Trending Now
Rosszabb a drognál: pár like-ért akár halálba is mennek a gyerekek
Nem egy esetben az életükkel játszanak a gyerekek, amikor megpróbálják teljesíteni a közösségi médiában, főként a TikTokon terjedő legkülönfélébb kihívásokat, s akadnak, akik nem is élik túl a próbát. A Médiapiac szakértő segítségével tett kísérletet arra, hogy felfejtse a szálakat: ki a felelős az értelmetlen halálesetekért, és tehet-e valamit a szülő.
Állj egy vonat tetejére! Egyél a világ legerősebb paprikájából, chilijéből és tűrd minél tovább a szinte tűrhetetlen érzést! Fojtogasd magad addig, amíg el nem ájulsz! Vegyél be minél több fájdalomcsillapító gyógyszert! S mindezt persze rögzítsd és oszd meg a haverjaiddal, de még jobb, ha élőben közvetíted valamely közösségi oldalon!
Halál futószalagon
Az előző felsorolás az utóbbi évek olyan internetes kihívásait tartalmazza – korántsem teljes mértékben –, amelyek a közösségi médiában vírusként terjedtek, a fiatalok körében szerte a világon rendkívül népszerűek lettek, és amelyekbe néhányan bele is haltak. A legutóbbi ilyen hazai hír nem is olyan régi, júliusi. Egy 15 éves magyar fiú vesztette életét az úgynevezett fojtogatós kihívás teljesítésekor. A médiabeszámolók sokkoló erejűek voltak: egy életvidám, tehetséges, rendezett családi viszonyok között nevelkedő gyermek halt meg teljességgel értelmetlenül. A világsajtó, ezzel együtt a magyar pedig éppen az elmúlt napokban számolt be a legújabb hasonló esetről: egy amerikai tinédzser a chili-kihívás teljesítése után veszítette életét.
Mi értelme van ennek?
A közösségi médiában terjedő és halált okozó kihívások kapcsán három kérdés merül fel.
- A fiatalok miért játszanak az életükkel?
- Ki a felelős az érthetetlen halálesetekért?
- Mit tehetnek a szülők?
A kérdéseket Papp János Tamás médiakutatónak is feltette a Médiapiac.com. A szakember először a kihívások sajátosságait mutatta be. Azzal kezdte, hogy a kihívások nagy része ártalmatlan, így például táncolásról, vagy valamilyen vicces mozzanatról, közösségépítő kezdeményezésről szól. A kihívásokról tudni kell azt is, hogy organikusan fejlődnek: mivel a közösségi média nemzetközi, így a kihívások is rövid úton nemzetközivé válnak, vagyis megannyi országban megannyi fiatalhoz lényegében egy időben jutnak el. A kihívásból tehát, bárki is indítsa, trend, azaz divat lesz, ráadásul globálisan.
A divat mondja meg, hogy ki vagy
– A jelenség mozgatórúgója éppen itt, ebben keresendő – mutatott rá Papp János Tamás. A fiatalok ugyanis egyrészt azt érezhetik, hogy részeivé válnak egy határokon átívelő divatos folyamatnak, s aki a szokottnál különlegesebben hajtja végre a feladatot, az a közösségi médiában gyorsan nagy nézettséget, sok kommentet, like-ot szedhet össze. – Akit pedig sokan néznek, az népszerű, menő – fogalmazott a médiakutató, aki kiemelte azt is, hogy kimaradni sem mindig könnyű. Ha valamely fiatal nem csinálja meg az aktuálisan futó próbát, társai könnyen gyávának bélyegezhetik, vagyis egyfajta közösségi nyomás is közrejátszhat a kihívás terjedésében. Amihez pedig – első látásra – nem is kell túl sokat tenni: csupán végrehajtani a nem annyira nehéz, s adott esetben izgalmas feladatot. Csakhogy a nem annyira nehéz, de izgalmas feladat teljesítése nem egyszer tragédiával végződik. A halálesetekért pedig valakinek felelnie kell – vagy mégsem?
Sehol senki?
A felelősség kérdéséről szólva Papp János Tamás arra mutatott rá, hogy a kihívások a legtöbbször maguktól fejlődnek, szervezetten nem terjeszti azokat senki, egyszerűen népszerűvé lesznek a közösségi térben. – Miként az offline világban, úgy az online világban is nagyon sok felelőtlen ember tevékenykedik. De hogy egy adott kezdeményezés kitől indul, a legtöbbször felfejthetetlen – mondta a szakember.
Gondolkodj és dönts!
A platformok mindenesetre igyekeznek kiszűrni a gyilkos kezdeményezéseket, a szakember a TikTok próbálkozásait említette. A felület például külön csapattal vizsgálja a hirtelen nagy népszerűségnek örvendő hashtageket vagy trendeket, és amennyiben veszélyesnek ítéli meg, letiltja azokat. Emellett tájékoztató kampányokat is folytat, s négy szavas metódust javasol minden kihíváshoz. Stop, Think, Decide, Act! vagyis Állj, Gondolkozz, Dönts és Cselekedj! – Ez azt jelenti, hogy mielőtt végrehajtunk valamilyen kihívást, álljunk meg, gondolkodjunk el azon, hogy veszélyes-e, megéri-e, és ha kicsit is kételkedünk benne, akkor döntsünk úgy, hogy nem, ezt kihagyjuk, viszont jelentjük a portál felé a bejelentő felületen keresztül – magyarázta Papp János Tamás.
A barátok fontosak …
A jelek szerint azonban a kihívások fő célcsoportjához, azaz a fiatalokhoz, vagy éppen a gyerekekhez a jelszó, a felvilágosítás nem jut el. Vagy mégis? Ez ügyben érdemes felidézni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyári felmérését. A kutatás több mint 1300, 11 és 17 év közötti diák válasza alapján készült, és sok más mellett kiderült belőle, hogy a felmérésben szereplő gyermekek nagy többsége valamelyik óriásplatform aktív felhasználója: a YouTube-ot 75 százalék, a Facebook Messengert 74 százalék naponta nyitja meg, a maga 60 százalékával pedig a TikTok is az élvonalban van. Nem véletlen tehát, hogy a kihívásokról tízből hét megkérdezett hallott már, ugyanakkor mindössze 5 százalékuk vett részt valamely veszélyesnek tűnő online próbában – azonban általában nem egyedül, hanem társakkal, barátokkal. – Aggasztó tendencia ugyanakkor – jegyezték meg az NMHH-nál –, hogy miközben gyakran családtag vagy egy követett influencer buzdított részvételre, a felkérő személyek 30 százaléka ismeretlen volt a gyermek számára.
… de a szülő a legfontosabb!
– Az államtól alappal várhatja minden polgár, hogy a hatóságain keresztül és büntetőhatalmának érvényesítésével védje meg a legkiszolgáltatottabbakat, így a gyerekeket a legtöbb rájuk leselkedő veszélytől. Van azonban olyan helyzet, amikor az állam legfeljebb csak utóbb léphet, ilyenkor pedig a szülőknek kell cselekedniük. Azért is, hogy az államnak ne kelljen – magyarázta a médiakutató. Úgy vélte: a kihívások ügye éppen ilyen, vagyis a szülőknek résen kell lenniük. Ehhez rendelkezésre állnak technikai és technológiai megoldások, de a legfontosabb, hogy a szülő tájékozódjon. – Ismerni kell, hogy milyen veszélyekkel kell számolni. Ha szülő nem tud a közösségi médiás kihívásokról, el sem tudja venni tőlük gyermeke kedvét. Így nem tudja elmondani például azt sem, hogy egy-egy kihívás teljesítésekor a gyermek adott esetben saját életével játszik – magyarázta a szakember.
Ártalmasak és ártalmatlanok
A kihívások formátumukat tekintve rövid, videós anyagok. Főként a TikTokon terjednek, de korábban a YouTube-on is jellemző volt a hasonló tartalmak terjedése. A Magyarországon is megjelenő életveszélyes kihívásokról szólva korábban az NMHH példaként a Fahéj-kihívást nevezte meg, amelyben a résztvevők nagy mennyiségű fahéjat fogyasztottak el. A fahéj belélegzése azonban tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat. A hatóságnál rámutattak arra is, hogy a járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája a 2008 körül felbukkanó úgynevezett Blackout-kihívás, amely a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként, különösen a gyermekek esetében, fulladásos halál is bekövetkezhet. A Vonatszelfi álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul, ez a kihívás tavaly Magyarországon több esetben is tragédiával végződött.
Jeget a fejre
Az NMHH rámutatott arra is, hogy a szakirodalom számon tart veszélytelen virtuális kihívásokat is. A veszélytelen online kihívások közé soroljuk a társadalmi jellegű feladatokat, mint például a Jerusalema táncos kihívását vagy a szolidaritási kihívások csoportjába tartozó ice bucket challenge-et, vagyis jeges vödrös kihívást. Utóbbi sikeres, a rászorulók javát szolgáló adománygyűjtő akció volt, amely megmozgatta az egész világot: popsztároktól sportolókon át egészen a politikusokig rengetegen vállalták.
Jakubász Tamás
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.