Kövess minket!

Trending Now

Rátóti Zoltán szerint a világnézet fontos, de inkább példamutatásra kell törekedni

Hétfőn vette át a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektori megbízását Áder János köztársasági elnöktől Rátóti Zoltán Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész.

Rátóti Zoltán terveiről, illetve saját főiskolai élményeiről, a tehetségről, a nyitottságról és a példaadásról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

– Felmerült önben valaha, hogy egyszer a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora lesz?

– Soha. Színházban gondolkodtam színészként, színházvezetőként, s alkalmanként rendezőként.

– Vállalt volna oktatást a korábbi évtizedekben az egyetemen?

– Örültem volna, ha felkérnek… Mindig is sokat számított a szakmában, hogy ki tanít a főiskolán, amely ma már egyetem.

– Ám sokakkal egyetemben, akik megérdemelték volna, nem kérték fel…

– Túl kell lépni az efféle várakozásokon. Inkább azt nézzük, hogy az eltelt másfél év alatt milyen minőségi lépéseket tettünk az oktatás vagy az infrastruktúra terén.

– Másfél éve tűz alatt áll az egyetem, erre kinevezik önt, aki már régóta szálka a balliberális színházi értelmiség szemében, mint „tribünös”, aki 2002-ben kiállt a polgári, keresztény kormány mellett.

– Az akkori helyzet érdekessége, hogy délelőtt még a Kossuth téren voltam, este pedig meghívott vendégművészként premierem volt a 2002-ben még Madách Kamara Színházban, a mai Örkény Színházban. Ez ma már elképzelhetetlen lenne.

A gyurcsányi elhíresült mondatok óta sajnos a szakmánkban nem egymást ambicio­náló művészi vetélytársak vagyunk, hanem politikai ellenfelekké váltunk.

– Politikai ellenfelei azzal riogatnak, hogy az egyetem keresztény szellemiségű lesz, miközben a balliberális politikusok azt harsogják: a vallás magánügy, a négy fal között a helye.

– Butaságot beszélnek, hiszen nincs szükség irányított világnézeti nevelésre a szakmai oktatás mellett.

Persze a világnézet fontos, de inkább példamutatásra kell törekedni, aminek nevelő hatása lehet. Végeredményben pedig a diákok akarjanak példaképekké válni, mint saját korában Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc vagy Ruttkai Éva volt.

– Az előző SZFE-vezérkarnak, úgy fest, a világnézeti nevelés meglehetősen fontos volt.

– Az egyoldalú világnézeti nevelés volt fontos. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jobboldalhoz köthető művészek nem kaptak tanári pozíciókat. Valamint emlékszünk, hogy az SZFE-botrányban megnyilvánuló hallgatók komoly „előnevelésben” részesültek, mindegyikük a kormányt és a kormány politikáját támadta. Ezt a befolyásolást nem tartom megfelelőnek.

Az egészséges kezdeményezésekre, értékekre nyitottnak kell lenni. Hangsúlyozom, az egészségesekre. El kell ismerni, hogy évtizedeken keresztül rengeteg tehetséges, nagyszerű művész került ki a színházi, a filmes és a televíziós pályára. A következő időszak fontos feladata egymás tehetségének elfogadása.

– Megjegyzem, a korábbi rektorok, mint Ascher Tamás, Székely Gábor vagy Babarczy László, a magyar színháztörténet meghatározó művészei.

– Valóban. De ez inkább egy színháztörténeti tanulmány témája lehetne. Mindenesetre számomra Huszti Péter – aki 1994 és 2001 között vezette az egyetemet – rektorsága volt olyan időszak, amikor kiszélesedtek a külföldi egyetemekkel történő együttműködések. A falakon kívül is érezhető pezsgés jellemezte az egyetemet.

– Ön a nyolcvanas években járt a főiskolára, Horvai István osztályába, őt joggal nevezhetjük Major Tamás mellett a másik markánsan kommunista színházalkotónak. Mit éreztek ebből hallgatóként?

– Semmit. Tizenkilenc esztendős fejjel nem értettük, hogy beszéltek valami városi-vidéki ellentétről. Közöttünk semmi efféle nem volt, és a szakmai órákon ideológiai képzés sem zajlott. Persze elméleti órákon tudományos szocializmust és a filozófia alapjait oktatták. Horvai István nagyon elismert színészpedagógusnak számított, számít a mai napig. Mindenki irigyelt bennünket, amiért a Horvai István–Kapás Dezső-osztályba jártunk.

– Horvai idejében a Vígszínház az egyik legjobb teátrumnak számított az országban, ahol maga Horvai István vitte színre a Csurka István-ősbemutatókat.

– Így van. Megfértek egymás mellett. Szarvas Józseffel vállaltan hangoztatjuk, hogy Horvai István és Kapás Dezső szellemi hagyatékát igyekszünk továbbvinni.

– Ez mit takar?

– A figyelmet és a bizalmat. Erre lehet felépíteni az egyetem szellemiségét. Ne feledjük, itt személyes, személyre szabott oktatás folyik, annyi tanár jut egy-egy diákra. Az oktatók pedig aktív, sikeres művészek.

– Érthető módon az osztályvezetők, a művész tanárok komoly nyomot hagynak a növendékekben, azonban megkérdezem: ki volt az ön idejében a rektor?

– Simó Jenő.

– Akiről az irodalmárokon kívül kevesen tudnak bármit is. Csak azért kérdeztem, vajon mennyire meghatározó a rektor egy felsőoktatási intézmény életében.

– Hallgatóként nem foglalkoztunk azzal, ki a rektor. Manapság más a helyzet, létezik például hallgatói önkormányzat, ma mindegyik szervezeti egység működése látható és számonkérhető. Ugyanakkor

a rektor személye meghatározza az egyetem életét. Minél több lehetőséget kell biztosítania, közben megtartva az intézményt abban a mederben, amelyben csak a művészetről, a tehetség kibontakoztatásáról szóló élet folyhat.

A teljes interjú IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Rátóti Zoltán Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, az SZFE új rektora (Fotó: Mirkó István)

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom