Trending Now
Rohamtempóban digitalizálnának a magyar cégek: gyógyír lehet a válságra a mesterséges intelligencia
A koronavírus járvány rendkívül nehéz helyzetbe hozta a hazai cégeket, egy csapásra az eddig elodázott digitális megoldások váltak a túlélés kulcsává. Nem csoda, hogy egyre többen fordulnak a mesterséges intelligencia felé.
Már nem csak egy távoli jövőben megoldandó problémának tűnik a digitális átállás, a világjárvány és a nyomában járó gazdasági nehézségek talán egyetlen pozitív hatása az, hogy a hazai cégvilág is ráébredt, a digitalizáció adta lehetőségek kiaknázásával nem várhatnak tovább. Sajnos van honnan felzárkózni, az EU 2019-es Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe szerint a tagállamok rangsorában hazánk a sereghajtók között szerepel mindössze a 23. helyezést elérve. Különösen nagy kihívás ez az időszak a vállalati HR- és belső kommunikációs szakembereknek, hiszen akadályokba ütközik a toborzás, a bizonytalan munkavállalókat pedig az otthonaikban kell egyszerre elérni, motiválni és kielégítően tájékoztatni.
Segítsen neked a Chatelka!
Egyre több cég értékeli át az eddigi digitális stratégiáját, és hívja segítségül a mesterséges intelligencia kínálta kényelmes és gyors megoldásokat a járványhelyzetben. Ezzel ráadásul értékes munkaidő szabadul fel a vállalaton belül, amit tervezésre és a kevésbé automatizálható folyamatokra fordíthatnak a szakemberek. Az Audi Hungária Zrt. 2019 augusztusában keltette életre a mesterséges intelligenciát használó személyügyi chatbotját, Chatelkát, ami azóta 13 000 munkavállaló kérdéseire válaszol éjjel-nappal. A ChatBoss Team által fejlesztett eszköz hatékonyan és villámtempóban segíti a folyamatos belső kommunikációt. Az alkalmazás segítségével az Audi munkavállalói azonnal választ és tájékoztatást kaphatnak különböző személy- és munkaügyi, juttatásokkal és szabályzatokkal kapcsolatos kérdéseikre, valamint a különböző céges formanyomtatványokat is pillanatok alatt elérhetik a chatfelületen.
„Nagyon jól vizsgáznak a fejlesztéseink ebben a rendkívüli helyzetben, és sok ügyfelünk jelzi, hogy további funkciókkal szeretné bővíteni a chatbotját. Sokan viszont csak most vágnak bele, látva az eddigi jó tapasztalatokat, mert szükségük van támogatásra a toborzás vagy a kollégák akadálymentes tájékoztatása terén. Az egyik legizgalmasabb projektünk most az Attrecto számára készülő chatbotunk, amely kifejezetten a home office munkavégzést támogató megoldás. Az eszközt a belső hálózaton keresztül érik majd el a munkavállalók, és a mostani bizonytalan helyzetben felmerülő legfontosabb kérdésekre ad választ 0-24-ben: munkajogi tájékoztató, távmunka szabályzat és praktikus tanácsok is elérhetők az otthon töltött napokra. Megoldásunk továbbá arra is alkalmas lesz, hogy a munkavállalók hangulatát is folyamatosan monitorozza, ami szintén nagyon fontos a tartós távmunka, vagy kényszerleállás idején” – mondja Baltay Kristóf, a ChatBoss Team ügyvezetője.
Home Office chatbot – most ingyen juthatnak hozzá a cégek
Nagy reményt fűz az innovatív belső kommunikációs megoldáshoz az Attrecto Zrt. is, hiszen a nemzetközi és a hazai IT-piacon is olyan megrendelőkkel dolgoznak, mint az Aegon, az Audi vagy az E-ON, így a járványhelyzetben is folyamatos kapcsolattartás szükséges a fejlesztőkkel, projektvezetőkkel. Kiss Gergely az Attrecto vezérigazgatója szerint: „azt se felejtsük el, hogy home office-ban hajlamosak az emberek bizonytalannak és magányosnak érezni magukat a csapatuk nélkül, megszűnik a csoportba tartozás megnyugtató érzése. Úgy gondolom, egy folyamatosan elérhető virtuális kolléga ezt is segíthet enyhíteni”. A ChatBoss Team által fejlesztett Home Office chatbotot a cég a koronavírus miatt kialakult helyzetben, segítségként ingyenesen elérhetővé teszi más hazai vállalatok számára is.
„A távmunkára, home office-ra való hirtelen átállás minket is, mint valószínűleg rengeteg magyar céget kihívás elé állított. A ChatBoss Team mesterséges intelligencia megoldásával a munkavállalóink számára kívánunk segítséget nyújtani, hogy könnyebben tudják kezelni a kialakult új helyzetet. A chatbot választ ad többek között a munkajogi, szabályzatokkal kapcsolatos kérdésekre, illetve praktikus tanácsokat ad a távmunkával kapcsolatban” – fűzte hozzá Csepi Mónika, az Attrecto HR igazgatója.
Amikor nem kopogtathatsz a főnök ajtaján: hatékony tudásmenedzsment chatbottal!
A tartós távmunka által okozott kihívások miatt a vállalaton belüli tudásátadásra is drasztikus hatással van a járványhelyzet, hiszen ennek is szinte minden elemét virtuálisan kell lebonyolítani. Óriási előny ilyenkor a jó chatbot: a kollégák operatív munkavégzéssel kapcsolatos gyakori kérdéseire egy megfelelően programozott bot pillanatok alatt választ adhat. Ilyen rendszert fejlesztett a ChatBoss Team a PwC Magyarországnak is, mely most óriási segítséget jelent, de hasonlóan a tudásmenedzsmentet célozza a magyar cég, New York város választási bizottságának készített mesterséges intelligencia megoldása is.
A ChatBoss Team ingyenes Home Office chatbotja a következő linken érhető el: https://www.chatbossteam.com/higeniusz/
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.