Trending Now
Pandémia a VUCA World-ben I.
Dr. Szilágyi Judit, a Comeandgrow tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, üzleti coach, a FranklinCovey Magyarország szenior trénere. A szakember, aki a vállalati kultúra fejlesztésének elkötelezett híve, a Médiapiacnak adott interjú első részében arról beszél, hogy mire tanít minket egy világjárvány, mi az a VUCA, és mit jelent az agilis cégvezetés a pandémia idején.
V – volatility: változékonyság
U – uncertainty: bizonytalanság
C – complexity: komplexitás
A – ambiguity: kétértelműség
Mit tanít a pandémia a világnak?
Általában, amikor valakivel történik egy tragédia, lehetünk segítőkészek, megértőek, de azt a másik ember nem tudja átérezni, még akkor sem, ha szeretné. Most azonban mindenki egyforma helyzetben van – azonosan furcsában -, ezért közelebb kerültek egymáshoz az emberek, nagyobb türelemmel viseltetnek egymás iránt, érdeklődéssel fordulnak a másik megoldásai felé. Mondhatni egyenlőek vagyunk a vírus előtt. A mostani helyzet kicsit olyan, mint amikor az anyukák azt mondják: menjetek a szobátokba és gondolkozzatok el, hogy mit műveltek! Most ez az egész világnak szólt.
Szerencsére, tudunk a távol-keletről olcsó porszívót rendelni, utazgatni, ott gyártatni ahol olcsó hiszen ez is a globalizáció eredménye, de a vírus ilyen elképesztően gyors elterjedése is ennek köszönhető.
Mi és mikor változott meg ennyire?
Már az elmúlt 5-8 évben meg kellett volna tanulni, hogy ez egy kiszámíthatatlan világ, amit az amerikai katonaságtól származó kifejezéssel élve VUCA world-ként szoktunk emlegetni. Ennél erősebb példa nincs a VUCA világra: hatvan nap alatt fejre állt minden. Ez mutatja, hogy ez egy gyorsan változó, komplex, nehezen érthető és bizonytalan világ, csak hogy a mozaikszó elemeit le is fordítsam.
Látszik, hogy akik nem voltak felkészülve a világ megváltozott működésére szervezetileg, készségekben, szemléletben, azok összeomlottak, hiszen épp most kell használni azokat a stratégiákat, amiket a „VUCA” vezetői képzéseken mantráztunk. Például korábban, a vezetőnek az volt a dolga, hogy ha jött egy probléma, megoldottuk, előre terveztünk, és csökkentettük a bizonytalanságot. Most viszont, egy jó vezetőnek a kiszámíthatatlannal kell együtt élnie és irányítania egy csapatot, ami végtelen nagy agilitást igényel.
Ki tud jól reagálni erre a helyzetre?
Sok összetevős ez a lista, de mindenképpen agilisnek kell lenni személyes és szervezeti szinten is ahhoz, hogy jól küzdjünk meg ezzel. Ez nyilván szektoronként mást jelent, de az “agilis szervezet” szexi és trendi kifejezés lett az elmúlt időszakban. Ez a helyzet ennek a záróvizsgája, ugyanakkor nagyon sok cég elbukott. Attól, hogy agilis szervezeti struktúrákat vezettünk be, még egyáltalán nem biztos, hogy gondolkodási mintákban, működési módokban valóban agilisek, azaz rugalmasak lettünk.
Mit jelent ez a szó, a jelen helyzetben?
Az agilitás általában is azt jelenti, hogy gyorsan elmozdulunk, ezt könnyedén tesszük és tudunk a változásokra reagálni. A kezdeti sokk nagy volt mindenkinek. Nekem hétfőtől péntekig kiürült a következő négy heti naptáram. A sokkot követte a gyász, de ha ebbe az állapotba beleragadunk, akkor nem vagyunk túl rugalmasak.
Mi a harmadikat választottuk, mert a cégünk hitrendszere szerint ez a helyes, a jelenlegi naptáram szerint pedig ez a működőképes.
Van -e olyan modell, tanítás, ami felkészíthetett erre a helyzetre?
A tapasztalat segíthet, de például a 2008-as válság sokkal lassabban jött, ezért felkészültebbek voltunk. Most hirtelen változott meg minden, és jellemző, hogy mindenki az alap működési mintáit kezdi működtetni. Aki eddig, békeidőkben is proaktív és döntésképes volt, annak most is menni fog. Aki nem, neki nehezebb lesz a paradigmaváltás, de a krízis hozhat fejlődést.
A szervezetekben alapvetően a vezetésen múlik minden: a cégkultúra top-down, vagyis fentről lefelé működik. A lokáció, a fizikai jelenlét másodlagos kérdés, hiszen aki jó vezető, az távmunkában is jó vezető. A pandémia kialakította helyzetben eldől az, melyik vezető milyen kompetenciákkal rendelkezik. Agilis -e, tud -e dönteni, kommunikál -e. Itt emelném ki, hogy jelen helyzetben nagyobb kárt nem tehet egy vezető, mint hogy nem kommunikál. Hogy mennyire transzparens, képes -e megmutatni a saját drámáját, de közben látja -e a kollégáiét? Mennyire hiteles, proaktív, innovatív, képes -e pozitív maradni, a reziliencia eszköztárát megmutatni és átadni?
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.