Kövess minket!

Trending Now

Reklámadó: Brüsszel nem szólhat bele mindenbe

Szuverenitásunkat az adóügyekben is meg kell védenünk, enélkül Magyarország nem érhetné el céljait – így fogalmazott az Európai Bíróság minapi reklámadó-ítéletét értékelve Tállai András, aki szerint az ítélkező fórum lesöpörte Brüsszel álláspontját, és világossá tette, hogy széles körű döntési jog illeti meg a tagországokat az adószabályok kialakításakor.

MTI/Balogh Zoltán

– Brüsszel időről időre kísérletet tesz rá, hogy korlátok közé szorítsa a tagállamok mozgásterét, szuverenitását, ez a folyamat a pénzügyek, az adózás területén is tapasztalható. Ezért is nagyon fontos az az ítélet, amelyet a hét elején hozott meg az Európai Unió luxem­bourgi székhelyű bírósága – mondta a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter helyettese, értékelve a reklámadóügyben hozott uniós bírósági ítéletet. – A jogi vita valójában hat és fél évvel ezelőtt kezdődött – idézte fel Tállai András államtitkár. A magyar törvényhozás akkor fogadta el a reklámadótörvényt, amit a bizottság azonnal vizsgálat alá vont. – Brüsszel kifogásolta, hogy akkoriban sávos, többkulcsos volt a reklámadó, és a kedvezményrendszer sem tetszett a bürokratáknak.

Erről 2016-ban határozatot is kiadott Brüsszel, amit azonban a bíróságon sem 2019-ben, sem most nem tudott megvédeni. Magyarország keresete nyomán Luxembourg megsemmisítette a bizottság döntését

– foglalta össze az eseményeket a miniszterhelyettes.

Tállai András két mozzanatra hívta fel külön a figyelmet. Egyrészt a bíróság érveire: – A luxem­bourgi testület ítélete mérföldkőnek számít, mivel úgy is értelmezhető, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg adózási rendszerüket, és adott esetben akár úgy is dönthetnek, hogy valamely forgalmi típusú adóban is érvényre juttatják a teherviselési képességet figyelembe vevő szemléletet. Brüsszel az utóbbi években megpróbálta csorbítani a tagállamok adóügyi szuverenitását, ám a bizottságnak most már papírja van róla, hogy ezt nem teheti meg – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Az ítélet másik fontos következménye az államtitkár szerint az, hogy az Európai Bíróság ismét megerősítette: a magyar reklámadótörvény összhangban van az uniós joggal. Ez azért fontos, mert a magyar állam ezzel a törvénnyel kényszerítheti a digitális óriáscégeket arra, hogy fizessenek idehaza adót.

– Jelenleg a magyar reklámadótörvény az egyetlen az EU-ban, amelyről több bírósági ítélet is kimondja, hogy minden jogi kívánalomnak megfelel. Rá­adásul alkalmazható is, hiszen milliárdos tétel érkezett már a magyar közkasszába a nemzetközi óriáscégektől – mondta Tállai András. Szavait azzal zárta:

a magyar kormány nem enged pénzügyi szuverenitásából, így nem asszisztál sem a bizottság hatáskörtúllépéséhez, sem ahhoz, hogy a legnagyobb techvállalatok kihúzzák magukat a közteherviselés alól.

Borítókép: Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára

Trending Now

Riportfilm készült a popkultúra szereplőivel (videó)

Ismert zenészek, valamint koncert- és fesztiválszervezők részvételével készült a „Hadd lássuk a kezeket” című riportfilm. A szereplők a pandémia eddigi időszakáról mesélik el személyes élményeiket.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

A koncertező zenészek szeretnének minél előbb biztonságosan színpadra állni, a szervezők pedig készen állnak arra, hogy zöld jelzés esetén elindulhassanak a koncertek, fesztiválok. Ehhez azonban elengedhetetlen a mostaninál nagyobb átoltottság. Ez szolgált a film apropójául – közölték a készítők.

A filmben szereplő művészeket milliók követik, a klubok, fesztiválok közönsége is több százeresre tehető. A zenészek és a háttéremberek ezekkel a riportokkal példát szeretnének mutatni a rajongóknak, a vendégeknek. Abban ugyanis mind egyetértenek, hogy jelenleg az oltás jelenti az egyetlen megoldást. A VOLT Produkció nem titkoltan azzal a céllal indította el az akciót, hogy a koncertekre járó közönséget az oltás fontosságáról győzze meg.

A szereplők és a film készítői fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy számukra az oltás nem politikai kérdés, a megszólalásokért pedig senki nem kért és nem is fogadott el fizetséget.

