Kövess minket!

Trending Now

Palkovics: a kiskorúak online rutinját ne a technológiai szektor nyeresége alakítsa!

“Az igazi tét itt az, hogy hogyan fog kinézni a homo digitalis, a holnap embere és világa, hogyan tudják továbbvinni azt az örökséget, amelyet rájuk akarunk bízni” – hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter.

Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rendkívül fontos, hogy a kiskorúak online tartalomfogyasztását és napi rutinját ne pusztán a technológiai szektor nyeresége alakítsa – mondta az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának budapesti konferenciáján, amelyet a testület magyar elnöksége keretében szerveztek.

Palkovics László, a Gyermek és ifjúsági jogok, lehetőségek és jóllét a digitális korban című rendezvényen angol nyelvű megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a történelemben először szembe kell nézni “azzal a kihívással, hogy a gyerekek hogyan tudják produktív, kreatív és etikus módon használni az okoseszközöket és az internetet”.

Azt mondta:

nyilvánvaló, hogy az ilyen fejleményekért felelős technológiai szektornak – amely egyben a pénzbeli és adatbeli előnyök kedvezményezettje -, nagyobb elszámoltathatóságot kellene vállalnia és aktívan járhatna el a gyermekek védelméért és a kockázatok minimalizálásáért.

Ehhez EU-szintű hozzájárulás is elvárható – tette hozzá. A miniszter szerint

“az igazi tét itt az, hogy hogyan fog kinézni a homo digitalis, a holnap embere és világa, hogyan tudják továbbvinni azt az örökséget, amelyet rájuk akarunk bízni, ami a mi esetünkben az európai és a magyar nemzeti örökség”.

Hangsúlyozta, ebben jelentős szerepet játszik a családok és a gyermekek digitális védelme.

Palkovics László emlékeztetett: mindezekre válaszul a magyar kormány 2016-ban megalkotta Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiáját, amely továbbfejlesztésének – mint mondta – itt az ideje.

Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája már évek óta kiváló programokat kínál – tette hozzá -, példaként említve a Netmentor programot, a digitális médiaműveltséget a szülőknek, az Okos óvoda programot, valamint a folyamatos felméréseket, különösen a digitális gyermekvédelmi indexet és a “DigiMini”-t. Magyarország meg akarja érteni ezeket a jelenségeket, hogy hozzáértő módon avatkozzon be – mondta.

Palkovics László kitért arra is: a konferencia témája azért is különösen fontos, mert az Európa Tanács ötéves gyermekjogi stratégiája idén véget ér, és megújítása még folyamatban van.

Kifejtette, az elnökség konferenciájának témája szorosan kapcsolódik a gyermekek jogairól szóló új stratégia legfontosabb feladataihoz, nevezetesen annak megvitatásához, hogyan alakultak a gyermekek és a diákok jogai a digitális környezetben, különös tekintettel a koronavírus-járvány alatti helyzetre.

A miniszter elmondta, a járvány alatt nagyon rövid idő alatt soha nem látott szintű együttműködés jött létre az oktatás világában az oktatás szereplői, a gazdasági és a civil szféra között, ugyanakkor az egyes országok nagyon eltérő módon reagáltak, különböző célokat fogalmaztak meg, és különböző megoldásokat és eszközöket helyeztek a védelem középpontjába.

A Covid-19 járvány idején bevezetett kényszerintézkedések visszafordíthatatlan digitalizációt okoztak és fel is gyorsították az oktatásban

– mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, egy a járvány idején végzett magyar felmérés szerint az oktatás és a tanulás az öt legfontosabb olyan terület közé tartozott, ahol a digitális technológa a legtöbbet segített a polgároknak életük megszervezésében.

Ugyanebben a felmérésben a megkérdezettek az oktatást jelölték meg elsőnek abból a szempontból, hogy mely területeket változtatna meg leginkább a digitalizáció a következő tíz évben – tette hozzá Palkovics László.

Hangsúlyozta: Magyarország jól teljesített a járvány idején az oktatási rendszerek helyzetének és kihívásainak nemzetközi elemzése alapján.

Azt mondta,

Magyarország ugyanazokat az intézkedéseket hozta az oktatásban, mint a világ legfejlettebb országai a járvány hatásainak csökkentéséért és a veszélyeztetett tanulók támogatásáért.

Példaként említette az oktatáshoz való hozzáférést támogató digitális eszközök és tartalmak biztosítását, valamint a tanulók kiszolgáltatott csoportjainak pedagógiai támogatását.

Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek a járvány idején célzott támogatást nyújtottak az oktatásban érdekelt feleknek. Az állam továbbra is ingyenes és kedvezményes gyermekfelügyeletet biztosít a rászorulóknak, valamint további juttatásokat ad a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusoknak – mondta.

A miniszter beszélt arról is, hogy különösen fontos a digitális átmenet kockázatainak mérséklése, valamint a gyermekek és fiatalok jogainak és jólétének védelme. Véleménye szerint

a gyorsan változó digitális környezetben elkerülhetetlen a gyermekek jogainak újraértelmezése és átalakítása.

“Mindazonáltal a gyermekjogok harmonizációja nem áll meg a különböző nemzetek vagy akár kultúrák jogi és szabályozási gyakorlatának összehangolásánál, hanem szélesebb körben magában kell foglalnia azokat a kihívásokat, amelyek az új technológiákból, a változó kommunikációs formákból, a szocializációból, tanulásból, nevelésből és ezzel kapcsolatban a család és az iskola szerepéből adódnak” – fejtette ki Palkovics László.

Közölte,

a gyermekek digitális kompetenciájának fejlesztésén túl a családok és a gyermekek digitális védelme is hangsúlyosabb.

Palkovics László elengedhetetlennek nevezte, hogy a mindennapi életben használható mintákkal és módszerekkel nyújtsanak segítséget a szülőknek, óvodáknak és a tanároknak, a felnőtt társadalomnak. Fontosnak mondta továbbá a segítséget az intelligens eszközök használatából fakadó feszült helyzetek enyhítéséhez.

Trending Now

Visszafoglalta trónját Magyarország történetének legsikeresebb filmje

Az Avatar elsőként 2010-ben vált a legnagyobb kasszasikerré Magyarországon: több mint 1,7 milliárd forintos bevétele elhomályosította minden korábbi film teljesítményét.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, fotó: Pixabay

Néhány évvel később a Star Wars: Az ébredő Erő letaszította a trónról, ám James Cameron szeptember 22. óta újra látható produkciójára alig két hét alatt akkora érdeklődés mutatkozott, hogy újfent elfoglalta a magyarországi bevételi ranglista első helyét – közölte a film forgalmazója. 

A film 1 milliárd 830 millió forintos összbevételnél jár, míg a Star Wars: Az ébredő Erő 1 milliárd 828 millió forinttal immár csak a második. 

A film még egy hétig látható a mozikban, köztük IMAX 3D-ben és 4DX-ben: október 12-én, szerdán búcsúzik a vásznaktól.

A folytatás, vagyis az Avatar: A víz útja december 15-én kerül a mozikba – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Trending Now

Íme a női oldalak aktuális helyzete a DKT szeptemberi elemzése szerint

Mivel a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) utoljára januárban foglalkozott a hazai tartalomfogyasztásban nagyon jelentős szerepet betöltő női oldalakkal, most újra megnézte, hogyan állnak a legnépszerűbb női site-ok napi és havi látogatottság tekintetében. A DKT alábbi elemzése emellett bemutatja a szokásos havi toplistákat is, amelyek révén mind a napi átlagos, mind a havi összesített látogatószám alapján áttekinthető az egyes weboldalak és brandek szeptemberi pozíciója.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Mivel augusztus óta sem az orosz-ukrán háborús helyzet, sem a gazdasági kilátások nem javultak, sőt szinte napról napra hallani aggasztó híreket mindkét területen, és feltehetően II. Erzsébet királynő halála is növelte a híroldalak látogatottságát, ezért egy mondat erejéig kitérünk e szegmensre is, mielőtt rátérnénk fő témáinkra. A hírek iránti intenzív érdeklődésben nem történt látványos változás szeptemberben. A híroldalak közel hárommilliós napi (!) látogatószámában egy nagyjából tízezres csökkenést nem tekinthetünk annak.

De a DKT e havi elemzésének fókuszában nem a hír-, hanem a női oldalak állnak. Januári elemzésünkhöz hasonlóan most is csak az önálló domainnel rendelkező, általános vegyes tematikájú női site-okat vizsgáltuk, nem soroltuk ide a specifikusabb tartalommal rendelkezőket, például a gasztro-, az életstílus- és az egészségoldalakat.

