Trending Now
Reklámtender: nem indít nyomozást a rendőrség
A BKV átlagosan havi nyolcvanmillió forint bevételtől esik el a meghiúsult közbeszerzés miatt.
Feljelentést történt a fővárosi tömegközlekedési reklámtender ügyében, azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nem indított nyomozást – értesült a Világgazdaság.
Az eset kapcsán egy magánszemély, Tényi István fordult a hatóságokhoz, miután a lap megírta, hogy
a meghiúsult közbeszerzés évi közel egymilliárd forintos bevételkiesést eredményez a budapesti közösségi közlekedésben.
Az NNI határozatával szemben a közléstől számított 15 napon belül lehet panaszt tenni a nyomozó hatóságnál. Tényi István a Világgazdaságnak elmondta, hogy kedden kapta meg az elutasító döntést, amelyet egyelőre tudomásul vesz.
Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Főügyészség ezt a határozatot is megvizsgálja törvényességi szempontból (erre körülbelül 90 nap áll a rendelkezésére), és amennyiben szabálytalanságot észlel, hivatalból el fog járni. Tényi István, aki rendszeresen visz a hatóságok elé visszaélés gyanújára okot adó közügyeket, ezúttal
ismeretlen elkövető ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést
január 21-én, illetve azt is indítványozta, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Fővárosi Főügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést.
Az NNI arra hivatkozva utasította el a feljelentést, hogy a kifogásolt cselekmény nem minősül bűncselekménynek. Elöljáróban megjegyezte, hogy Tényi István a Világgazdaság vonatkozó cikkén kívül bizonyítékot, vagy más adatot nem csatolt.
A tartalmi indoklásból kiderül, hogy az NNI a reklámtenderben ajánlatkérőként érintett BKV-BKK páros, illetve a közbeszerzési eljárást megakadályozó rendeletet – amelyet Karácsony Gergely főpolgármester terjesztett be – megalkotó fővárosi közgyűlés felelősségét is vizsgálta. Előbbi kapcsán azt emelte ki, hogy mivel az eljárás eredménytelenné minősítése, ebből fakadóan pedig a szerződéskötés elmaradása a tulajdonos, a fővárosi közgyűlés határozatának betartása miatt következett be, vagyonkezelői kötelességszegésre utaló körülmények nincsenek.
Utóbbiról pedig azt állapította meg, hogy “a folyamatosan változó gazdasági körülmények között egy meghozatalakor indokoltnak tűnő utasítás kedvezőtlen következményeit az időben visszatekintve csak akkor lehet büntetőjogilag vizsgálni, ha gyanú merül fel arra, hogy a vagyonkezelői kötelezettség megszegése és az abból fakadó vagyoni hátrány okozására irányuló szándék a döntés idején már fennállt”. Ilyen adat az NNI szerint nincs a közbeszerzéssel kapcsolatban.
Csakhogy ez a megállapítás nem tűnik alátámasztottnak. A hivatalos nevén a “Budapesti közösségi közlekedési eszközök és közlekedési köztéri reklámhelyek reklám célú hasznosítása” néven futó koncessziónak a végső ajánlattételi határideje 2019 augusztusa volt. A JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) és a VBM Városbútor Média Kft. pályázatát érvényesnek minősítették, a konzorcium havi 142 millió forintot ajánlott a jogért négy évre szólóan.
Ez az összeg mintegy két és félszerese volt 2019-ben és 2020-ban is annak a bevételnek, amelyre a BKV ezen a címen szert tett.
Két éve átlagosan havonta 55, tavaly pedig 62 millió forintja származott ebből a tevékenységből a társaságnak. Jelen állás szerint határozatlan idejű szerződések alapján a metró belső felületeit a Promix Zrt. bérli és hasznosítja, minden más egyéb reklámhelyet pedig a BKV saját cége, a Peron Reklám Kft. Financiális szempontból tehát egyértelműen látszik, hogy az új megállapodás megkötésével átlagosan havi 80 millió forinttal több bevétel származott volna.
Azonban a városháza kezdeményezésére a közgyűlés 2019. november 5-én, három hónappal a reklámtender ajánlatainak beérkezése után olyan határozatot fogadott el, amely legfeljebb egy évre engedélyezte a fővárosi tulajdonú cégek reklámfelületeinek hasznosítását.
Mivel a BKV-BKK négy, plusz opcionálisan még négy évre szerződött volna a JCD-vel, az üzlet ellehetetlenült, november 7-én pedig hivatalosan is lezárták. Pedig amennyiben hagyják, hogy megszülessen a megállapodás, 2020-ban a budapesti tömegközlekedés több mint 1,7 milliárd forintot szedhetett volna be, ehelyett azonban be kellett érnie 744 millióval.
Tehát a főváros döntése egy év leforgása alatt közel egymilliárd forinttal rövidítette meg a saját tulajdonában álló közlekedési társaságokat.
Azt pedig, hogy a főpolgármester által jegyzett tiltás mögött megfontolt szándék húzódott meg, maga Karácsony Gergely írta le egy tavaly januári Facebook-posztjában, amelyben arra reagált, hogy a közbeszerzés eredménytelenítése miatt a BKV-t és a BKK-t 115 millió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság.
Mint fogalmazott, a tendert ő vonatta vissza, és tudja, hogy ez sérti egyes gazdasági és politikai körök érdekeit. Mindezek alapján pedig éppen felmerülhet a gyanúja annak, amire az NNI szerint nincs adat, hogy „a vagyonkezelői kötelezettség megszegése és az abból fakadó vagyoni hátrány okozására irányuló szándék a döntés idején már fennállt”.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.