„Azzal a céllal hívtuk össze az ország számos pontján tevékeny szervezőket és a legismertebb művészek közül sokakat, hogy saját szavaikkal mondják el, mit gondolnak az oltás jelentőségéről. Mindenki azt várja, hogy végre biztonságban legyünk és ugyancsak biztonságosan elindulhassanak a koncertek, fesztiválok. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a jelenleginél is többen oltassák be magukat” – mondja Lobenwein Norbert, fesztiválszervező, a film rendezője. „Ezért kértünk fel a példaképeket, olyanokat, akiket sok millióan követnek. A riportok készítése közben azt éreztük, ritka és fontos pillanat, hogy a hazai könnyűzene e meghatározó szereplői egyszerre mesélnek az érzéseikről, élményeikről, főként egy olyan ügy, a pandémia kapcsán, amely mindenkit súlyosan érintett. Ezért gondoltuk úgy, hogy ezekből a beszélgetésekből egy riportfilm is kerekedhet, amelyet akár most, akár évek múlva fontos korlenyomatként is érdekes lesz megnézni.”

A riportokban a művészek és szervezők őszintén mesélnek arról, hogy milyen volt számukra az elmúlt időszak, mit várnak az első koncertektől. Az alkotók mindenkit arra bíztatnak, hogy a lehető legtöbb fórumon osszák meg a ”Hadd lássuk a kezeket!” című filmet.

Borítókép: Rúzsa Magdi énekes a Debreceni Egyetem yoUDay elnevezésű eseményén a debreceni Nagyerdei Stadionban 2019. szeptember 18-án este

Tovább olvasom

Trending Now

A 15 év felettiek csaknem háromnegyede internetezik

Viszont az internethasználatban az egyes korosztályok között komoly különbség mutatkozik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A 15 év feletti magyar lakosok 74,11 százaléka internetezik, az internethasználatban az egyes korosztályok között komoly különbség mutatkozik – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által elfogadott, az internetes közönségmérési adatok alapján készült tanulmányból.

Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a 15 és 24 év közötti Z-generáció, a 25 és 40 év közötti Y-generáció, valamint a 41 és 56 év közötti X nemzedék 95,1, 96,7 és 82,3 százalékban szörföl a neten, míg az 57-75 éves Baby-boomereknek csak 57,1 százaléka – közölték.

A 2021 első negyedévét feldolgozó tanulmányt a hatóság honlapján tették közzé.

Tovább olvasom

Trending Now

Az okostelefonunk lett az otthonunk az antropológusok szerint

Bármikor, legyen az egy együtt töltött étkezés, egy találkozás vagy közös program, a velünk lévő személy egyszerűen csak eltűnhet, »hazamehet« az okostelefonjához.

Közzétéve:

Borítókép: illusztráció, fotó: Pixabay

Az okostelefonunk vált az otthonunkká a University College London (UCL) antropológusai szerint. “Emberi csigákként otthonunkat a zsebünkben hordjuk” és hajlamosak vagyunk az eszköz miatt elhanyagolni barátainkat és családunkat – olvasható a The Guardian által szemlézett tanulmányban.

A UCL antropológusainak csoportja több mint egy éven át dokumentálta Írországtól Kamerunig a világ kilenc országában az okostelefon-használatot, és arra jutott, hogy az emberek ugyanúgy éreznek az eszköz iránt, mint ahogyan otthonuk iránt.

“Az okostelefon már nem egy eszköz, amit használunk, hanem olyan, mint egy hely, ahol élünk. Ennek hátulütője az emberi kapcsolatok számára az, hogy bármikor, legyen az egy együtt töltött étkezés, egy találkozás vagy közös program, a velünk lévő személy egyszerűen csak eltűnhet, »hazamehet« az okostelefonjához”

– fogalmazott a kutatást vezető Daniel Miller.

Ez a viselkedé, és az általa okozott frusztráció, csalódottság vagy éppen sértettség az, amit a közelség halálának nevezünk. Megtanulunk együtt élni azzal a veszéllyel, hogy még ha fizikailag együtt vagyunk is, társas szempontból, érzelmileg egyedül lehetünk – mondta a szakértő.

A tudósok vizsgálatukban más kutatásokkal ellentétben az idősebb felnőttekre összpontosítottak, “akik sem fiatalnak, sem idősnek nem tartják magukat”.

Az okostelefon lehet – talán a munkahely mellett – a konkrét otthon egyetlen konkurense, melyben időt töltünk ébren.

Kiemelik a kutatók azonban azt is, hogy

az okostelefon nyújtotta “otthon” messze nem a pihenés színteréül szolgál, mivel állandóan megszakíthatja a munkahelyi kommunikáció vagy valamilyen közösségi média.

A megfigyelések szerint az okostelefon csökkenti a valódi otthon elsődleges menedékként betöltött funkcióját. Az alkalmazottaktól sok helyen elvárják, hogy a munkahely elhagyása, a munka befejezése után is elérhetők maradjanak. Egy gyerek, akit társai piszkálnak, zaklatnak, ma már kevés nyugalmat találhat – ha találhat – otthonába hazatérve.

Tovább olvasom