Trending Now
Procter&Gamble: 24 raklap női higiénés termék az UNICEF Magyarország részére
A Procter & Gamble a járvány kitörése óta folyamatosan segít globális, országos és helyi szinteken is. A héten 24 raklap, több mint negyvenezer csomag női higiénés terméket szállítottak az UNICEF Magyarország részére.
A járvány kezdete óta a P&G mindent megtesz, hogy partnerszervezeteivel feltérképezze, miként lehet leghatékonyabban támogatni közösségeket, segélyszervezeteket és azokat, akiket ez a globális vészhelyzet sújt. A vállalat legutóbbi termékadománya – 21 tonnányi egészségügyi, higiéniai, babaápolási és háztartási termék – a Magyar Vöröskereszt közreműködésével nehézsorsú családok, családok átmeneti otthonai és hajléktalanokat ellátó intézmények számára jutott el, segítve ezzel a rászorulók mindennapi életét.
 |
A jelenlegi 24 raklap, több mint 13 millió forint értékű női higiénés termékadományt (Always, Always Platinum, Always Fresh&Protect) az UNICEF Magyarország hazai gyermekvédelmi intézmények rendelkezésére bocsátja, így összesen 21 intézménynek jut a felajánlott termékekből, amelyeket iskoláskorú diáklányok számára juttatnak el, hogy hozzájáruljanak a személyes higiénéjük biztosításához. A menstruációs szegénység Magyarországon többezer fiatal lányt érint, jóval többet, mint bárki gondolná, ezért a vállalat kiemelten fontosnak tartja, hogy a járvány idején kialakult helyzetben még inkább foglalkozzon a problémával. A felajánlott termékadomány így többezer lánynak nyújt segítséget többek között az UNICEF Magyarország, a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, és más intézmények közreműködésével.
„Nem hagyhatjuk, hogy a legvédtelenebb, amúgy is nehéz helyzetben lévő gyerekek legyenek a koronavírus láthatatlan áldozatai. Az elmúlt hetekben folyamatosan konzultáltunk a gyermekvédelmi intézményekkel, felmértük, hogy milyen segítségre lenne szükségük és a higiéniás termékek ezen az igénylistán szerepeltek. Köszönjük a Procter&Gamble támogatását” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
Ezzel egy időben további 19 raklap női higiénés Always termék, Old Spice deo és Jar mosogatószer érkezik a Magyar Vöröskereszthez is, amely így már többezer család számára tud támogatást nyújtani mindennapi szükségleteik kielégítésére országszerte.
Maszkot is adományoznak
„Nem tudjuk mikor ér véget a járvány, ezért igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni a rászorulók segítésének érdekében. Alapcélkitűzéseink egyike a környezetünkben élőkkel való törődés, segítségnyújtás, így a vállalat igyekszik minden erejével fellépni a járványban legjobban érintett közösségek életének javításáért” – mondta Krubl Yvette vállalati kommunikációs vezető. – “A P&G csömöri és gyöngyösi gyára összesen tízezer darab egészségügyi maszkot is adományoz a környezetében működő kórházaknak, intézményeknek, így a Flór Ferenc Kórház a Lakosságért Közalapítvány ötezer, a Szociális Alapszolgáltatási Központ ezer, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, illetve a Mátrai Gyógyintézet két-kétezer darab maszkot kap, melyek értéke több mint másfélmillió forint.”
Trending Now
A járvány után is folytatnák az otthoni munkavégzést
A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is – közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.
Az ezer fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a teljes- vagy részmunkaidős munkavállalók 37 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre január végén.
Főként Budapesten és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében terjedt el ez a lehetőség. Az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak harmada dolgozott folyamatosan távmunkában, míg a szakmunkásoknál 10 százalék volt ez az arány – írták.
A felmérés adatai szerint, ha lehetőség lenne rá, heti egy napot a foglalkoztatottak 7 százaléka, két napot 15 százaléka, három napot 16 százaléka, négy napot 7 százaléka, öt napot 31 százaléka dolgozna szívesen otthon hetenként.
A kutatásból kiderült: a jellemzően otthonról dolgozók az átlagnál kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat, 32 százalékuk jelezte, hogy az egyáltalán nem megterhelő számára mentálisan, míg a home office lehetőségekkel nem rendelkezők esetében ez az arány csak 18 százalék.
Azt írták: a megkérdezettek több mint fele bízik abban, hogy a koronavírus elleni oltások hatására nyárra már teljesen felszabadulhat az ország a korlátozások alól.
A távmunka lehetőséggel jelenleg nem rendelkezők az átlag feletti arányban gondolják, hogy ez megtörténhet, míg a legalább három napot otthonról dolgozók kevésbé bizakodóak – tették hozzá.
Megjegyezték: a felmérés alapján a lakosság fele a korlátozások feloldása után is igyekszik majd betartani a jelenlegi biztonsági intézkedéseket – például a maszkviselést és a távolságtartást -, a nők, valamint az idősebb (60-79 éves) korosztály tagjai az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnak erre.
Trending Now
Game over: adót fizetnek a digitális óriáscégek is
Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat, miután a magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte.
A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert a Magyar Nemzetnek kifejtette,
a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény értelmében adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A jogszabály 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámközzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz.
A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki rá. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a határozatokat, az ítélkező fórum pedig az uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Utóbbi 2020 tavaszán meghozott határozatában megállapította, hogy összhangban van az uniós joggal a magyar reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya és az ezt elmulasztók bírsággal sújtása is, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta.
Izer Norbert a lapnak beszélt arról is, hogy számos nemzetközi kezdeményezés volt már az internetes technológiai óriáscégek megadóztatására. Egyebek közt az Európai Bizottság 2018-ban készített egy javaslatot a bevételalapú különadóról, az irányelv véglegesítése azonban 2019 közepén elakadt. Emellett több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek hasonló különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, hogy az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás – jegyezte meg.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Felgyújtatta az újságíró házát, börtönt kapott a polgármester
Korrupciós ügyeinek a feltárása fájt neki, de elnyerte méltó büntetését.
Négy év és három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon Belgrád egyik külvárosának polgármesterét kedden, mert a gyanú szerint parancsot adott egy helyi újságíró zaklatására és házának felgyújtására – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) az MTI beszámolója szerint.
Dragoljub Simonovicot azért ítélték el, mert bizonyítást nyert, hogy 2018 decemberében felgyújtatta Milan Jovanovic oknyomozó újságíró házát.
A zsurnaliszta házára akkor dobtak Molotov-koktélt, amikor feleségével együtt otthon tartózkodott. A házaspár az ablakon keresztül tudott kimenekülni.
Az újságíró korábban többször is jelezte, hogy bántalmazták, mert korrupciós ügyeket tárt fel, amelyek összefüggésbe hozhatók a volt polgármesterrel.
A gyújtogatás elkövetőjét, Aleksandar Marinkovicot távollétében szintén négy év és három hónap börtönbüntetésre ítélték.
Az ítélethirdetést követően Milan Jovanovic újságíróknak azt mondta:
elégedett az ítélettel és az igazságszolgáltatás munkájával, szerinte az ítélet reményt jelent a jövőre nézve a szabad újságírás számára.
Dragoljub Simonovicot 2019 januárjában fogták el. Aleksandar Vucic államfő, a kormányzó Szerb Haladó Párt elnöke akkor arról beszélt, hogy noha a polgármester a Szerb Haladó Párt tagja, a párttagság senkit sem védhet meg a felelősségre vonás alól.