Trending Now
Reklámadó: Brüsszel nem szólhat bele mindenbe
Szuverenitásunkat az adóügyekben is meg kell védenünk, enélkül Magyarország nem érhetné el céljait – így fogalmazott az Európai Bíróság minapi reklámadó-ítéletét értékelve Tállai András, aki szerint az ítélkező fórum lesöpörte Brüsszel álláspontját, és világossá tette, hogy széles körű döntési jog illeti meg a tagországokat az adószabályok kialakításakor.
– Brüsszel időről időre kísérletet tesz rá, hogy korlátok közé szorítsa a tagállamok mozgásterét, szuverenitását, ez a folyamat a pénzügyek, az adózás területén is tapasztalható. Ezért is nagyon fontos az az ítélet, amelyet a hét elején hozott meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága – mondta a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter helyettese, értékelve a reklámadóügyben hozott uniós bírósági ítéletet. – A jogi vita valójában hat és fél évvel ezelőtt kezdődött – idézte fel Tállai András államtitkár. A magyar törvényhozás akkor fogadta el a reklámadótörvényt, amit a bizottság azonnal vizsgálat alá vont. – Brüsszel kifogásolta, hogy akkoriban sávos, többkulcsos volt a reklámadó, és a kedvezményrendszer sem tetszett a bürokratáknak.
Erről 2016-ban határozatot is kiadott Brüsszel, amit azonban a bíróságon sem 2019-ben, sem most nem tudott megvédeni. Magyarország keresete nyomán Luxembourg megsemmisítette a bizottság döntését
– foglalta össze az eseményeket a miniszterhelyettes.
Tállai András két mozzanatra hívta fel külön a figyelmet. Egyrészt a bíróság érveire: – A luxembourgi testület ítélete mérföldkőnek számít, mivel úgy is értelmezhető, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg adózási rendszerüket, és adott esetben akár úgy is dönthetnek, hogy valamely forgalmi típusú adóban is érvényre juttatják a teherviselési képességet figyelembe vevő szemléletet. Brüsszel az utóbbi években megpróbálta csorbítani a tagállamok adóügyi szuverenitását, ám a bizottságnak most már papírja van róla, hogy ezt nem teheti meg – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Az ítélet másik fontos következménye az államtitkár szerint az, hogy az Európai Bíróság ismét megerősítette: a magyar reklámadótörvény összhangban van az uniós joggal. Ez azért fontos, mert a magyar állam ezzel a törvénnyel kényszerítheti a digitális óriáscégeket arra, hogy fizessenek idehaza adót.
– Jelenleg a magyar reklámadótörvény az egyetlen az EU-ban, amelyről több bírósági ítélet is kimondja, hogy minden jogi kívánalomnak megfelel. Ráadásul alkalmazható is, hiszen milliárdos tétel érkezett már a magyar közkasszába a nemzetközi óriáscégektől – mondta Tállai András. Szavait azzal zárta:
a magyar kormány nem enged pénzügyi szuverenitásából, így nem asszisztál sem a bizottság hatáskörtúllépéséhez, sem ahhoz, hogy a legnagyobb techvállalatok kihúzzák magukat a közteherviselés alól.
Borítókép: Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára
Trending Now
Újságírók tüntettek a sajtóban dolgozókat érő erőszak ellen Mexikóban
A közép-amerikai ország az egyik legveszélyesebb hely a világon a médiamunkások számára.
A demonstrációt kedden tartották Guadalajara városában, napokkal azután, hogy fegyveres támadók lelőtték autójában kollégájukat, Lourdes Maldonado Lopezt az északnyugat-mexikói Tijuanában. Január 17-én egy másik újságírót, egy fotóriportert öltek meg ugyancsak Tijuanában.
Mexikó az egyik legveszélyesebb hely a világon a sajtóban dolgozók számára. Az országban a legtöbb gyilkosságot a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban követik el, újságírókat pedig azért vesznek célba, mert beszámolnak ezekről az ügyekről, illetve a politikai korrupcióról.
Trending Now
Naponta átlagosan 5 órát töltöttünk a tévé előtt 2021 év végén
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 negyedik negyedévében naponta átlagosan 5 óra 14 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 5 és fél órát, míg a férfiak az átlagnál 18 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk felét TV fikciók (többségében sorozatok), mozifilmek és szórakoztató műsorok nézésére fordítottuk, 21 százalék pedig reklámokkal és/vagy műsorajánlókkal telt. Naponta átlagosan 40 percnyi reklámot néztünk, és mintegy 153 db reklámfilmmel találkoztunk.
A teljes, 4 évnél idősebb népesség tagjai naponta átlagosan 5 óra 14 percet tévéztek: 1 perccel kevesebbet 2020 utolsó negyedévéhez képest, ugyanakkor 21 perccel többet, mint 2019-ben. A 4-17 évesek 9 perccel növelték napi átlagos tévénézési idejüket, ugyanakkor a 18-49 évesek 6, az 50 felettiek pedig 7 perccel kevesebb időt töltöttek a képernyők előtt, mint egy évvel korábban, de
az értékek még így is mindenütt jelentősen meghaladták a Covid előtti 2019-es szintet a 18 év feletti korcsoportokban.
A Nielsen Közönségmérés kutatásából kiderül, hogy a napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozgott: 2021. október – december közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 45 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, ahol egy fő naponta átlagosan majdnem 8 órát töltött a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 33 percet – amely 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 5 óra 29 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 5 perces csökkenés 2020-hoz képest. A férfiak ehhez képest 33 perccel kevesebbet tévéztek, ami viszont az ő esetükben 2 perccel több, mint egy évvel korábban, és 24 perccel haladta meg a 2019 utolsó negyedében mért értéket.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2,1%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 utolsó negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3,1%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,7%-ot, míg az 50 felettieknél 1,5%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.
2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 negyedik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 6 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.
Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében
A tévénézésre szánt időnk 39%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,06 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 29 percet töltött el ezeken a csatornákon. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 53 percet szántak a nézésükre.
A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,9 százalékát fedték le, naponta átlagosan 2,77 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 45 perc volt, ami hozzávetőleg megfelel egy átlagos film hosszának.
A hírcsatornák együttesen 7,7%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami enyhén magasabb, mint egy évvel korábban. Napi átlagos elérésük közel 2,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 31 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.
A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5%-át tették ki, napi elérésük 1,35 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 40 percet fordítottak rájuk, ami 3 perccel több, mint 2020 azonos időszakában.
A sportcsatornák közönségaránya 3,8% volt az év utolsó negyedében, amely megfelel a 2020-ban mért értéknek, naponta átlagosan 1,45 millió nézőt értek el, és egy átlagos néző 1 óra 9 percet szánt rájuk, ami pontosan ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 13,4%-át képviselte 2021 utolsó három hónapjában, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest. Naponta átlagosan 4,96 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmának megtekintésével: ez mintegy 270 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 12 percet fordított rá, ami 3 perccel több, mint 2020-ban.
Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – ismerteti a Nielsen kutatása.
A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27%-át képviselték, és a tévénézési időnkből csekélyebb mértékben, 23,6%-ban részesedtek.
A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,4%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 15,4%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 11,2%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le az utolsó negyedévben.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a szokásos trendeknek megfelelően 3,4%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,8%-ot – szántunk a hírműsorokra.
A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 4,6 százalékát képviselték, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.
Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,5% volt, ami lényegében megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek, illetve a szórakoztató műsorok arányával, de a 4,6 százalékos fogyasztási arányuk lényegesen alulmarad a „népszerűbb” tematikákkal szemben.
A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte, és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,5%), vagyis közel annyi időt, mint amennyit a TV fikciókra fordítunk, tehát ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.
Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma
A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend 2021-ben tovább folytatódott. 2021. október – december között naponta átlagosan 45 226 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 1 092 db reklámfilmmel több 2020 utolsó negyedévéhez képest, közel 6 ezerrel meghaladva a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.
A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 39,5 percnyi tévéreklámot látott 2021 utolsó negyedévében, ami napi 153 db reklámfilmnek felelt meg. Ez 5 db reklámfilmmel több, az időt tekintve viszont ugyanannyi, mint 2020 azonos időszakában, 2019-hez képest pedig is 3 perces növekedést és +15 megtekintett reklámfilmet jelentett.
A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkent: 2021 végén 5,877 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, amely mintegy 214 ezerrel kevesebb, mint 2020-ban vagy akár 2019-ben. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 934 ezerről 956 ezerre nőtt, amely igen jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-ben mért 870 ezerhez képest.
A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén a „Megfázás és influenza elleni készítmények”, az „Egyéb kereskedelem” és a „Vitamin, vitaminital” termékosztálya áll, őket követik az „Élelmiszerkereskedelem” és a „Műszaki áruház” termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibertér “megtisztítását” célzó kampányt hirdetett a kínai internetfelügyelet
Az akció keretében elsősorban az internetes zaklatással, a hírességek rajongói csoportjaival, valamint a túlzott “pénzimádattal” kapcsolatos problémákat kívánják orvosolni.
A Kínai Kibertér Felügyelet kedden a Kínában népszerű WeChat közösségi hálózaton működtetett hivatalos oldalán tette közzé a kampányt ismertető közleményt.
Az egy hónapon át tartó kampány során, mely javarészt a jövő héten kezdődő kínai holdújévi ünnepkör időszakával esik egybe, tartalomszolgáltató internetes platformokat és hirdetéseket is vizsgálnak majd. Figyelmet fordítanak továbbá az internetes zaklatásra és a rosszhírkeltésre, továbbá a “pénzimádatot” bátorító, fényűző életmódot bemutató tartalmakra. Szigorúan korlátoznak mindezek mellett olyan internetes eseményeket is, melyeket korábban illegális tevékenységen ért vagy erkölcstelennek minősített hírességek terveznének a követőik visszanyerésére.
A közlemény szerint
a kampány célja egy “egészséges, ünnepélyes és harmonikus online környezet biztosítása az internetezők, különösképpen a kiskorúak számára”
a tavaszünnep néven is ismert kínai újév idejére. A kínai újév az ország legjelentősebb hagyományos ünnepének számít, és egy héten át tartó hivatalos munkaszünettel jár együtt.
A holdújévre készülve a Tencent kínai technológiai óriáscég a múlt héten jelentette be, hogy a négyhetes téli tanítási szünet idejére
az iskolás korú gyerekek számára csupán 14 óra játékidőt tesz lehetővé a platformján, és ennek lehetőségével 14, erre kijelölt napon élhetnek.
A vállalat emellett figyelmeztetést adott ki, hogy arcfelismerési technológiát alkalmaznak annak kizárására, hogy kiskorúak felnőtt felhasználók fiókját használva túllépjék az időkorlátot. A kínai hatóságok tavaly vezettek be szabályokat arra, hogy korlátozzák a kiskorúak videojátékokkal töltött idejét.