Több tucatnyi tüntetőből álló tömeg támadt rá a francia BFMTV hírtelevízió munkatársaira, két újságírót inzultáltak és sértegettek Párizs szívében a szenátus épülete előtt, holott ők csak a munkájukat végezték. A riporterek azért mentek a parlament épületéhez, hogy beszámoljanak a védettségi igazolvány elleni tüntetésről, ám egyszer csak az egyik tüntető észrevette, hogy filmezik őket, mire egyre többen fenyegetően közeledtek az újságírók felé és mindennek lehordták őket, az erőszakos jelenetről felvétel is készült – hívta fel a figyelmet az esetre a V4NA hírügynökség.

🔴 Scène violente où l'équipe de @IgorSahiri de @BFMTV est chassée de la manifestation contre le #PassSanitaire. Une journaliste de la chaîne est particulièrement bouleversée. La chaîne a été vivement critiquée suite à sa couverture de la manifestation de samedi dernier. pic.twitter.com/7YmF9zXA3n

— VA+ (@VAplus_) July 22, 2021

A dühös tömeg leszorította az újságírókat a járdáról, és „fake news”-t skandálva arra utaltak, hogy hamis híreket közölnek.

Aujourd’hui on ne peut quasiment plus aller en manifestation sans agents de sécurité. Et ça ne date pas d’aujourd’hui. Ce genre de scène est intolérable ! https://t.co/WSEppoXsji

— Gwladys Laffitte (@Gwwla) July 22, 2021

Az egyik inzultált riporter, Igor Sahiri elmondása alapján bár fizikai bántalmazásra nem került sor, megfélemlítette őket a dühös tömeg. A riporterek végül a helyszínen tartózkodó rendőrök kisbuszában találtak menedéket. Az újságíró azt is hozzátette, hogy a tüntetés biztosítására kirendelt rendőrök azért nem avatkoztak közbe, mert nem volt elég emberük.

A BFMTV határozottan elítéli a történteket és jogi lépéseket fontolgat. Elárulták, hogy a szerkesztőség folytatja küldetését, melynek célja az, hogy a lehető legpontosabban tudósítson a történtekről, legyen az bárhol és bármikor.

BFMTV condamne fermement ces actes de violence injustifiables et engagera des poursuites visant leurs auteurs.

La rédaction de BFMTV poursuivra sa mission d’information au plus près des faits partout où l’actualité le nécessite. pic.twitter.com/WXgdzpG0Pb

— BFMTV (@BFMTV) July 22, 2021

A közösségi oldalakon rengetegen kiálltak az inzultált riporterek mellett, még Gérald Darmanin belügyminiszter is, aki azt írta, hogy támogatja a munkavégzés közben sértegetett és fenyegetett újságírókat, hozzátéve, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága alapvető jog.

Éric Dupond-Moretti szintén megszólalt a történtekkel kapcsolatban. A francia igazságügyminiszter is támogatja a riportereket. Elmondása szerint szabadságtipró az a társadalom, ahol az újságírókat akadályozzák a munkavégzésben, jogkövető társadalomban hagyják őket tájékoztatni még akkor is, ha nincsenek velük egy véleményen.

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 10 perccel volt kevesebb 2020-hoz képest, és bizonyos mértékű csökkenés minden korcsoportban megfigyelhető

– közölte az adatszolgáltató és elemző vállalat.

A 18-49 évesek 3 óra 33 percet tévéztek, ami 11 perces csökkenést jelent tavalyhoz képest, az 50 év felettieknél 7 perccel mérséklődött, de még így is közel 7 órát tett ki a tévénézési idő. A 4-17 éveseknél volt a legnagyobb csökkenés: naponta átlagosan 2 óra 44 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 33 perccel kevesebb mint 2020 második negyedévében. Fontos azonban megjegyezni, hogy

a tévénézési idő csökkenése feltehetően összefügg a Covid helyzet enyhülésével, ugyanakkor mindegyik korcsoport esetében magasabbak maradtak az értékek a Covid előtti, 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. április – július közötti időszakban ezúttal is

a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 29 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 14 percet töltöttek a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 4 óra 4 percet – és az ő esetükben nem igazán beszélhetünk csökkenésről. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: közel 5 órát töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 36 perccel kevesebbet.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 6 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 második negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,4%-ot, míg az 50 felettieknél 1,7%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

Így alakult a nézettség a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 38,1%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából ) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,8 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 11 percet el is töltött ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,2 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,1 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 47 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,7 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 38 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,5%-os közönségarányt mondhattak magukénak, enyhe csökkenést jelent az egy évvel korábbi értéhez képest. Napi átlagos elérésük közel 2,2 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 22 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,3 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 33 percet fordítottak rájuk, ami 25 perces csökkenést jelent 2020 második negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,1% volt az idei második negyedévben, amely a tavaly mért érték 2,5-szerese, naponta átlagosan 1,5 millió nézőt értek el, félmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 73 percet szánt rájuk, ami 23 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg azzal, hogy a Labdarúgó EB időszaka érintette a második negyedév végét, de javított a helyzeten az a tény is, hogy a Covid enyhülésével egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőre, melyek a tavalyi „kényszerpihenő” miatt elmaradtak.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,5%-át képviselte az idei második negyedévben, ami 1,5%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez mintegy 280 ezerrel több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami megfelel a 2020-ban mért értéknek.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak.

Ezeket a műsorokat néztük a legszívesebben

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak – jegyzi meg a Nielsen.

A többségében sorozatokat magában foglaló, “nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 27,1%-át képviselték, míg a tévénézési időnkből 28,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,4% volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból ezúttal is magasabb arányt – 14,5%-ot képviseltek.

A “hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,6%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,5%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8,1%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 6,2%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (2,4%) közel háromszorosa.

Ez a növekedés részben az igen népszerű Labdarúgó EB közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyek tavaly a vírushelyzet miatt elmaradtak, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben voltak láthatók.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,7% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,6% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő “Egyéb” kategória stabilan a műsoridő közel egynegyedét képviselte (24,2%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét reklámok, illetve promók megtekintésével töltöttük (20,7%), mely azt is jelenti, hogy

a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket.

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. április – július között naponta átlagosan 39 325 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely 12 101 db reklámfilmmel több 2020 második negyedévéhez képest, megközelítve ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget.

Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 második negyedévében, ami napi 135 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 12 perces növekedést és 35 db reklámfilmmel többet jelentett 2020 azonos időszakához képest, és mindössze 1 perccel kevesebb időt, ugyanakkor 3 reklámfilmmel többet 2019-hez képest.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem és az egyéb kereskedelem termékosztálya áll, őket követik a fájdalomcsillapítók és az egyéb gyógyhatású készítmények, továbbá a hipermarketek és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Borítókép: illusztráció

A magyar kormányt és a Magyarországot érő brüsszeli támadásokról rendszeresen beszámoló francia jobboldali magazin, a Valeurs Actuelles rövid összefoglalóban tájékoztatta francia olvasóit az Orbán Viktor által szerdán bejelentett magyar népszavazás híréről, annak céljáról és a referendumban tervezett kérdésekről – számolt be róla a Magyar Nemzet.

A Franciaországban kevés nyilvánossághoz jutó jobboldali, konzervatív értékrendet támogató francia emberek a közéleti-politikai magazin internetes felületén azonban ismét kifejezhették a magyar kormányfővel és a magyar kormánnyal kapcsolatos elismerésüket. Sokan azonban nem rejtették véka alá véleményüket a brüsszeli LMBTQ lobbi által Magyarország ellen kötelezettségszegés címén indított ideológiai hadjárattal és zsarolással kapcsolatban sem:

„Az Európai Bizottság nem sokat törődik a gyerekek jogával. A Magyarországon elfogadott törvény sehogy nem sérti az LMBTQ jogokat, csak elutasítja a gyerekeknek terjesztett propagandájukat, hogy megvédje őket. A törvény szándékos kiforgatásáról, egy ideológiai támadásról van szó, és ez sehogy nem fér össze egyetlen uniós alapító okirattal sem” – véleményezi cathe2.

„Milyen sok francia érezné magát biztonságban és bízna a jövőben, ha nekünk is olyan vezetőnk lenne, aki szívvel-lélekkel a nemzetéért harcol. Ugyanez az érzés hiányzik nekünk nagyon itt, Franciaországban” – írja miche3.