Trending Now
Peszkov a Sky Newsnak: nagyon sok a hamis hír
Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint nagyon sok hamis információ terjed világszerte az Ukrajnában folyó orosz hadműveletekről. Dmitrij Peszkov a Sky News brit hírtelevíziónak adott csütörtöki interjúban mindenekelőtt a Kijevhez közeli Bucsa település civil lakossága elleni atrocitásokról szóló beszámolókat nevezte álhíreknek, elismerte ugyanakkor, hogy az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett az ukrajnai háború kezdete óta.
Peszkov – aki az interjúban végig a hivatalos orosz szóhasználatban szereplő “különleges hadműveletnek” nevezte a háborút – kijelentette: lehetséges a fegyveres konfliktus belátható időn belüli befejezése. Putyin szóvivője szerint az orosz hadsereg minden tőle telhetőt megtesz a hadműveletek lezárásáért.
Reméljük, hogy már a következő napokban ez a hadművelet eléri a kitűzött célokat, vagy az orosz és az ukrán küldöttségek közötti tárgyalásokon sikerül véget vetni a harci cselekményeknek
– fogalmazott Peszkov.
Határozott igennel válaszolt arra kérdésre, hogy a háborút tárgyalásos úton le lehet-e zárni, hozzátéve: ez erőteljesen függ attól is, hogy mennyire következetes az ukrán álláspont, és az ukrán fél milyen mértékben hajlandó teljesíteni az orosz feltételeket.
Az orosz államfő szóvivője a tárgyalások elősegítését célzó jó szándék kifejezésének nevezte, hogy az orosz alakulatokat visszavonták Kijev és Csernyihiv térségéből. Peszkov szerint Oroszország ezzel is jelezte, hogy kész megfelelő körülményeket teremteni a tárgyalások folytatásához az ukrán féllel.
A szóvivő a háborúhoz vezető okokról azt mondta: a folyamat a 2014-es “ukrajnai puccsal” kezdődött, amely után Ukrajna “Oroszország-ellenes központtá” kezdett átalakulni.
“Minden, ami Ukrajnában (azóta) történt, a mi országunk ellen irányult” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a háború kezdete óta hány orosz katona esett el Ukrajnában, Dmitrij Peszkov nem volt hajlandó számokat említeni, de kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők jelentős veszteségeket szenvedtek, és ez hatalmas tragédia Oroszország számára.
Mariupol ostromáról Putyin szóvivője a Sky News-interjúban azt mondta: a város a “Luhanszki Népköztársaság” része, amelyet Oroszország (a “Donyecki Népköztársaságnak” nevezett másik szakadár térséggel együtt) független államként ismert el.
Peszkov kijelentette: a két népköztársaság elismeréséről szóló deklaráció elsődleges célja az volt, hogy Moszkva segítsen e két térség lakóinak, akik nyolc éven át szenvedtek az ukrán hadsereg heves tüzérségi támadásaitól.
“Mellesleg szólván e nyolc év alatt senki még csak említés szintjén sem beszélt” ezekről a tüzérségi támadásokról – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Hozzátette: Mariupolt az orosz hadsereg “felszabadítja” az ott tevékenykedő “nacionalista alakulatok” uralma alól.
Peszkov a mariupoli szülészeti klinika ellen március 9-én elkövetett orosz légitámadásról szóló beszámolókat is hamisnak nevezte. “Nagyon komoly okaink vannak annak feltételezésére, hogy ebben az esetben is hamis (állításról) van szó, és ehhez (a véleményünkhöz) ragaszkodunk” – mondta Putyin szóvivője.
A Bucsa és Ipriny települések civil lakossága elleni orosz támadásokról szóló értesüléseket Peszkov szintén hamis híreszteléseknek, “jól megkonstruált gyanúsítgatásoknak” nevezte. Kijelentette, hogy az orosz hadsereg nem támad civileket, és semmi köze a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett atrocitásokhoz.
A hamisítások és a hazugságok korát éljük
– fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök az elmúlt napokban háborús bűncselekményekkel vádolta az orosz elnököt, Peszkov azt mondta: Oroszország egyetlen szót sem hallott hasonló hangnemben Johnsontól az utóbbi nyolc évben, amikor a Donyec-medence civil lakosságát “az ukrán nacionalisták” nehéztüzérséggel lőtték és gyilkolták.
Peszkov határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyint aggasztja-e az a lehetőség, hogy háborús bűncselekmények vádjával bíróság elé kerülhet. “Semmiféle lehetőséget nem látunk erre” – mondta az orosz államfő szóvivője.
Borítókép: 2019. december 19-én készült kép Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről egy moszkvai sajtóértekezleten
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
