Trending Now
Rekord részvételi aránnyal zárult a magyar népszámlálás (x)
Hirdetés. Lezárult a népszámlálás Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai egyértelműen sikerről, rekordról árulkodnak. A lakosság 96 százaléka részt vett az október 1. és november 28. között zajló adatfelvételben, ez pedig nemzetközi összevetésben is kiemelkedő arány. Bár az információk feldolgozását, rendszerezését most kezdte meg a hivatal, a népszámlálás már az adatok összegyűjtésének időszakában rámutatott a társadalmunk egyes jellemző vonásaira, szokásainak változására. Folytatás tíz év múlva, de egészen másként!
November 28-án lezárult a 2022-es magyarországi népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hozzá is látott az adatok feldolgozásához, ám néhány fontos információ már most rendelkezésre áll. Például az, hogy a népszámlálás október közepéig tartó online szakasza kifejezetten sikeres volt, hiszen ebben a periódusban 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be. A hivatal az internetes szakaszt az eredetileg tervezett záráshoz, október 16-ához képest három nappal meghosszabbította, mégpedig azért, hogy mindenki, aki kényelmesen online adná meg adatait, megtehesse azt.
Az online kitöltés egyébként összességében hazai rekordot hozott: a legutóbbi népszámláláskor, egy évtizeddel ezelőtt harmadennyi kérdőív érkezett be az interneten keresztül. A jelenség azzal együtt is figyelemre méltó, hogy 2011-ben még egészen más volt a digitalizáció lakossági elterjedtsége.
Az internetes kitöltési periódust a népszámlálásnak az a része követte, amikor a számlálóbiztosok személyesen keresték fel azokat, akik addig nem válaszoltak a kérdésekre. Október közepe és november vége között, a számlálóbiztosi szakasz és a pótösszeírás alatt további 2,2 millió kérdőív érkezett be, vagyis összességében 9,2 millió személy adata áll rendelkezésre. Tehát a teljes népesség 96 százaléka részt vett a népszámlálásban.
Megváltozott az élet
A KSH-nál érdekes tapasztalatok gyűltek össze a mostani népszámláláskor. Az talán kevésbé meglepő, hogy az online kitöltésre rendelkezésre álló időszak utolsó napjaiban hatalmas volt az érdeklődés, rengetegen hagyták az utolsó pillanatra az egyébként kötelező adatszolgáltatást. Október 16-án, vasárnap például egy nap alatt egymillió személy adata futott be a KSH-hoz.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Említésre méltó mozzanatok a számlálóbiztosok munkája kapcsán is akadtak. A tapasztalat szerint a szakembereknek több ok miatt sem volt könnyű dolguk. A lakosság sok esetben nehezen tett különbséget az önkéntes közvélemény-kutatások és a KSH kötelező népszámlálási adatgyűjtése között. Mindeközben a hétköznapi élet is megváltozott: az emberek, különösen a fiatalok a korábbinál kevesebbet vannak otthon, nehezebb őket megtalálni a lakóhelyükön. A családokat is egyre ritkábban lehet alkalmas időben keresni. A számlálóbiztosok munkája tehát több szempont miatt is elismerésre méltó, és persze a lakosságot is köszönet illeti a támogató hozzáállás és nagyarányú részvétel miatt. A népszámlálás gördülékeny lebonyolításához elengedhetetlen volt a helyi szervezést és koordinációt végző jegyzők és felülvizsgálók tevékenysége is.
De mire is kellenek a válaszok?
Ez a hatalmas adatgyűjtés természetesen nem volt öncélú. A statisztikai hivatal az adatokat feldolgozza, a nemzeti adatvagyon részévé váló adatbázisból pedig fontos következtetéseket vonhatnak le az állam és a gazdaság szereplői. Lássunk néhány példát! Egy kormányzati, közigazgatási előterjesztés megalapozottságához pontos társadalmi-szociális adatokra van szükség. Ezek megbízhatóan állíthatók elő a mostani népszámláláskor megadott állampolgári válaszokból. De gyakori az is, hogy egy cég fordul a KSH-hoz, s arra kíváncsi, hogy abban a városban, amelyben üzemet szeretne alapítani, van-e kellő munkaerő. Miként fontos gazdasági mutatók, például az egy főre jutó GDP meghatározásához is a népszámlálás eredménye jelenti majd az alapot. Emellett a tudomány is értékes alapanyaghoz juthat. Fontos ugyanakkor, hogy a népszámlálás adatbázisa csak statisztikai célra használható fel, tehát semmilyen hatósági eljárás alapja nem lehet.
Fotó: KSH
Az adatokat szigorúan védett adatbázisban tárolják és titkosítva kezelik, azokat még a statisztikai hivatal munkatársai közül is csak kevesen – azok, akiknek kifejezetten ez a munkájuk – ismerhetik meg. Az eredményeket csak összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével.
Hatalmas jelentőségű újítás
A népszámlálás adatgyűjtési időszakának lezárultával új periódus indult, az adatfeldolgozásé. A KSH kiszűri a logikai ellentmondásokat, a nyilvánvalóan téves válaszokat. Emellett a duplikációkat is megszüntetik, és pótolják a hiányzó adatokat. A KSH hivatalos állami adatbázisokat tekint át, s azok alapján korrigál. Ez pedig komoly jelentőségű újdonság: az idei az első olyan népszámlálás, amikor a statisztikai hivatal ilyen kiterjedt jogosultságot kapott az adatok pontosításához. Ez pedig azért is kulcsfontosságú, mert a következő, tíz év múlva esedékes népszámlálást már adminisztratív úton tartják meg. Vagyis úgy, hogy a KSH a hivatalos adatbázisokból dolgozik majd, az emberek tömeges, kampányszerű megkérdezésére nem lesz már szükség. Ehhez persze komoly informatikai fejlesztések kellenek, az egyes állami hatóságok ugyanis saját feladatuk elvégzéséhez gyűjtik az adatokat, és jelenleg ilyen logika mentén is rendszerezik, tárolják azokat. A következő népszámlálást tehát a lakosság nem is igen veszi majd észre: leginkább csak annyit lát majd, hogy a KSH közzéteszi a főbb népszámlálási adatokat és azok következtetéseit.
Erre egyébként az idei népszámlálást illetően is hamarosan sor kerül: amint a statisztikai hivatal elkészül a feldolgozással, publikálja a 2022-es népszámlálás első eredményeit. Mégpedig várhatóan 2023 első negyedévében.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
