Kövess minket!

Trending Now

Rátóti Zoltán szerint a világnézet fontos, de inkább példamutatásra kell törekedni

Hétfőn vette át a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektori megbízását Áder János köztársasági elnöktől Rátóti Zoltán Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész.

Rátóti Zoltán terveiről, illetve saját főiskolai élményeiről, a tehetségről, a nyitottságról és a példaadásról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

– Felmerült önben valaha, hogy egyszer a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora lesz?

– Soha. Színházban gondolkodtam színészként, színházvezetőként, s alkalmanként rendezőként.

– Vállalt volna oktatást a korábbi évtizedekben az egyetemen?

– Örültem volna, ha felkérnek… Mindig is sokat számított a szakmában, hogy ki tanít a főiskolán, amely ma már egyetem.

– Ám sokakkal egyetemben, akik megérdemelték volna, nem kérték fel…

– Túl kell lépni az efféle várakozásokon. Inkább azt nézzük, hogy az eltelt másfél év alatt milyen minőségi lépéseket tettünk az oktatás vagy az infrastruktúra terén.

– Másfél éve tűz alatt áll az egyetem, erre kinevezik önt, aki már régóta szálka a balliberális színházi értelmiség szemében, mint „tribünös”, aki 2002-ben kiállt a polgári, keresztény kormány mellett.

– Az akkori helyzet érdekessége, hogy délelőtt még a Kossuth téren voltam, este pedig meghívott vendégművészként premierem volt a 2002-ben még Madách Kamara Színházban, a mai Örkény Színházban. Ez ma már elképzelhetetlen lenne.

A gyurcsányi elhíresült mondatok óta sajnos a szakmánkban nem egymást ambicio­náló művészi vetélytársak vagyunk, hanem politikai ellenfelekké váltunk.

– Politikai ellenfelei azzal riogatnak, hogy az egyetem keresztény szellemiségű lesz, miközben a balliberális politikusok azt harsogják: a vallás magánügy, a négy fal között a helye.

– Butaságot beszélnek, hiszen nincs szükség irányított világnézeti nevelésre a szakmai oktatás mellett.

Persze a világnézet fontos, de inkább példamutatásra kell törekedni, aminek nevelő hatása lehet. Végeredményben pedig a diákok akarjanak példaképekké válni, mint saját korában Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc vagy Ruttkai Éva volt.

– Az előző SZFE-vezérkarnak, úgy fest, a világnézeti nevelés meglehetősen fontos volt.

– Az egyoldalú világnézeti nevelés volt fontos. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jobboldalhoz köthető művészek nem kaptak tanári pozíciókat. Valamint emlékszünk, hogy az SZFE-botrányban megnyilvánuló hallgatók komoly „előnevelésben” részesültek, mindegyikük a kormányt és a kormány politikáját támadta. Ezt a befolyásolást nem tartom megfelelőnek.

Az egészséges kezdeményezésekre, értékekre nyitottnak kell lenni. Hangsúlyozom, az egészségesekre. El kell ismerni, hogy évtizedeken keresztül rengeteg tehetséges, nagyszerű művész került ki a színházi, a filmes és a televíziós pályára. A következő időszak fontos feladata egymás tehetségének elfogadása.

– Megjegyzem, a korábbi rektorok, mint Ascher Tamás, Székely Gábor vagy Babarczy László, a magyar színháztörténet meghatározó művészei.

– Valóban. De ez inkább egy színháztörténeti tanulmány témája lehetne. Mindenesetre számomra Huszti Péter – aki 1994 és 2001 között vezette az egyetemet – rektorsága volt olyan időszak, amikor kiszélesedtek a külföldi egyetemekkel történő együttműködések. A falakon kívül is érezhető pezsgés jellemezte az egyetemet.

– Ön a nyolcvanas években járt a főiskolára, Horvai István osztályába, őt joggal nevezhetjük Major Tamás mellett a másik markánsan kommunista színházalkotónak. Mit éreztek ebből hallgatóként?

– Semmit. Tizenkilenc esztendős fejjel nem értettük, hogy beszéltek valami városi-vidéki ellentétről. Közöttünk semmi efféle nem volt, és a szakmai órákon ideológiai képzés sem zajlott. Persze elméleti órákon tudományos szocializmust és a filozófia alapjait oktatták. Horvai István nagyon elismert színészpedagógusnak számított, számít a mai napig. Mindenki irigyelt bennünket, amiért a Horvai István–Kapás Dezső-osztályba jártunk.

– Horvai idejében a Vígszínház az egyik legjobb teátrumnak számított az országban, ahol maga Horvai István vitte színre a Csurka István-ősbemutatókat.

– Így van. Megfértek egymás mellett. Szarvas Józseffel vállaltan hangoztatjuk, hogy Horvai István és Kapás Dezső szellemi hagyatékát igyekszünk továbbvinni.

– Ez mit takar?

– A figyelmet és a bizalmat. Erre lehet felépíteni az egyetem szellemiségét. Ne feledjük, itt személyes, személyre szabott oktatás folyik, annyi tanár jut egy-egy diákra. Az oktatók pedig aktív, sikeres művészek.

– Érthető módon az osztályvezetők, a művész tanárok komoly nyomot hagynak a növendékekben, azonban megkérdezem: ki volt az ön idejében a rektor?

– Simó Jenő.

– Akiről az irodalmárokon kívül kevesen tudnak bármit is. Csak azért kérdeztem, vajon mennyire meghatározó a rektor egy felsőoktatási intézmény életében.

– Hallgatóként nem foglalkoztunk azzal, ki a rektor. Manapság más a helyzet, létezik például hallgatói önkormányzat, ma mindegyik szervezeti egység működése látható és számonkérhető. Ugyanakkor

a rektor személye meghatározza az egyetem életét. Minél több lehetőséget kell biztosítania, közben megtartva az intézményt abban a mederben, amelyben csak a művészetről, a tehetség kibontakoztatásáról szóló élet folyhat.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Rátóti Zoltán Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, az SZFE új rektora (Fotó: Mirkó István)

Trending Now

Etikus hekkert keres az adóhivatal

Szokatlan álláspályázatokat tett közzé a napokban az adóhivatal: a hatóság etikus hekkert keres. A szervezet webtitkárt is alkalmazna, a szakember a hivatal kommunikációs csapatát erősítené, ahová az elmúlt időszakban nyelvészt, grafikust és operatőrt is felvettek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Több éve már annak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) érdemben hozzálátott rendszerei modernizálásához. Az informatika az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapott a NAV-nál: a fejlett digitalis megoldások nem csupán a hatósági munkában, az ellenőrzések lebonyolításában jelentek meg, hanem a hivatal kommunikációjában is. A szervezet honapján nemrégiben megjelent álláshirdetés ugyanakkor az előzmények fényében is meglepő kissé. A NAV ugyanis etikus hekkert szeretne alkalmazni.

Az internetes támadások ellen is alkalmazható szakembert határozatlan időre, teljes munkaidőben alkalmazná a hatóság, az illetőnek Budapesten kellene dolgoznia, s meglehetősen sok feladata lenne. Részt kellene vennie például a NAV elektronikus információs rendszereinek tesztelésében, közre kellene működnie a hibák feltárásában, s azok kijavítására is várnának tőle megoldási javaslatokat. Ezek mellett kibergyakorlatok lebonyolítása is az elvégzendő teendők közé tartozna, ahogyan az esetleges biztonsági incidensek, vagyis a hekkertámadások feltárásában és kivizsgálásában is szerepet kellene vállalnia.

Támadás alatt a NAV?

– Mi az oka annak, hogy a NAV etikus hekkert keres? Rendszeresen éri kibertámadás az adóhivatal oldalait? – tette fel a kérdést a Médiapiac.com a szervezet szóvivőjének. Válaszát Kis Péter András azzal kezdte, hogy nincs ok az aggodalomra, inkább arról van szó, hogy a NAV az utóbbi időben nagyot lépett előre a digitalizáció területén.

– A magyar adóhivatal az utóbbi időben fejlett digitális ellenőrzési, nyilvántartási rendszereket alakított ki. A NAV adatvagyona így ma már hatalmas méretű, összesen mintegy 11 petabyte-nyi, annyi, mint kétszázötven évnyi HD minőségű film. Adatainkat, informatikai rendszereinket védenünk kell, s fel kell készülnünk minden elképzelhető forgatókönyvre

– fogalmazott Kis Péter András. Hozzátette: az etikus hekker alkalmazása az eddigi kibervédelmi megoldásokat egészítené ki, s adna új eszközt a NAV kezébe.

Az interneten elérhető hekker-álláspályázat szerint a NAV olyan büntetlen előéletű magyar állampolgárok jelentkezését várja, akik rendelkeznek a szükséges szakmai képesítéssel, vagyis úgynevezett CEH, KCEH vagy ezekkel egyenértékű minősítéssel, végzettséggel. Sikeres pályázat esetén az érintettnek számolnia kell biztonsági ellenőrzéssel, nemzetbiztonsági átvilágítással és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel. Az adóhivatal cserébe törvény szerinti illetményt, béren kívüli juttatást, rugalmas munkavégzést és képzési lehetőségeket kínál.

Akit érdekel a lehetőség, és rendelkezik is az elvárt szakmai ismeretekkel, az december 9-ig nyújthatja be pályázatát – természetesen elektronikus úton – a NAV-hoz. A pályázatokat még az idén elbírálják, a kiválasztott etikus hekker pedig márciusban munkába is állhat.

Webtitkár is kellene

A nem mindennapi munkaügyi felhívás kapcsán Kis Péter András arra is kitért, hogy a NAV a közösségi médiában, vagyis a Facebookon, az Instagramon és a LinkedInen is közzéteszi a szervezet különleges álláspályázatait. Így ezeken a felületeken is megjelent a közlés, mely szerint a hatóság – az etikus hekker mellett – webtitkárt is keres.

– A NAV honlapját sokan látogatják, az oldal megannyi fontos adóügyi információt tartalmaz. A fő közteherviselési tudnivalók közül igyekszünk egyre többet a közösségi média különböző felületein is megjeleníteni. Akár ebben is segíthetne a majdan kiválasztandó webtitkár

– mondta Kis Péter András.

Sok ideje annak sincs, aki a NAV-ban szeretne webtitkári feladatokat ellátni, az álláshirdetés szerint ugyanis az érdeklődők december 6-áig adhatják be jelentkezésüket. De mit is várnak a webtitkártól? A hivatalos megnevezés szerint kommunikációs szakreferenst keres az adóhivatal, mégpedig határozatlan időre és teljes állásra. A budapesti munka legfontosabb része, hogy az új munkaerőnek fejlesztői, tartalomszolgáltatási feladatokat kellene ellátnia a NAV internetes és intranetes portáljain. Ez a gyakorlatban tartalmak elkészítését, közzétételét jelenti, de aloldalak kialakítása és akár hírlevelek összeállítása is a feladatok között lehet. Erre a munkakörre az adóhivatal HTML-ben, CSS-ben és JavaScriptben való jártasságot vár el, no meg – sok más mellett – azt, hogy a jelentkező akár éjszaka és hétvégén is hadra fogható legyen.

Sok a furcsa munka

Az utóbbi időben az adóhivatal több hasonló álláshirdetést is feladott. Eddig a legnagyobb sajtóvisszhangot a pandémia idején, 2020 őszén közzétett felhívás keltette, amelyben nyelvészt, kommunikációs szakembert keresett a NAV, mégpedig arra, hogy gördülékenyebbé tegyék a szervezet hivatalos tájékoztatóit. A pályázatra meglehetősen sokan jelentkeztek, ketten közülük felvételt is nyertek.

A következő esztendő elején grafikust keresett hasonló módon a szervezet, a jelentkezőknek sok más mellett emblémák tervezéséhez, internetes dizájn kialakításához, érmék, emléklapok küllemének megálmodásához is érteniük kellett. Azóta ezt az álláshelyet is betöltötték, ahogy gazdára talált az egy esztendeje meghirdetett operatőri státusz is. A hatóság azóta híradós formátumban és rövidfilmekben, vlogokban is kommunikál azokkal, akik a közösségi médiában követik.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

Majdnem minden háztartásban van tévé, erre használjuk a legtöbbet

Tízből kilenc háztartásban van tévé, amelyet a magyarok közel fele naponta 1-3 órára kapcsol be – derült ki egy friss kutatásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A felmérésben részt vevők tévénézésre és streamingre használják leggyakrabban a készülékeket, és az árra a legérzékenyebbek, ha tévévásárlásra kerül a sor. A Hisense megbízásából készített 1000 fős online felmérésből az is kiderült, hogy sportközvetítéseknél a minél nagyobb képernyőméret és a tévé képfelbontása a legfontosabb, új készüléket pedig mindössze a megkérdezettek 13 százaléka venne az előttünk álló egy évben.

A 18 és 65 év közötti magyarok közel 40 százaléka követi a 2022-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit, és a legtöbben még mindig tévén nézik legszívesebben a sporteseményeket.

A kutatás arra is kitért, hogy a háztartások hány százalékában van tévé, mi alapján választanak készüléket a magyarok, és milyen célból használják legyakrabban.

Átlagosan napi 2 órát járatjuk

A felmérésből kiderült, hogy a háztartások több mint 90 százalékában van televízió, amelyet a kitöltők 20 százaléka naponta legalább egy-két órát, szintén 20 százalék két-három órát, 18 százalék pedig öt óránál is többet használ. Mindössze kilenc százalék tévézik napi egy óránál kevesebbet, a kitöltők három százaléka pedig hetente pár órát használja csak a készülékét.

Ár alapján választunk

Míg háztartásigép-vásárlásnál már egyre tudatosabbak a magyarok, ha tévéről van szó, még nem evidencia, hogy minél jobb energiabesorolású készüléket választunk. Mindössze a kitöltők közel harmada számára elengedhetetlen, hogy takarékos tévé legyen az otthonában, a megkérdezettek fele pedig ugyan fontosnak tartja, hogy ne fogyasszon sokat a készüléke, mégsem ez a legelső szempont, amit figyelembe vesz a vásárlásnál. A többség – a válaszadók majdnem fele – számára ugyanis az ár a legfontosabb, ha tévét vesz. Tizenegy százalékuk a készülék márkáját nézi meg először, kilenc százalék a képernyőméret alapján dönt, míg hat százalék a tévé képalkotó technikáját tartja a legfontosabbnak.

Tévézésre és streamingre megy el a legtöbb idő

Akiknél van tévé a lakásban, azok közül a legtöbben (több mint 60 százalék) tévénézésre használják a készüléküket, közel húsz százalék viszont inkább streamingeléssel tölti a legtöbb időt. Öt százalék nyilatkozott úgy, hogy kivetítőként használja a képernyőt, négy százalék zenét hallgat az eszközön, kettő százalék pedig a gaming funkciókat élvezi ki leggyakrabban. A felmérésben részt vevők közül egyébként mindössze tizenhárom százalék vásárolna új készüléket az elkövetkezendő egy éven belül.

Házimoziélmény a meccsekhez

Ha sporteseményekről van szó, a kitöltők több mint 30 százaléka számára a minél nagyobb képernyőméret a legfontosabb szempont; 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy a készülék képfelbontása a döntő, tíz százalék szerint részletgazdag képi megjelenítés és a szuperéles kontúrok kellenek a gyors jelenetekhez, míg három százalék csak olyan tévén nézné sportot, amelyen külön sportmóddal is rendelkezik.

A felmérés a jelenleg is futó labdarúgó-világbajnokság apropóján arra is rákérdezett, hogy a résztvevők vásárolnának-e olyan készüléket, amelyen vissza lehet nézni a vb mérkőzéseit, valamint egyéb, labdarúgással kapcsolatos híreket, összefoglalókat. A kitöltők közel harmadát érdekelné ez az új applikáció, ugyanakkor nem feltétlenül áldoznának többet csak emiatt egy készülékre.

Tovább olvasom

Trending Now

Meglepő pólókat talált Elon Musk a Twitter-főhadiszálláson

Újfent bepillantást nyerhettünk a madaras cég kulisszái mögé.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP/Jeff Chiu

Elon Musk megvette a Twittert. Ezt most már nagyjából mindenki tudja, azóta pedig csak úgy özönlenek a hírek a kék közösségi média platformról. Nemrég Musk megszavaztatta a népet, hogy visszaengedje-e Trumpot, aminek az lett a vége, hogy közel 130 millióan szavaztak.

Most újfent bepillantást nyerhettünk a milliárdos által a madaras cég kulisszái mögé: több tucat #MaradjWoke feliratú póló volt a főhadiszálláson – írta meg a Mandiner.

Tovább olvasom