Kövess minket!

Trending Now

Pandémia a VUCA World-ben II.

Dr. Szilágyi Judit, a Comeandgrow tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, üzleti coach, a FranklinCovey Magyarország szenior trénere. A szakember, aki a vállalati kultúra fejlesztésének elkötelezett híve, a Médiapiacnak adott interjú második részében arról beszél, hogy hogyan segíti át egy jó vezető a pandémia miatt kialakult helyzeten a csapatát, hogy mik lehetnek a hosszútávú hatások a cégkultúrában, és hogyan hatott a járvány munkavállalói lojalitásra.

 

V – volatility: változékonyság

U – uncertainty: bizonytalanság

C – complexity: komplexitás

A – ambiguity: kétértelműség

 

Érdemes beépíteni, tartós tudássá tenni a most tanultakat?

Igen, rengeteg tartós hatása lesz ennek, elég csak arra gondolni, hogy néhány héttel ezelőttig még hány cég zárkózott el kategorikusan a távmunka bevezetésétől. Ha majd azt mutatják a számok, hogy az emberek nem álltak meg, nem lettek kevésbé hatékonyak, sőt! Akkor ez a paradigma kicserélődik. Másképp fogunk az IT -s vezetők által kért digitális beruházásokról gondolkodni, nem lesz olyan vezető, aki túlzottan idealista elképzelésnek fogja tartani ennek szükségességét: innentől kezdve a digitalizáció elsődleges prioritású történet lesz. Csak úgy, mint a jó vezetők képzése, a tanulási kultúrák elsajátítása. Hisz azok élnek túl, akik képesek gyorsan, korábbi tudást előhúzva reagálni és új ismereteket szerezni.

Idealizmus, de bízom abban is, hogy megmarad valami ebből a pozitív közhangulatból, és egy hálásabb társadalom leszünk.

Elkezdtünk vágyni arra, hogy a barátainkkal fizikailag találkozzunk. Nem a Seychelle-szigetekre, hanem arra, hogy jó érzéssel megölelhesd őket és adhass nekik két puszit. Tehát a hála érzete – amit az angol gratitude-nek nevez – talán visszajöhet, és talán ez a szervezeti kultúrákban is visszaköszönhet.

A cégekkel szembeni lojalitás – ott, ahol jól reagáltak – is megugrott, ugyanakkor a cégek is tanulhatják a bizalmat: nem kell kontrollálni a munkavállalódat, ha tiszta teljesítményértékelés van. A home office tiltása az alacsony bizalmi kultúrájú szervezetekben volt jellemző, ugyanakkor ahol engedélyezve volt, ott egyik napról a másikra akár kétezer munkavállaló állt át a távmunkára. Ettől még a családoknak nem könnyű, a helyzete, de szervezetileg megoldották, mert tudták, hogy dolgozni fog a munkavállaló, és lehet, hogy nem ül nyolc órát a gép előtt, de azt is biztos, hogy nem is kávézik másfelet a kollégáival.

Akkor, most az is szembetűnővé válik, hogy a munkaidő nem teljesen kihasznált.

Bizonyos szektorokban kifejezetten ‘kávézás – ellenesek’, míg más szektorokban kávézót építettek a cégek, mert azt mutatták a kutatások, hogy ha az emberek kapcsolódnak, akkor a munka sokkal jobban halad. A kollaborációnak iszonyatos ereje és szerepe van. Jelenleg tanuljuk, hogy hogy lehet ezt online is jól csinálni, de az emberi kapcsolódásnak igenis van üzleti haszna. Egyébként az emberek már elkezdtek online kávézni, és erre kifejezetten szükség van, hiszen a bizonytalanságból fakadóan mindenkinek eggyel rosszabb a mentális állapota: mindenki eltérő mértékben ugyan, de szorong.

Hogyan reagál erre a szorongásra egy jó vezető?

Először is, felismeri a saját szorongását. Egészséges személyiséggel is a bizonytalanság mindenkit megérint, mert nem tudjuk, hogy ez a helyzet meddig fog tartani, mit fog még hozni, milyen tartós hatásai lesznek. De ha a felelős vezető felismeri a helyzetet, és tud erről beszélni, azt megteremt egy olyan közeget, amitől én is, mint munkavállaló szívesen megnyílok.

A munkatársak szorongását csökkenti, ha a vezető mesél a megtett erőfeszítésekről, tervekről, stratégiáról.. Ha tudják, hogy a vezető aktívan azon dolgozik, hogy hogyan menjenek előre, az tudja az ő szorongásukat csökkenteni abban a tekintetben, hogy lesz munkahelyük, és a cég kimászik a csávából.

Az érzelmeink ellen nem kell, lehet harcolni. Nyilván nem szabad belecsavarodni, de el kell fogadni, hogy félek, szorongok, ugyanakkor vezetőként muszáj, hogy tegyek olyan intézkedéseket, ami az ő félelmeiket csökkenti.

Egy munkavállaló hogyan reagál jól a mostani helyzetre?

Maximális partnerséggel. Szerintem a kulcs az, hogy mindenki felnőttként viselkedjen ebben a helyzetben: a jó munkavállaló felnő ehhez a feladathoz. Például, a távmunka arról is szól, hogy egy olyan szervezeti kultúrában, ahol eddig mindig megmondták, hogy mit kell tenni, most fel kell nőni. Egyedül vagyok otthon, úgy kell tennem a dolgomat, hogy képes kell legyek felelősen elvégezni a feladatomat, tehát, hogy partnerként működjek. Ezen kívül, aktívan keresnie kell a munkavállalónak azt, hogy ő hogyan tudja támogatni a céget az előrejutásban, fennmaradásban. Egy munkavállaló se fogja vissza a kreatív, innovációs ötleteit!

Legyünk empatikusak a vezetőkkel is, hiszen elég sok van a nyakukon. Akár már azzal is segítem, hogy a kéréseimet pontosan fogalmazom meg, fair vagyok és reális talajon tartom ezeket. Az azonos szemmagasság, a felnőttség, a játszmamentesség fontos ebben a helyzetben. A mentális egészségéért pedig mindenki maga felel. Tehet egy cég bármit, de azért te felelsz, hogy minden nap hogy vagy, és ezért nem teheted felelőssé sem a főnöködet, sem a feleségedet, sem pedig a koronavírust.

Trending Now

Leszbikus csók a Netflix gyerekmeséjében

A csatorna hétéves kortól ajánlja a Jurassic World rajzfilmsorozatot, amelynek egyik részében egy lány szerelmet vall egy másik lánynak, és meg is csókolja.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a rajzfilmből, forrás: Mandiner

A Netflixen futó Jurassic World: Krétakori tábor című rajzfilm 5. évadának 9. epizódjában az egyik lány főszereplő szerelmet vall egy másik lánynak, a vallomás pedig csókkal zárul, további főszereplők pedig meghatott kommentárokat fűznek a jelenethez. Minderre a Mandiner olvasója lett figyelmes a minap, miközben gyermekével játszott, és a hátérben a rajzfilm futott a tévéjükön.

A rajzfilmsorozat egyébként dinoszauruszokkal teli szigetre vetődött gyerekek kalandjairól szól, írja a Mandiner, megjegyezve, hogy úgy tűnik, a produkcióból nem hiányozhatott az LMBTQ-szál.

A váratlan jelenet, forrás: Mandiner

A mese 7+ besorolású a Netflixen, vagyis hétéves kortól ajánlják megtekintését. A lap úgy tudja: Magyarországon a tévéforgalmazásban bemutatott tartalmak korhatár-besorolásáról saját hatáskörben a tévék, a streamingért pedig a streamingszolgáltatók döntenek.

A Mandiner egyébként épp a napokban közölt cikket arról, hogy egy év alatt alig száz bejelentés érkezett az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a gyermekvédelmi törvény módosítása óta, miközben a hatóság maga eljárást nem indított. Jogsértést egy esetben sem állapítottak meg.

Tovább olvasom

Trending Now

Angol nyelvű tartalmakat is készít majd a Megafon (videó)

A jobboldali emberek hangja ugyanúgy nem hallatszik ma az európai online térben, mint ahogy néhány éve hazánkban sem hallatszott – ezzel indokolja a Megafon közleménye, hogy ezentúl rendszeresen angol nyelvű tartalmakkal is jelentkeznek majd.

Közzétéve:

Borítóképünkön Déri Stefi, a Megafon csapatának tagja, fotó: Facebook

“A Megafonnal itthon megmutattuk, hogy a jobboldali értékek és vélemények iránt nagy érdeklődés van a neten, sokan kíváncsiak a világnézetünkre!”

– olvasható a Megafon csapattagja, Déri Stefi Facebook-oldalán.

“Ahogyan hazánkban, úgy a nemzetközi térben is a sajtó a liberális mainstreamnek játszik, nem adnak lehetőséget a konzervatív véleményeknek. Ezért mostantól elmondom angolul is, hogy Brüsszelben is értsék: nem engedünk a föderalista terveknek, a tagállamok szuverenitását kikezdő liberálisoknak és neomarxistáknak!

– fogalmaztak a bejegyzésben.

Tovább olvasom

Trending Now

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek?

Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Számos kutatás szerint a korai és túlzott tv-nézés későbbi figyelemproblémákhoz és hiperaktivitáshoz vezethet. Ez fordítva is igaz, az izgő-mozgó, nyughatatlan gyerekek hajlamosabbak digitális eszközöket használni, és a szüleiknek is nagy segítséget jelentenek ezek az eszközök abban, hogy lekössék gyermeküket – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében, amely szerint a hiperaktív gyerekeknek éberségi szintjük fenntartásához folyamatos ingerlésre van szükségük, amit a videók és videójátékok pörgős, színes ingerkavalkádja biztosíthat számukra.

