Trending Now
Soros embere hangolja hazánk ellen a nemzetközi baloldali sajtót
Az Origo cikksorozatának részeként azt mutatja be, hogy a Soros-hálózat illetve a dollármédia propagandáját miként terítik a nemzetközi médiumoknak. Ebben a folyamatban játszik kulcsszerepet Gerald Knaus, az European Stability Initiative (ESI, Európai Stabilitási Kezdeményezés) alapító elnöke.
A globális baloldali hálózatok Magyarország elleni nemzetközi lejáratókampányának szerves része, hogy különböző propagandaanyagokkal, álhírekkel és hazugságokkal látják el a nemzetközi baloldali sajtót. Ezek koordinálását főként a Soros-hálózat karmesterének is nevezett Gerald Knaus látja el. A tőzsdespekuláns által pénzelt osztrák férfi előtt gyakorlatilag a teljes liberális média nyitva áll a világban, Sorosék a világ számos pontján végeztettek már vele lobbitevékenységet – írja a portál.
A nyílt társadalom eszméit népszerűsítő lobbiszervezet, a European Stability Initiative (ESI) jelentős összegeket kapott a tőzsdespekulánstól:
egy 2016-os dokumentum szerint – amelyet legelőször egy szivárogtatásokkal foglalkozó Twitter-oldal közölt – háromszázezer eurónyi Soros-pénz érkezett az ESI-hez.
Az állomáshelyeit feltűnően gyakran váltogató Knaus az ESI-n kívül számos egyéb fórumon is a milliárdos szólamait hangoztatta. Így az osztrák férfi tanított Ukrajnában, öt évig dolgozott Bulgáriában és Boszniában különböző NGO-knak, 2004-től Isztambulban élt, 2007-től pedig a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány ösztöndíjasa volt. Később a milliárdos spekulánssal közösen részt vett a European Council on Foreign Relations (ECFR) megalapításában.
Knaust nem véltelenül nevezik a Soros-hálózat karmesterének, aki előtt a fősodratú liberális média kapui is döbbenetes gyorsasággal nyílnak meg. Olyan meghatározó nemzetközi sajtóorgánumokat koordinál, mint a New York Times, a The Guardian, a Der Spiegel, vagy a The Economist. Jellemzően egy-egy megszólalásával, vagy nyilatkozatával adja meg az alaphangot, amelyek azután bejárják a nemzetközi liberális sajtót.
Ez a gépezet akkor indult be igazán, amikor a migrációs krízis során Magyarország szembefordult Németország Willkommen-kampányával, s a déli határzár formájában hathatós választ adott az inváziószerű bevándorlási hullámra.
A 2016 októberi kvótanépszavazás kapcsán Knaus a The Economistnak már arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyedülálló veszélyt hordoz, mivel egy szélsőjobboldali vírust jelent Európa politikai centrumára.
Az amerikai milliárdos hálózatának karmestere a 2018-as választás előtt is sorra tette a magyar miniszterelnököt démonizáló nyilatkozatokat, például a Soros-univerzum egyik kitüntetett lapjának, a New York Timesnak azt hangoztatta, hogy
“a legrosszabb rémálmom vált valóra azzal, hogy az orbánizmus terjed”.
Miután a Soros-hálózat által támogatott erők elvesztették a 2018-as parlamenti választást Magyarországon, Knaus a szuverenisták európai megerősödését igyekezett megakadályozni a nemzetközi médiumok segítségével.
Az általa évek óta folytatott hazánk elleni információs támadássorozatot az ESI igazgatója a koronavírus-járvány idején sem függesztette fel. Szisztematikusan, rendezői precizitással osztotta meg közösségi oldalán a holland köztévének a magyar egészségügyet becsmérlő riportját, amely a betegek állítólagos ellátatlanságáról szólt. A film személyes ajánlásából úgy tűnik, hogy a holland riporter Knaus ismerőse.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Gerald Knaus
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
