Kövess minket!

Trending Now

Rákay Philip alaposan helyretette Schilling Árpádot

Rákay Philip Schilling Árpád baloldali rendezőnek üzent, aki támadta és gyalázta a Most vagy soha! című, nemrég bejelentett történelmi filmprojektet. A nyilvános csörtében egyéb erős mondatok is elhangzottak.

Rákay Philip/Facebook

Hogy nagyon leegyszerűsítsem: nekünk Dobó István esküje az Egri csillagokban, a Gladiátor, a Passió, a Rettenthetetlen című filmek torokszorító jelenetei, vagy mondjuk a Nemzeti Színház Vitéz lélek című előadása jelenti a valódi katartikus élményt. A ti katarzisotok mi volna, Schilling? Netán a színpadon pohárba vizelés? Vagy az, amikor egyik nagyívű darabodban anyaszült meztelenül, egy szál falloszban hajkurászod kisszámú közönséged tagjait, kezedben alkoholos filccel, azt követelve, írjanak bármelyik testrészedre üzenetet Orbán Viktornak?

 – tette fel a költői kérdést Rákay Philip Schilling Árpádnak, utalva annak hírhedt meztelenkedő jelenetére. Ezeket az erős mondatokat Schilling nyilvános támadása váltotta ki, az utóbbi évtizedek – megelőzve a Kincsemet és a Sorstalanságot – legnagyobb mozifilmes gyártási támogatását kapta meg ugyanis a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, ami a márciusi ifjak sorsfordító napját követi. 

A Petőfi és a márciusi ifjak 24 óráját bemutató mozifilm készítésére négy és fél milliárd forintos támogatást szavazott meg az NFI filmszakmai döntőbizottsága,

melyből kétmilliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva (összehasonlításképpen a filmalapos időszak legnagyobb projektje, a Herendi Gábor rendezésében készült Kincsem 2,9 milliárdból készült el, amiből 2 milliárd 78 millió forintot állt a Nemzeti Filmintézet elődje). A történelmi mozi Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül; Rákay Philip ráadásul producerként is részt vesz a projektben – írja a Magyar Nemzet

Mindezt nem hagyta szó nélkül Schilling Árpád rendező, az Orbán-kormány egyik legelszántabb kritikusa, a nyílt társadalom eszméiért rajongó direktor, aki Franciaországba emigrált a számára „elviselhetetlen diktatúra” elől. 

Schilling a közösségi oldalán támadta meg Rákay Philipet, többek között azt állítva, hogy 

Rákay Philip soha életében nem forgatott filmet, nem hozott létre semmiféle művészeti produktumot, most mégis annyi pénze lett hirtelen vágyai kielégítésére, amennyit még soha egyetlen magyar filmes sem kapott az elmúlt 100 évben.”

Schilling Árpád mérget venne arra, hogy a Most vagy soha! című film fércmű lesz, mely hamar kihull az idő rostáján. Az ultraliberális rendező szerint 

ebből a pénzből legalább tíz normál [sic!] költségvetésű magyar film készülhetne el. Tíz magyar rendező, író, operatőr, látványtervező, vágó [alkotói csapat] sokszínű munkája helyett készül el ez az egyetlen gigafilm, amely majd pontosan ott végzi majd, ahol hasonló indíttatású elődei – a Hídember vagy a Sorstalanság – a kultúrtörténet nagy süllyesztőjében.”

Ehhez hasonló stílusban még hosszan támadta a nagyszabású történelmi filmprojektet és Rákay Philip személyét. Az érintett nem hagyta szó nélkül a vádakat, és A színpadra vizelés liberális esztétikájáról és a valódi katarzisról című, hosszú nyílt levélben kontrázott a jelenleg Franciaországban élő rendezőnek. Rákay szórakoztatónak tartja Schilling jóslatát, miszerint fércmű lesz a film, miközben még egy percet sem forgattak le belőle. Szerinte nem az ő produceri alkalmassága vagy épp alkalmatlansága a tét ebben a méltatlan diskurzusban, ezért nem is tér ki arra, hogy harmincéves pályafutása alatt hány tucat tévéműsort talált ki – köztük milliós nézettségű szórakoztató show-műsorokat –, s nem részletezi azt sem, hány száz résznyi kulturális és történelmi sorozat fűződik a nevéhez. Rákay szerint Schillinget egészen másvalami zavarja. 

„Köztudott, hogy minden, valamire való kultúrával és történelemmel rendelkező ország – a világ bármely szegletében – menetrendszerűen filmre viszi történelme legnagyobb tablóit, diadalait és kudarcait is – sokszor ennél nagyságrendekkel nagyobb összegeket is elköltve –, s teszi mindezt azért, hogy erősítse az adott társadalom kulturális szövetét, a nemzeti identitást és persze az egészséges patriotizmust. Megérkeztünk, Schilling. Éppen az ilyesmit nem bírjátok ti, haladárok, s éppen ezért fasisztázol – vállalhatatlanul ócska módon – már az első mondatodban. 

Mert a hozzád hasonló, kibillent lelkek számára minden, ami magyar, minden, ami a nemzeti érzületről, páratlanul színes történelmünkről szól, s mindaz, ami katartikusan felemelő, ami az előttünk itt járt nemzedékek nagyszerűségét ünnepli, az bántóan fájó, s kizárólag mucsaiság lehet csak, giccses árvalányhajazás…

 – írta Rákay Philip. 

A Most vagy soha! producere szerint Schillingék elhitették egymással, hogy világhírű zsenik, most pedig „megsértődve a világra, önkéntes száműzetésetekben – ott Franciaország külsőn – deliráltok a magyar demokrácia haláláról, bárkit következmények nélkül bugrisoztok, náciztok infernális stílusban”. Rákay szerint nem az ő sértődöttségük a lényeg, hanem az, hogy

készül már a film Petőfiékről, Hadik András huszárairól, az Aranybullát kiadó II. András koráról, a rendszeváltoztatás idején lezajlott taxisblokádról, s a magyar történelem megannyi érdekes, feldolgozásra váró alakjáról, epizódjáról. S ha április 3-án a magyarok jó része újra a patrióta normalitás mellett teszi le a voksát, a »nyílt társadalom« életellenes abnormalitásával szemben, akkor ez a folyamat bizony nem szakad meg. Kívánom, hogy még sokáig élvezzétek Franciaországot, Schilling!

Borítókép: Rákay Philip portréja (Forrás: Facebook)

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom