Trending Now
Pandémia a VUCA World-ben II.
Dr. Szilágyi Judit, a Comeandgrow tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, üzleti coach, a FranklinCovey Magyarország szenior trénere. A szakember, aki a vállalati kultúra fejlesztésének elkötelezett híve, a Médiapiacnak adott interjú második részében arról beszél, hogy hogyan segíti át egy jó vezető a pandémia miatt kialakult helyzeten a csapatát, hogy mik lehetnek a hosszútávú hatások a cégkultúrában, és hogyan hatott a járvány munkavállalói lojalitásra.
V – volatility: változékonyság
U – uncertainty: bizonytalanság
C – complexity: komplexitás
A – ambiguity: kétértelműség
Érdemes beépíteni, tartós tudássá tenni a most tanultakat?
Igen, rengeteg tartós hatása lesz ennek, elég csak arra gondolni, hogy néhány héttel ezelőttig még hány cég zárkózott el kategorikusan a távmunka bevezetésétől. Ha majd azt mutatják a számok, hogy az emberek nem álltak meg, nem lettek kevésbé hatékonyak, sőt! Akkor ez a paradigma kicserélődik. Másképp fogunk az IT -s vezetők által kért digitális beruházásokról gondolkodni, nem lesz olyan vezető, aki túlzottan idealista elképzelésnek fogja tartani ennek szükségességét: innentől kezdve a digitalizáció elsődleges prioritású történet lesz. Csak úgy, mint a jó vezetők képzése, a tanulási kultúrák elsajátítása. Hisz azok élnek túl, akik képesek gyorsan, korábbi tudást előhúzva reagálni és új ismereteket szerezni.
Elkezdtünk vágyni arra, hogy a barátainkkal fizikailag találkozzunk. Nem a Seychelle-szigetekre, hanem arra, hogy jó érzéssel megölelhesd őket és adhass nekik két puszit. Tehát a hála érzete – amit az angol gratitude-nek nevez – talán visszajöhet, és talán ez a szervezeti kultúrákban is visszaköszönhet.
A cégekkel szembeni lojalitás – ott, ahol jól reagáltak – is megugrott, ugyanakkor a cégek is tanulhatják a bizalmat: nem kell kontrollálni a munkavállalódat, ha tiszta teljesítményértékelés van. A home office tiltása az alacsony bizalmi kultúrájú szervezetekben volt jellemző, ugyanakkor ahol engedélyezve volt, ott egyik napról a másikra akár kétezer munkavállaló állt át a távmunkára. Ettől még a családoknak nem könnyű, a helyzete, de szervezetileg megoldották, mert tudták, hogy dolgozni fog a munkavállaló, és lehet, hogy nem ül nyolc órát a gép előtt, de azt is biztos, hogy nem is kávézik másfelet a kollégáival.
Akkor, most az is szembetűnővé válik, hogy a munkaidő nem teljesen kihasznált.
Bizonyos szektorokban kifejezetten ‘kávézás – ellenesek’, míg más szektorokban kávézót építettek a cégek, mert azt mutatták a kutatások, hogy ha az emberek kapcsolódnak, akkor a munka sokkal jobban halad. A kollaborációnak iszonyatos ereje és szerepe van. Jelenleg tanuljuk, hogy hogy lehet ezt online is jól csinálni, de az emberi kapcsolódásnak igenis van üzleti haszna. Egyébként az emberek már elkezdtek online kávézni, és erre kifejezetten szükség van, hiszen a bizonytalanságból fakadóan mindenkinek eggyel rosszabb a mentális állapota: mindenki eltérő mértékben ugyan, de szorong.
Hogyan reagál erre a szorongásra egy jó vezető?
Először is, felismeri a saját szorongását. Egészséges személyiséggel is a bizonytalanság mindenkit megérint, mert nem tudjuk, hogy ez a helyzet meddig fog tartani, mit fog még hozni, milyen tartós hatásai lesznek. De ha a felelős vezető felismeri a helyzetet, és tud erről beszélni, azt megteremt egy olyan közeget, amitől én is, mint munkavállaló szívesen megnyílok.
A munkatársak szorongását csökkenti, ha a vezető mesél a megtett erőfeszítésekről, tervekről, stratégiáról.. Ha tudják, hogy a vezető aktívan azon dolgozik, hogy hogyan menjenek előre, az tudja az ő szorongásukat csökkenteni abban a tekintetben, hogy lesz munkahelyük, és a cég kimászik a csávából.
Egy munkavállaló hogyan reagál jól a mostani helyzetre?
Maximális partnerséggel. Szerintem a kulcs az, hogy mindenki felnőttként viselkedjen ebben a helyzetben: a jó munkavállaló felnő ehhez a feladathoz. Például, a távmunka arról is szól, hogy egy olyan szervezeti kultúrában, ahol eddig mindig megmondták, hogy mit kell tenni, most fel kell nőni. Egyedül vagyok otthon, úgy kell tennem a dolgomat, hogy képes kell legyek felelősen elvégezni a feladatomat, tehát, hogy partnerként működjek. Ezen kívül, aktívan keresnie kell a munkavállalónak azt, hogy ő hogyan tudja támogatni a céget az előrejutásban, fennmaradásban. Egy munkavállaló se fogja vissza a kreatív, innovációs ötleteit!
Legyünk empatikusak a vezetőkkel is, hiszen elég sok van a nyakukon. Akár már azzal is segítem, hogy a kéréseimet pontosan fogalmazom meg, fair vagyok és reális talajon tartom ezeket. Az azonos szemmagasság, a felnőttség, a játszmamentesség fontos ebben a helyzetben. A mentális egészségéért pedig mindenki maga felel. Tehet egy cég bármit, de azért te felelsz, hogy minden nap hogy vagy, és ezért nem teheted felelőssé sem a főnöködet, sem a feleségedet, sem pedig a koronavírust.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.