Trending Now
Reklámok és kartellek a koronavírus idején: ilyen versenyjogi szempontokra kell figyelni
A koronavírus-járvány hatására megszaporodtak az egészséget védő termékek hirdetései. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője a reklámokra vonatkozó legfontosabb versenyjogi szempontokat foglalta össze.
A járványhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások között elsősorban az egészséget védő, illetve a kijárási korlátozás miatt otthon maradókat kiszolgáló lehetőségekkel lehet találkozni. A Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője, Dr. Tölgyes Katinka felhívja a figyelmet, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a járványra való tekintettel új, eddig nem gyártott termék vagy nem nyújtott szolgáltatás értékesítésébe kezdtek, vagy eddig kevesebb figyelmet fordítottak a versenyjogi megfelelésre, mindenképpen érdemes megfontolniuk jogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételét.
Reklámok: nem lehet mindent eladni a Covid-19 elleni védelemre hivatkozva
A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint a reklámok, szlogenek készítésekor a termékkategória meghatározása az első lépés, hiszen eltérő reklámállítások megengedettek az élelmiszerek, a gyógyhatású készítmények, az étrendkiegészítők, a vényköteles és nem vényköteles gyógyszerek, valamint a kozmetikumot esetében. Élelmiszernek például nem lehet betegségmegelőző, vagy gyógyító hatást tulajdonítani (akkor sem, ha a köznyelvben például a hagyma több fajtája is így ismert). Az ilyen állítás önmagában jogsértő (nincs lehetőség az ellenkező bizonyítására), és szankcionálást vonhat maga után.
Vényköteles gyógyszert, illetve a vény nélkül kiadható, TB támogatott gyógyszert főszabály szerint egyáltalán nem lehet reklámozni. Azon gyógyszerek esetében, ahol maga a reklámozás megengedett, csak szigorú keretek között, a betegtájékoztatóban leírtakkal szoros összhangban készülhet el a kereskedelmi kommunikációs tartalom. Kerülni kell minden olyan utalást, amely szakemberek vagy ismert személyek ajánlását foglalhatja magában. Gyógyhatásúnak csak akkor nevezhető egy termék, ha az valóban érdemi, egészséget helyreállító hatással bír, amelyet alá is tudunk támasztani megfelelő kutatásokkal (a terméket használók tapasztalatai nem elfogadhatóak). Fontos arra is figyelni, hogy a közvetett állítások is megfeleljenek az előírásoknak, például a termékben található hatóanyaggal vagy annak összetevőjével kapcsolatban tett kijelentések.
Dr. Tölgyes Katinka azt is kiemelte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mindig a fogyasztó szemszögéből vizsgálja a kereskedelmi kommunikációt, vagyis az számít, hogy a fogyasztók hogyan értelmeznek egy adott reklámállítást, és nem az, hogy a gyártó vagy forgalmazó mit ért alatta, vagy milyen célt kívánt elérni. Emellett a GVH az ún. sérülékeny fogyasztók számára szóló tájékoztatásokat fokozottan ellenőrzi és szigorúbb következményeket alkalmaz. Sérülékenynek a versenyhatóság azon fogyasztói kört tekinti, aki az adott termék vagy szolgáltatás tekintetében kora vagy egészségi állapota révén kiszolgáltatottabb. A jelenlegi járványhelyzetben bizonyos termékek (például fertőtlenítőszerek, kézfertőtlenítők, maszkok stb.) esetében akár a teljes társadalom sérülékeny fogyasztónak tekinthető, így különösen fontos, hogy a kommunikáció megfeleljen a jogszabályoknak.
Együttműködések: megengedőbb lehet a hatóság, de nem korlátok nélkül
A kereskedelmi kommunikáció mellett a vállalkozások közötti együttműködések területén is az általánostól némileg eltérő hatósági jogalkalmazás várható a koronavírus-járvány idején. A krízishelyzetben ugyanis kulcsfontosságú a fogyasztók kiszolgálása a kiemelten fontos termékekkel (például kézfertőtlenítők, arcmaszkok), és előfordulhat, hogy ehhez az érintett szereplők között fokozott együttműködés szükséges. Ide tartozhat a szűkösebben rendelkezésre álló alapanyagok elosztása, vagy a szállítással és raktározással kapcsolatos kihívások megoldása.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjoggal foglalkozó szakértője szerint a GVH tekintettel lehet a társadalmi érdekekre, és ezeket az együttműködéseket várhatóan engedékenyen kezeli majd. Dr. Tölgyes Katinka ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az Európai Versenyhatóságok Hálózatának álláspontjára is, ami egyértelműen kimondja, hogy a hálózat tagjai nem fognak fellépni a vállalkozások olyan szükséges és átmeneti intézkedéseivel szemben, amelyek az ellátási hiány elkerülésére irányulnak. A vállalkozásoknak ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy az együttműködés „megengedése” nem vonatkozik minden területre, és nem jelenti azt, hogy időben és mértékben ne lennének korlátjai. Ha egy alapanyagból például nincs hiány, az érintett vállalkozások a versenyhatósági eljárás során nem hivatkozhatnak a szóban forgó együttműködésre, így továbbra sem megengedettek az ún. „kőkemény kartellek”, vagyis az árakat egyeztető, piacot felosztó versenykorlátozó megállapodások.
Az Európai Bizottság által kiadott iránymutatás is hasonló elveket fogalmaz meg. Ezért számítani lehet rá, hogy a GVH kiemelten vizsgálja majd az együttműködések mértékét és azok szükségességét. Dr. Tölgyes Katinka hangsúlyozza, hogy amennyiben egy vállalkozásnak (különös tekintettel az egészségügyi szektorra) kétségei vannak az együttműködés jellegével és mértékével kapcsolatban, érdemes jogi tanácsadóval konzultálnia, vagy közvetlenül a GVH-hoz fordulnia iránymutatásért. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a versenyhatóságot az általa adott iránymutatás nem köti egy esetleges későbbi eljárás során.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.