Trending Now
Putyin “háborús ködbe” burkolta a médián keresztül az orosz lakosságot
Most először fordul elő a történelemben, hogy a közösségi hálózatok élőben közvetítenek egy háborút. Az orosz lakosság többsége ebből azonban szinte semmit nem tapasztal, a Kreml érdekkörébe tartozó média ugyanis azt az utasítást kapta, hogy kerülje a „támadás”, az „invázió” és a „háború” szavakat, a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló, a Nyugaton rendkívül népszerű közösségi hálózatok pedig csak nagyon korlátozottan érik el az oroszokat.
Az elmúlt bő egy évtizedben a világ már látott néhányszor inváziókat, ellenséges hatalomátvételeket és puccsokat a közösségi média szemüvegén keresztül. Legelőször talán a 2011-es arab tavasz idején, legutóbb pedig a tálibok Afganisztán feletti hatalomátvételekor emberek százmilliói kísérhették figyelemmel a fejleményeket a pár száz karakteres tweeteken és rövid, sokszor hátborzongató videókon keresztül,
abban azonban a szakértők is egyetértenek, hogy most először fordul elő a történelemben, hogy a közösségi hálózatok – a Twitter, a Telegram, az Instagram, a Facebook és a Twitch – élőben közvetítenek végig egy háborút. Ráadásul Európában.
Profi stábok helyett civilek írják a krónikát
A média szemszögéből nézve ugyanis Oroszország Ukrajna elleni invázióját az újmédiatérben terjedő hatalmas információmennyiség különbözteti meg minden korábbi eseménytől. Az az első perctől kezdve nyilvánvaló, hogy a valós tartalmakkal egy időben elképesztő mennyiségű álhír és a szándékos megtévesztés céljával létehozott dezinformációs – sok esetben audiovizuális – tartalom is felkerült a világhálóra, azonban a félretájékoztatási kísérletek ellenére is jelenleg nem csupán az állampolgárok, de az újságírók számára is a közösségi hálózatok számítanak az elsődleges forrásnak a háború harcterein történő események távolból való megértéséhez – írja a Magyar Nemzet.
A profi stábok által forgatott felvételeket felváltotta a civil újságírás, azaz a helyszínen lévő szemtanúk okostelefonjaik által rögzített felvételei, ez pedig nem csak valóságosabb és kézzelfoghatóbb, de minden korábbinál gyorsabb és hitelesebb képet fest egy katonai konfliktusról egy olyan világban, ahol az emberek többsége már egyáltalán nem bízik a tömegkommunikáció ideológiailag vezérelt hagyományos csatornáiban.
Megrendült a bizalom a hagyományos médiában. A Gallup közvéleménykutató legutóbbi felmérése szerint a tömegmédiában nem bízó amerikai állampolgárok aránya 2020-ban rekordot döntött: a válaszadók mindössze 9 százaléka mondta azt, hogy „nagyon” megbízik a tömegmédiában, miközben 60 százalékuk azt felelte, hogy kevésbé az „egyáltalán nem bízik” meg az olyan hagyományos médiumokban, mint a televízió, a rádió vagy a nyomtatott sajtó. Az Edelman Trust Barometer 2021-es jelentése is hasonló következtetésre jut: eszerint az amerikaiak 56 százaléka egyetért azzal az állítással, miszerint az újságírók és riporterek szándékosan félrevezetik az embereket azzal, hogy olyan dolgokat mondanak, amelyekről tudják, hogy hamisak, és 58 százalékuk úgy gondolja, hogy a legtöbb hírszervezet egyre inkább az ideológia közvetítésével foglalkozik, mintsem a nyilvánosság tájékoztatásával.
Összekeveredik a valós a valótlannal
A közösségi hálózatok ezen fokú intenzitása és következetlensége azonban egy újfajta „háborús ködöt” hoz létre, amelyben a valós információ és a dezinformáció folyamatosan összefonódik egymással, csaknem ugyanakkora mértékben megteremtve egy adott helyzet tisztázásának vagy épp összezavarásának lehetőségét. Az Oroszország narratíváját közvetítő közösségimédia-fiókok ugyanis a háború kitörésének első pillanatától azon dolgoznak, hogy
régi videófelvételeket és képeket a saját narratívájuk szerint kontextualizálva, hamis leírásokkkal újracsomagolva elárasszák a közösségi hálózatokat,
és mivel jellemzően szándékosan ugyanazokat a hashtageket használják, mint a helyszínen lévő ukrán szemtanúk, lehetetlen kiigazodni egy-egy tartalom hitelességét illetően.
Korlátozzák a Nyugaton népszerű közösségi hálózatokat
Még rosszabb a helyzet Oroszországban, ahol számos jel utal arra, hogy a lakosság jelentős részének még mindig fogalma nincs arról, hogy milyen léptékű háborút kezdeményezett Oroszország a szomszédos Ukrajnában. Az orosz vezetés ugyanis az ország jelentős részében korlátozta a Nyugaton népszerű közösségi hálózatokhoz való hozzáférést, a BBC brit közszolgálati televízió ezzel kapcsolatos információját pedig a Twitter is megerősítette. A mikroblog közleményben közölte:
Tisztában vagyunk azzal, hogy a Twitter bizonyos oroszországi emberek számára korlátozott, de dolgozunk azon, hogy szolgáltatásainkat biztonságossá és hozzáférhetővé tegyük.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken azt is bejelentette, hogy részlegesen korlátozza a Meta amerikai nagyvállalat által működtetett Facebook közösségi portált, azzal vádolva a Metát, hogy cenzúrázza az orosz híreket és megsérti az orosz állampolgárok emberi jogait. A Roszkomnadzor azt kifogásolta, hogy az amerikai óriáscég korlátozta a portálon az orosz védelmi minisztérium televíziója, a Zvezda, a RIA Novosztyi állami hírügynökség, valamint a Lenta.ru és a Gazeta.ru hírportálok hivatalos oldalait.
Kiadták az utasítást: az orosz média kerüli a „háború” kifejezést
A brit The Guardian hírportál moszkvai tudósítója közben arról számolt be, hogy a Kreml láthatóan aggódik amiatt, hogy az orosz állampolgárok közt felháborodást keltenének a Kijevet célzó rakétákat bemutató képsorok,
emiatt minden erővel igyekeznek elzárni a nyilvánosságot ettől a kellemetlen igazságtól.
Az orosz állami érdekeltségű média így tehát azt az utasítást kapta, hogy jelentéseikhez csak hivatalos kormányzati forrásokat használjanak, és ne használjanak bizonyos szavakat a művelet leírására. A Meduza című ellenzéki orosz hírportál szerint
tiltólistára került például a „támadás”, az „invázió” és a „háború” szavak használata is.
A televízió képernyőjén keresztül tájékozódni kívánó orosz állampolgárokat a helyszíni beszámolók szerint ezen a hétvégén is éppen olyan műsorkínálat várta, mint máskor: beszélgetős műsorok, régi filmek és egy a hétvégi házak felújítását bemutató műsor. A szombat délutáni vitaműsorokat felvonultató szakértők lekicsinyelték vagy egyenesen tagadták, hogy invázió történt volna Ukrajnában.
Az oroszoknak megvan a saját közösségi hálózatuk
A The Guardian tudósítója szerint az orosz televízió nézői mindössze azt gondolhatják, hogy országuk csak egy kisebb hadműveletben vesz részt Délkelet-Ukrajnában, miközben az ukrán kormány egy nagyobb háború kitörését igyekszik kiprovokálni. „Az orosz híreket nézve azt kell mondanom, hogy ha csak azt figyeltem volna, akkor teljesen más lenne a képem a világról” – fogalmazott ezzel kapcsolatban a brit lapnak Tatyana Stanovaya, az R.Politik elemzőintézet alapítója.
Oroszorszában egyébként a legnépszerűbb közösségi hálózat a Youtube, amelyet a Statista kutatóintézet szerint 2020-ban az orosz lakosság több mint 85 százaléka használta rendszeresen. A videómegosztót azonban nem a Nyugaton is népszerű Facebook, Twitter vagy az Instagram követi, hanem a Facebookhoz rendkívül hasonló, de orosz alapítású VK (korábban: Vkontakte). A Facebookot az orosz lakosság mindössze 38 százaléka használta rendszeresen 2020-ban, a Twittert pedig csupán 18,6 százalékuk.
Borítókép: Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzethez szól Moszkvában 2022. február 24-én
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
