamarosan feledésbe merült. Bő negyven évvel később az először a tengerentúli járatokon használt VOD egyre több amerikai szolgáltató kínálatában is elérhetővé vált, és 1994-re már egymillió felhasználó fizetett elő.

Az igazi áttörés a széles sávú internet mindennapossá válásával a kétezres évekre tehető, az eredetileg DVD-kölcsönzőként indult Netflix is ekkor alapozta meg hírnevét.

2006-ban az HBO is meglátta az új formátum lehetőségeit, és tárgyalásokat kezdett a cég megvásárlásáról. A tranzakcióból nem lett semmi, a Netflix pedig az HBO mai legnagyobb vetélytársa a saját gyártású tartalmak tekintetében.

A 2010-es évek végére a VOD-tartalmak annyira átszabták a nyugati tévézési szokásokat, hogy folyamatosan lépnek piacra új streamingszereplők, míg a régiek nemzetközi szinten terjeszkednek.

Magyarországon némileg más a helyzet: miközben a koronavírus-járvány itthon is jelentősen növelte a streaming-előfizetők számát, a kábeltévézési kedv sem csökken, miközben egy-egy streamingszolgáltató díja legfeljebb annyi, mint a legolcsóbb kábeles csomag.

Azok hiába vannak tele reklámmal, dolgoznak előre kiosztott műsorstruktúráról és csatorna-összetétellel, a nyelvi korlátok miatt sok magyar nem akar lemondani róluk. A magyaroknak ugyanis kevesebb mint negyven százaléka boldogul idegen nyelveken, és a hetvenes–kilencvenes évek kiváló szinkronjai hozzá is szoktatták a hazai közönséget a filmek magyar követéséhez.

A színészek többsége szinkronszínészként is dolgozik, így a filmkészítőknek sem érdekük, hogy feliratozással segítsék a szegényes nyelvtudás fejlődését.

Az internetezők csaknem nyolcvan százaléka részesíti előnyben tehát a szinkronizált tartalmakat, elenyésző a magyar vagy esetleg idegen nyelvű felirattal való filmnézés, és mindössze a felhasználók két százaléka vevő a teljes egészében eredeti tartalomra.

Az HBO Go ezért tudott sokáig piacvezető lenni, mivel ott minden film és sorozat legalább magyar felirattal, de legtöbbször szinkronizáltan volt elérhető. A mostani Max-váltás esetén ez nem teljesen biztos.

A továbbra is elérhető Go-tartalmak természetesen magyarul tekinthetők majd meg, de kérdés, mi lesz a HBO ernyője alá tartozó jóval szélesebb kínálattal, hiszen minden szinkron elkészüléséhez idő kell. A Netflix gyakorta választja a kizárólagos feliratozást, de a magyar nyelv hiánya miatt így is kevesebb tartalom érhető el, mint amennyit a régiós beállítások engedélyeznének. A fifikás felhasználók ezért használják a trükköt, hogy az angol kezelőfelület számos csak angolul elérhető tartalmat jelenít meg.

Az új szolgáltatók piacra lépésével összességé­ben növekedni fog a magyar tartalmak száma, viszont a régóta streamelőknek furcsa lehet majd, hogy megszokott sorozataik és filmjeik hirtelen nem lesznek elérhetők bizonyos felületeken. A streamingháborúnak nevezett jelenség szerint ugyanis minden márka a saját platformján szeretné adni tartalmait.

Eddig a platformmal nem rendelkező stúdiók más streamingszolgáltatóval, tulajdonképpeni versenytársakkal kötöttek szerződést, így könnyen elképzelhető, hogy az HBO Maxon ugyan az összes warneres tartalom megtalálható lesz, de a Gótól eltérően más stúdió termékei már nem.

A nyáron indul Magyarországon a Disney+ és a SkyShowtime is, hogy még inkább jellemző legyen a tartalmak vándorlása.

Így, ha a hétköznapi felhasználó minden korábban megszokott tartalmat továbbra is élvezni szeretne, kénytelen lesz több szolgáltatásra előfizetni.

A GKI Digital szerint az átlagos magyar felhasználó négy szolgáltatást ismer, de csak egyet vagy kettőt használ, kimagasló számban a Netflixet vagy az HBO Gót. Mellettük viszonylag könnyen elérhető az Amazon Prime Video, az RTL Most+ és a YouTube Premium is.

Az Amazon bár olcsó havidíjjal, de viszonylag kevés Magyarországon elérhető tartalmat kínál, ezért nem túl jelentős előfizetőinek száma, a magyarok árérzékenysége miatt a YouTube és az RTL prémium streamingszolgáltatása sem kiemelten keresett.

Az HBO Max után a Disney+ és a SkyShowtime kavarhatja fel az állóvizet, különösen, ha a Disney Amerikához hasonlóan itthon is engedélyezi a sportstreaminget. Ez utóbbi jelenleg viszonylag szűk közönség számára fogalom itthon, az Eurosport Player és az Arena 4+ nem túl sok magyar előfizetőt számlál.

A több szolgáltató és az aprózódó piac felveti a digitális rezsi kérdését. Ezen minden, a modern fogyasztási trendekhez tartozó szolgáltatás értendő, legyen szó munkáról vagy szórakozásról.

Korábban tízezer forint körüli megterhelést jelentett a tévé-, telefon-, internetcsomag a háztartások számára.

Az irodai Office- vagy Adobe-csomagokat pedig új számítógép vásárlásakor fizették ki a felhasználók. Ma minden online működik, így a munkához Windows 365-öt és éves előfizetésben megvett Adobe-alkalmazásokat használunk, a szórakozáshoz pedig egyre több zene- és filmstreaminget, esetleg sport- és játékstream-szolgáltatást veszünk meg. Ez pedig, ha mindenre előfizetünk, közel ötvenezer forintba is kerülhet havonta.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom