Kövess minket!

Trending Now

Reklámtender: nem indít nyomozást a rendőrség

A BKV átlagosan havi nyolcvanmillió forint bevételtől esik el a meghiúsult közbeszerzés miatt.

Pixabay

Feljelentést történt a fővárosi tömegközlekedési reklámtender ügyében, azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nem indított nyomozást – értesült a Világgazdaság.

Az eset kapcsán egy magánszemély, Tényi István fordult a hatóságokhoz, miután a lap megírta, hogy

a meghiúsult közbeszerzés évi közel egymilliárd forintos bevételkiesést eredményez a budapesti közösségi közlekedésben.

Az NNI határozatával szemben a közléstől számított 15 napon belül lehet panaszt tenni a nyomozó hatóságnál. Tényi István a Világgazdaságnak elmondta, hogy kedden kapta meg az elutasító döntést, amelyet egyelőre tudomásul vesz.

Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Főügyészség ezt a határozatot is megvizsgálja törvényességi szempontból (erre körülbelül 90 nap áll a rendelkezésére), és amennyiben szabálytalanságot észlel, hivatalból el fog járni. Tényi István, aki rendszeresen visz a hatóságok elé visszaélés gyanújára okot adó közügyeket, ezúttal

ismeretlen elkövető ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést

január 21-én, illetve azt is indítványozta, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Fővárosi Főügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést.

Az NNI arra hivatkozva utasította el a feljelentést, hogy a kifogásolt cselekmény nem minősül bűncselekménynek. Elöljáróban megjegyezte, hogy Tényi István a Világgazdaság vonatkozó cikkén kívül bizonyítékot, vagy más adatot nem csatolt.

A tartalmi indoklásból kiderül, hogy az NNI a reklámtenderben ajánlatkérőként érintett BKV-BKK páros, illetve a közbeszerzési eljárást megakadályozó rendeletet – amelyet Karácsony Gergely főpolgármester terjesztett be – megalkotó fővárosi közgyűlés felelősségét is vizsgálta. Előbbi kapcsán azt emelte ki, hogy mivel az eljárás eredménytelenné minősítése, ebből fakadóan pedig a szerződéskötés elmaradása a tulajdonos, a fővárosi közgyűlés határozatának betartása miatt következett be, vagyonkezelői kötelességszegésre utaló körülmények nincsenek.

Utóbbiról pedig azt állapította meg, hogy “a folyamatosan változó gazdasági körülmények között egy meghozatalakor indokoltnak tűnő utasítás kedvezőtlen következményeit az időben visszatekintve csak akkor lehet büntetőjogilag vizsgálni, ha gyanú merül fel arra, hogy a vagyonkezelői kötelezettség megszegése és az abból fakadó vagyoni hátrány okozására irányuló szándék a döntés idején már fennállt”. Ilyen adat az NNI szerint nincs a közbeszerzéssel kapcsolatban.

Csakhogy ez a megállapítás nem tűnik alátámasztottnak. A hivatalos nevén a “Budapesti közösségi közlekedési eszközök és közlekedési köztéri reklámhelyek reklám célú hasznosítása” néven futó koncessziónak a végső ajánlattételi határideje 2019 augusztusa volt. A JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) és a VBM Városbútor Média Kft. pályázatát érvényesnek minősítették, a konzorcium havi 142 millió forintot ajánlott a jogért négy évre szólóan.

Ez az összeg mintegy két és félszerese volt 2019-ben és 2020-ban is annak a bevételnek, amelyre a BKV ezen a címen szert tett.

Két éve átlagosan havonta 55, tavaly pedig 62 millió forintja származott ebből a tevékenységből a társaságnak. Jelen állás szerint határozatlan idejű szerződések alapján a metró belső felületeit a Promix Zrt. bérli és hasznosítja, minden más egyéb reklámhelyet pedig a BKV saját cége, a Peron Reklám Kft. Financiális szempontból tehát egyértelműen látszik, hogy az új megállapodás megkötésével átlagosan havi 80 millió forinttal több bevétel származott volna.

Azonban a városháza kezdeményezésére a közgyűlés 2019. november 5-én, három hónappal a reklámtender ajánlatainak beérkezése után olyan határozatot fogadott el, amely legfeljebb egy évre engedélyezte a fővárosi tulajdonú cégek reklámfelületeinek hasznosítását.

Mivel a BKV-BKK négy, plusz opcionálisan még négy évre szerződött volna a JCD-vel, az üzlet ellehetetlenült, november 7-én pedig hivatalosan is lezárták. Pedig amennyiben hagyják, hogy megszülessen a megállapodás, 2020-ban a budapesti tömegközlekedés több mint 1,7 milliárd forintot szedhetett volna be, ehelyett azonban be kellett érnie 744 millióval.

Tehát a főváros döntése egy év leforgása alatt közel egymilliárd forinttal rövidítette meg a saját tulajdonában álló közlekedési társaságokat.

Azt pedig, hogy a főpolgármester által jegyzett tiltás mögött megfontolt szándék húzódott meg, maga Karácsony Gergely írta le egy tavaly januári Facebook-posztjában, amelyben arra reagált, hogy a közbeszerzés eredménytelenítése miatt a BKV-t és a BKK-t 115 millió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság.

Mint fogalmazott, a tendert ő vonatta vissza, és tudja, hogy ez sérti egyes gazdasági és politikai körök érdekeit. Mindezek alapján pedig éppen felmerülhet a gyanúja annak, amire az NNI szerint nincs adat, hogy „a vagyonkezelői kötelezettség megszegése és az abból fakadó vagyoni hátrány okozására irányuló szándék a döntés idején már fennállt”.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Magyarnak lenni jó dolog – Film az Alapjogokért Központtól

Az Alapjogokért Központ „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című kutatási projektje részeként készült el az a film, melyben a polgári kormány politikusai idézik fel az elmúlt évtized kihívásait, feladatait.

Közzétéve:

Fotó: Alapjogokért Központ/YouTube

A 2010-ben megalakult második Orbán-kormány tagjai – a 2002-2010 közötti nyolc év szocialista-liberális kormányzásának örökségeként – nem csak rendszerszintű problémákkal néztek szembe, hanem társadalmi-gazdasági, valamint jogi-erkölcsi kihívásokkal is, így mindenre kiterjedő megoldással kellett szolgálniuk.

Az új, kereszténydemokrata kormány 2010-ben nemzeti érdekekre alapozott politikájával szakított a korábbi korszakkal, hozzálátott a posztkommunista hagyaték felszámolásához és mára mintaadóvá vált a kontinensen.

Az Alapjogokért Központ 2020 tavaszán indította el Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektjét.

Az „Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020” című projekt az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint, átfogóan vizsgálja a 10 éves kormányzás stratégiáját, filozófiáját, céljait és eredményeit.

A projekt keretében 2020 nyarán, illetve őszén az Orbán-kormány tíz meghatározó szereplőjével készült interjú, amelyekben szó esik szakmai és személyes nehézségekről, továbbá a polgári Magyarországért vívott harcokról és győzelmekről, aminek köszönhetően 2020-ra hazánk sereghajtóból ismét Európa élmezőnyébe került és gazdasága válságállónak mutatkozik ma is.

Amint e 10 év lényegéről Kövér László házelnök fogalmaz az interjúban: „Magyarnak lenni jó dolog, a magyar nemzet önmagában egy érték, és a magyar nemzet jövőjének a biztosítása minden politikának a legfontosabb célja. Amelyik politikának nem ez a legfontosabb célja, az nem magyar politika.”

Az Országgyűlés elnöke mellett a filmben az ország gazdaságáért vívott csatákról és az unortodox gazdaságpolitika győzelméről Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke; az Európai Unión belüli csörtékről és a migrációs válság kihívásairól Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter; a balliberális kormányok magyar nemzet ellen elkövetett bűneiről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; a jogállamisággal kapcsolatos kettős mércéről és az új európai lehetőségekről Varga Judit igazságügyi miniszter és Navracsics Tibor kormánybiztos, volt miniszter; a mára már hungarikummá vált családtámogatási rendszerről és szociálpolitikai kérdésekről pedig Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Balog Zoltán, a református zsinat lelkészi elnöke, az EMMI korábbi vezetője is nyilatkozik írta a Facebook-oldalán az Alapjogokért Központ.

Tovább olvasom

Trending Now

A vakcinák mellékhatásai érdeklik legjobban a hazai internetezőket

A kereséseket jelentősen befolyásolják a napi hírek, illetve a felhasznált vakcinatípusok mennyisége.

Közzétéve:

Boríítóképünk illusztráció

A legtöbben a Szputnyik V oltás esetleges mellékhatásaira kerestek rá az utóbbi hetekben az interneten, a kínai vakcina iránti általános érdeklődés viszont lanyhult a februári hullám után. A márkák közül a Pfizer-BioNTech pedig hónapok óta tartja az abszolút befutó helyét a lakosság érdeklődését tekintve – ez derült ki az Avantgarde Digital kommunikációs cég internethasználati szokásokról készült elemzéséből.

A kereséseket jelentősen befolyásolják a napi hírek, illetve az, hogy éppen melyik oltást kínálják fel a legtöbb embernek az adott időszakban.

Egy évvel az első regisztrált eset után, túl a 3 millió beoltotton megállapítható, hogy egyre tudatosabban használják a magyarok a közkedvelt keresőmotort. Ez abból is látszik, hogy már nem az általános „covid” vagy „vakcina” szavakra keresnek rá, hanem a konkrét vakcinamárkák után kutakodnak.

A keresési szempontból legnépszerűbb Pfizerre és azt tartalmazó szókapcsolatokra a vizsgált február 25. és április 9-e közötti időszakban átlagosan napi 100 keresést indítottak. Bár a lezárásokról szóló kormánybejelentés előtt még fej-fej mellett álltak a Sinopharm vakcinával, utóbbira március közepe után már 59%-kal kevesebben voltak kíváncsiak. A dobogó harmadik helyére tört a Szputnyik V 133%-os keresésszám-növekedéssel, ezt követi a Moderna, ennek indexe folyamatosan csökkent. Az AstraZeneca vakcinát egyre többször írják be a keresőbe, érthető módon a mellékhatásokkal kapcsolatos hírek itt is megnövelték az érdeklődést. A Johnson & Johnson cég terméke viszont egyelőre bőven alul marad a többivel szemben a keresések tekintetében.

Óriási, 4100%-os szökést mutat a „koronavírus friss” téma iránti érdeklődés, azon belül is elsősorban a mellékhatásokra kíváncsiak a felhasználók: itt a listát az AstraZeneca vezeti, de 600%-kal nőtt az orosz és 50%-kal a Moderna oltás esetleges következményei után kutatók száma. Az adatok alapján, ha mellékhatásokról van szó, a Pfizer és a kínai vakcinák nem kívánt hatásaira keresnek rá mostanság a legkevesebben az interneten.

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak, az elemző Avantgarde Digital is többször frissítette az adatokat, és várhatóan a Johnson & Johnson vakcina érkezésével ismét felbolydulnak a számok.

Érdekesség, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség ezt a terméket is vizsgálja, idehaza ez a hír nem mozgatta meg a lakosság internetes kereséseit. A trendek szerint ez meg fog változni, ha már azzal is megkezdik az oltásokat Magyarországon.

Az elemzés a koronavírus, a vakcina és a hozzájuk köthető szókapcsolatokról készült a Google Trends segítségével. Február 25. és április 9. között vizsgálták ezekre a kulcsszavakra az átlagos napi keresettségeket, a változás mértékét és az általános trendet.

Tovább olvasom

Trending Now

Újabb vizsgálat a Facebook ellen a kiszivárgott adatok miatt

Az Egyesült Államok után most már Írországban is vizsgálat indult a Facebook ellen, a közösségi oldal több mint félmilliárd felhasználójának közszemlére tett személyes adatai miatt.

Közzétéve:

Pixabay

Az írországi Adatvédelmi Bizottság (Data Protection Commission – DPC) által indított vizsgálat célja, hogy kiderítse: megszegte-e a közösségi oldal üzemeltetője a 2018-ban bevezetett uniós adatvédelmi szabályokat azzal, hogy nem értesítette felhasználóit az adatlopásról. Mint ismert,

hasonló vizsgálatot kezdeményezett korábban az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Tanács (Federal Trade Commission – FTC) is a szolgáltatóval szemben

emlékeztet a Világgazdaság.

A felügyelet ugyanis még 2012-ben állapodott meg a Facebookkal arról, hogy a hasonló incidensekről haladéktalanul jelentést kap, ám a hírek szerint az FTC is csak a sajtóból értesült a személyes adatok kiszivárgásáról. Így az felügyeletnek jelen állás szerint arról sincs információja, hogy a hónap elején egy internetes fórumra feltöltött adatokat egy, vagy több támadás során lopták-e el.

Világszerte mintegy 533 millió Facebook-felhasználó személyes adataival élhetnek vissza azok, akik hozzáfértek az egyik internetes fórumra kiszivárogtatott információkhoz.

Nyilvánossá vált több mint félmilliárd felhasználó neve, születési dátuma, tartózkodási helye, telefonszáma valamint emailcíme is.

Ezekről az adatokról a Facebook azt állította, sok esetben rég elavultak, hiszen azokhoz a hackerek még 2017 júniusa és 2018 áprilisa között juthattak hozzá, egy biztonsági rést kihasználva.

A DCP szerint azonban a kiszivárgott adatok között ennél jóval frissebbek is lehetnek, ami nem lenne meglepő, hiszen a közösségi oldal üzemeltetője csak 2019 szeptemberében azonosította, illetve javította ki a rendszerében meglévő, az adatlopást lehetővé tevő hibákat. Az adatszivárgás feltételezett időpontja azért fontos, mert az Európai Unió Általános Adatvédelmi Szabályozása, a GDPR csak 2018 májusában lépett életbe, és az ír felügyelet erre hivatkozva állítaná most falhoz a Facebookot. A Reuters által idézett közleményükben azt írták:

a Facebook megszeghette és/vagy jelenleg is megszegheti a GDPR, illetve a 2018-as Adatvédelmi Törvény egy vagy több rendelkezését felhasználói személyes adataival kapcsolatban.

A DPC szerint a Facebooknak értesítenie kellett volna felhasználóit az őket ért kárról, amit a közösségi oldal üzemeltetője épp arra hivatkozva nem tett meg, hogy az adatlopás még épp a GDPR 2018 májusi életbe lépése előtt történt, ezért nem is tartozik a szabályozás hatálya alá. A Facebook ellen azért épp az ír felügyelet indított vizsgálatot, mert az amerikai cég európai székhelyét Írországba helyezte, az ottani kedvező adózási feltételek miatt.

Ha kiderül, hogy a Facebook hibázott,

éves forgalma 4 százalékára, illetve 20 millió euróra büntethetik Európában,

míg az Egyesült Államokban minden megkárosított felhasználó után 2500 dolláros bírságot kellene fizetnie.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom