Kövess minket!

Trending Now

Soros-alapítvány volt igazgatója: a külföldi újságírók torz képet festenek Magyarországról

Ismeretlen e-mail címről szokatlanul terjedelmes, komoly hírértékkel bíró dokumentumhalmaz jutott el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez. Az anyagok – amelyeknek feldolgozását a lap megkezdte – mások mellett több órányi Skype-interjút tartalmaz azzal az Andrej Noskóval, aki korábban a Soros György által finanszírozott Open Society Foundation egyik igazgatója volt. A beszélgetésben Nosko gyakorlatilag elismerte, hogy Magyarország és Lengyelország ellen igaztalan, elfogult kampány zajlik.

Borítóképünkön Andrej Nosko, forrás: Facebook / Andrej Nosko közösségi oldala

A Magyar Nemzet birtokába jutott információk közül az egyik legérdekesebb az az angol nyelvű interjú, amelyet egy a lap számára beazonosíthatatlan személy készített Andrej Noskóval. A CEU-n politikatudományból doktorált férfi 2018-ig az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatójaként, majd első számú divízióvezetőjeként tevékenykedett. Ebben a tisztségében az Open Society Initiative európai részlegénél a think tankeknek megítélt ösztöndíjak harmadának az elosztását felügyelte. Tíz fő tartozott a közvetlen irányítása alá és évi 10 millió dolláros költségvetés felett diszponált. Nosko jelenleg a PILnet európai igazgatója Budapesten.

A Magyar Nemzet kiemelt néhány érdekes részt a már említett interjúból:

Amikor Andrej Nosko beszélgetőpartnere arra volt kíváncsi, mi az oka annak, hogy több kelet-közép-európai állam, köztük Magyarország és Lengyelország, a nemzetközi média érdeklődésének homlokterébe került, a Soros György által finanszírozott OSF korábbi igazgatója arról beszélt, hogy torzítanak a tudósítások ezekről az országokról.

– Úgy gondolom, hogy Magyarország és Lengyelország ügyeit összekapcsolni önmagában sem túl becsületes dolog. A két országnak – ahogy a térség többi államának – megvannak a saját problémái, de ezek mind különbözőek. Ha például Lengyelországot és Magyarországot vesszük, akkor teljesen eltérő vezetői stílust, gazdasági struktúrát láthatunk, és más a kormányzatnak a civil társadalommal fenntartott viszonya is

– fogalmazott.

Andrej Nosko szerint az, hogy egy kalap alá veszik ezeket az államokat, és hogy az erről írt beszámolók kiemelt hangsúlyt kapnak, összefüggésben áll azzal, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban lesüllyedt.

– Azzal lehet érzékeltetni a problémát, hogy a korábbinál jóval kevesebb a főbb médiumok külföldi tudósítója, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak. Ez pedig intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában is, amely ugyancsak központi szerepet játszott a fentebb vázolt jelenség kialakulásában. Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni

– jelentette ki Nosko. Vagyis – tette hozzá – ezek a tudósítások elfogultak.

Ezek után felidézte, amikor az alapítványnál dolgozott, és külföldi tudósítók jellemzően arról érdeklődtek a szervezetnél, hogy tudnának-e ajánlani nekik valakit, akivel beszélhetnek, akkor a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották; vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt.

– Több alkalommal magam is felbéreltem egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think-tankek anyagait. Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma

– ismertette a kialakult körülményeket Andrej Nosko, aki úgy gondolja, a nyelv miatt is viszonylag könnyű félreértelmezni a magyarországi történéseket.

– Tudja, nem sok külföldi újságíró beszéli a magyart, így például az átlagemberekkel sem tudnak szóba elegyedni, de a helyi híreket sem tudják elolvasni. Ezt saját tapasztalataim alapján mondom, mivel ismertem több korábbi tudósítót, akik sem beszélni, sem olvasni nem tudtak magyarul. Ezért a többségük másodlagos forrásokra tud csak támaszkodni. Ezek a másodlagos források pedig ugyancsak erősen torzítanak, egyebek mellett a magyar kormány legitimitásával kapcsolatban

– fogalmazott az OSF korábbi igazgatója. Andrej Nosko szerint így például jellemzően nem említik meg, hogy a magyar kabinet ténylegesen nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős része körében. – Ehelyett például azt írják, hogy a kormány a szabadság korlátozásával tartja fenn a hatalmát – hangsúlyozta a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik korábbi vezetője.

A szóban forgó interjúban Andrej Nosko gyakorlatilag elismerte, hogy egy teljesen torz, valótlan képet festenek a külföldi tudósítók Magyarországról és Lengyelországról. A Magyar Nemzethez eljuttatott dokumentumhalmaz annak fényében is különösen érdekes, hogy a napokban a spanyol sajtó is a két országgal szemben a liberálisok által folytatott összehangolt támadásokról cikkezett. A nagy vihart kavart írás Carolina Punset korábbi spanyol európai parlamenti képviselő magánbeszélgetéseire hivatkozott. A politikus korábban a polgári liberális Ciudadanos képviselőjeként a liberális ALDE pártcsaládban tevékenykedett. Ez a politikai formáció vette fel Emmanuel Macron színre lépése után a Renew Europe nevet, s ide tartozik jelenleg a Momentum is.

Punset szerint a szólásszabadság igazi ellenségei nem Magyarország és Lengyelország, hanem a politikai korrektség brüsszeli szószólói. A volt EP-képviselő a magánbeszélgetések sorozatában feltárta, hogy miközben Magyarországot és Lengyelországot folyamatosan elítélik Brüsszelben, a szólásszabadságot Európában fenyegető legfontosabb veszélyeket figyelmen kívül hagyják. Punset szerint ha a képviselők valóban elvi álláspontot képviselnek a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, akkor fel kellene lépniük az újságírók és tanárok elleni erőszakos támadások ellen. Ehelyett a liberális EP-képviselők olyan helyekre összpontosítják támadásaikat, mint Magyarország és Lengyelország, ahol a véleménynyilvánítás szabadságát védik a politikai korrektség béklyóitól.

A Soros-alapítvány volt igazgatója szerint:

  • Lengyelországot és Magyarországot valós érvek felsorakoztatása nélkül ostorozza a fősodratú média.
  • A magyar kormány népszerűségének az okait nem látják világosan.
  • A Magyarországról festett torz kép egyik oka, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban lesüllyedt, a korábbinál jóval kevesebb a külföldi tudósító.
  • Óriási problémát jelent, hogy a külföldi tudósítók nem ismerik a valós magyarországi helyzetet, mert nem tudnak magyarul, és tájékozódni is a mások által kiválasztott, elfogult forrásból szoktak.

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom

Trending Now

Hatalmas a nézettsége a Varga Judit-interjúnak (videó)

Már több százezren látták a Frizbi Hajdú Péterrel YouTube-műsor különkiadását, amelyben Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt a vendég.

Közzétéve:

YouTube/Hajdú Péter

Az egykori igazságügyminiszterrel készült interjút mostanra csaknem négyszázezren nézték meg a legnagyobb videómegosztó portálon – írja a Magyar Nemzet. A műsorban Varga Judit elárulta, családja igazsága és védelme miatt adott interjút Hajdú Péternek.

A volt igazságügyi miniszter az interjú során kifejtette:

először azzal fenyegette meg Magyar Péter, hogy ha elválik tőle, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt, majd később a munkahelyi pozícióit féltve zsarolta meg.

Legutóbb azt mondta, hogy ha Varga Judit nyilvánosság elé mer állni, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Kiderült, Magyar Péter volt feleségét a HVG újságírójának jelentkezése után is megkereste, s akkor is megfenyegette, hogy ha nem állítja le őket, akkor nyilvánosságra hozza a felvételt.

Emellett Varga Judit számos, Magyar Péter által elkövetett verbális és fizikai abúzusról is beszámolt, amelynek eredményeként úgy döntött, hogy elválik a véleménye szerint nárcisztikus férfitól.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Varga Judit volt igazságügyi miniszter (Forrás: YouTube/Hajdú Péter)

Tovább olvasom