A digitális eszközök és a hiperaktivitás/figyelemzavar kapcsolata tehát kétirányú, oda-vissza hatnak egymásra

– állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy

hasonlóan van ez a társas problémákkal, a visszahúzódó, gyenge társas készségekkel rendelkező gyerekek hajlamosak túlzásba vinni a kütyüzést, például a videójátékozást vagy a tv-nézést

Ennek oka, hogy a virtuális világ menedéket jelenthet nekik a számukra nehezen érthető vagy fájdalmas tapasztalatokat nyújtó társas világ elől. A magányos kütyüzés azonban csak növeli az elszigetelődésüket. Kisgyermekkorban ráadásul nagy szükség van a társas élményekre ahhoz, hogy a gyerekek társas készségei megfelelően fejlődjenek, amitől a kütyüzés viszont elveszi az időt – írták.

“A társas problémák és a kütyüzés tehát – úgy tűnik – szintén oda-vissza hat egymásra”

– állapították meg a kutatók.

Megjegyezték, hogy napjainkig szinte kizárólag a régebbi média – főként a tv-nézés – használatának és a viselkedésproblémák kialakulásának összefüggését vizsgálták, pedig manapság a gyerekek egyre fiatalabb korban és egyre többet használják a modernebb eszközöket, a tabletet és a mobiltelefont is. Különösen kevés az olyan vizsgálat, amelyben hosszabb távon követnék nyomon a gyerekek mobileszköz-használatát és a viselkedésproblémák alakulását. Pedig nagyon fontosak az ilyen vizsgálatok, mert ezek alapján tudják megmondani, hogy mi volt előbb: a viselkedésprobléma vagy a mobilozás.

Mint írták, az ELTE Etológia Tanszékén működő Alfa Generáció Labor igyekezett pótolni ezt a hiányt. Óvodáskorú, 4-6 éves gyerekek szüleit kérték meg, hogy töltsenek ki egy kérdőívet gyermekük mobil/tablet használatáról, valamint viselkedésproblémaira vonatkozóan. Ezt követően 3 év múlva, – amikor a gyerekek 7-9 évesek voltak – újra kitöltették a szülőkkel a kérdőíveket.

“Azt találtuk, hogy az óvodáskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértéke előre jelezte az iskoláskori mobilozás mennyiségét, vagyis minél nyüzsgőbb és szétszórtabb egy gyerek óvodáskorban, annál többet kütyüzik kisiskoláskorban. Ez azzal magyarázható, hogy az ilyen gyerekek lekötéséhez a szüleik is sokkal inkább kénytelenek digitális eszközökhöz folyamodni, illetve maguk a gyerekek is keresik az ingerdús, intenzív tartalmakat”

– idézik a közleményben Konok Veronikát, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor tudományos munkatársát, a kutatás vezetőjét.

Az óvodáskori mobilhasználat mennyisége azonban nem jelezte előre a kisiskoláskori hiperaktivitás és figyelemzavar mértékét. “Ebből arra következtethetünk, hogy

a kiskori mobilozás nem vezet hiperaktivitáshoz/figyelemzavarhoz, szemben például a TV-nézéssel. De óvatosan kell értelmeznünk ezt az eredményt,

az összefüggés hiánya ugyanis adódhat például az alacsony elemszámból (mindössze száz szülő töltötte ki másodszor is a kérdőívet), vagy más tényezőkből. Senkinek nem javasoljuk tehát, hogy a kutatás eredményére alapozva korlátlan mobilhasználatot tegyen lehetővé óvodáskorú gyerekének” – tette hozzá Szőke Rebeka, az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor PhD-hallgatója.

A kutatók szerint az összefüggés hiányát okozhatja az is, hogy az óvodásoknak gyártott mobilapplikációk sok esetben fejlesztő célúak és kevésbé túlingerlőek, mint például egyes rajzfilmek, vagy a nagyobb gyerekeknek készült, sokszor erőszakos játékok.

A kutatók a vizsgálat során ezen felül azt találták, hogy a társas problémákkal küzdő gyerekek többet mobiloznak, de ez csak egy időpontban mérve, iskoláskorban igaz. “Nem találtak időbeli egymásra következést, vagyis, hogy a kiskori mobilozás későbbi társas problémákhoz vezet, vagy fordítva. Az ok-okozat kérdése tehát nem tisztázott, és valószínű, hogy kétirányú összefüggés áll fenn: se a tyúk, se a tojás nem volt előbb” – áll a közleményben.

Tovább olvasom