A női oldalak toplistáját magabiztosan vezeti a femina.hu több mint 3,3 millió havi látogatóval, de az nlc.hu olvasóinak száma is meghaladta szeptemberben a 2,9 milliót. A dobogó harmadik fokát a kiskegyed.hu foglalhatta el, és alig valamivel maradt le mögötte a life.hu – mindkét oldal havi látogatószáma közelebb van a 2,2 millióhoz, mint a 2,1-hez. Utánuk sorban a Glamour, az Elle és a Joy következnek. Majd a divany.hu, a cosmopolitan.hu és a femcafe.hu. A tízes toplistáról éppen csak lemaradó marieclraire.hu is több mint egymillió havi látogatóval büszkélkedhet. De még a lista soron következő tagjait, a wmn.hu, a story.hu az instyle.hu és az evamagazin.hu oldalakat is 800 ezre és 1 millió főnyi olvasó keresi fel havonta.

A legnépszerűbb női oldalak szeptemberi helyzetének ismertetése után bemutatjuk a szokásos havi toplistákat is.

A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében továbbra is változatlanul a blikk.hu vezeti, viszont a toplista minden más helyén változás történt augusztushoz képest. Második helyre két helyet javítva a 24.hu jött fel, amit az Index követ. A negyedik helyen az Origó áll, majd a Telex két pozícióval előrébb kerülve. A Borsonline augusztusban éppen lemaradt a tízes listáról, de most a hatodik helyet foglalhatta el. Hetedik az Időkép, nyolcadik a femina.hu, míg a toplistát most a portfolio.hu és a nlc.hu zárja.

Ha nem site-, hanem brandalapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor az előbbi listához képest nem látunk eltérést a dobogós helyeken: a Blikket a 24, majd az Index követi. Viszont a negyedik helyen brandként már – főképp a népszerű androidos applikációjának köszönhetően – az Időkép áll, emiatt egy-egy hellyel hátrébb csúszott az Origó, a Telex és a Borsonline is. A tízes lista 8-10. helyén viszont már nincs változás, ugyanazok a brandek szerepelnek itt, mint amelyek a weblapok toplistáját zárták: a Femina, a Portfolió és az NLC.

A havi összesített egyedi látogatószám alapján készített domaintoplista több ponton is eltér a napi látógatószám alapján összeállítottól. Ezen az első két pozícióban helyet cserél egymással a Blikk és a 24.hu, itt az utóbbi áll a lista élén. A dobogó harmadik fokát a legnépszerűbb női oldal, a femina.hu foglalta el, két helyet javítva augusztushoz képest. Változatlanul negyedik az Origó. Ötödik az Index, amit a borsonline.hu követ három hellyel feljebb lépve a listán. Az nlc.hu most is a hetedik, akárcsak augusztusban. A listát a ripost.hu, a Telex és a promotions.hu zárja szeptemberben.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Most is így van a lista első hét helyén, egymás után jön a 24, a Blikk, a Femina, az Origó, az Index, a Borsonline és az NLC. De a nyolcadik-kilencedik pozícióban helyet cserélt egymással a Telex és a Ripost, brandként a Telex került előrébb. A toplistát az RTL zárja.

Az adatok értelmezése során most is érdemes figyelembe venni, hogy a látogatottsági toplisták gyakran és könnyen változnak egyik hónapról a másikra, amelyik oldalnak vagy brandnek most romlott a pozíciója, annak akár már a következő hónapban javulhat.

Tovább olvasom

Trending Now

Leszbikus a Scooby-Doo! rajfilmsorozat Vilmája

Újabb ikonikus rajzfilm szereplőjéről derült ki, hogy homoszexuális: a Scooby-Doo! című sorozat egyik főhőse, Vilma leszbikus – derült ki a Variety beszámolójából.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Októberben mutatják be az 1969 óta futó Scooby-Doo! rajfilmsorozat Treat Scooby-Doo! (Csokit vagy csalunk Scooby-Doo!) című epiódját. A Twitteren terjedő jelenetben Vilma elég egyértelműen fejezi ki tetszését, mikor meglát egy másik női karaktert a színen.

A beszámoló szerint rajongók már régóta sejtették, hogy Vilma homoszexuális. Más kérdés, hogy eddig ez az epizodókból nem derült ki.

Felidézték, hogy korábban James Gunn, aki a korai élőszereplős filmeket írta, és Tony Cervone, aki a Rejtélyek nyomában című sorozat felügyelő producere volt, is megerősítette a karakter szexualitását – írja a Híradó.hu.

2020-ban James Gunn azt írta Twitteren, hogy „megpróbálta” leszbikusnak beállítani Vilmát az élőszereplős filmekben. „2001-ben Vilma kifejezetten meleg volt az eredeti forgatókönyvemben” – fogalmazott.

Ugyanebben az évben a „Pride hónap során” Cervone az Instagramon azt írta: „Ezt már korábban is mondtam, de Vilma a Rejtélyek nyomában című sorozatban nem biszexuális. Ő homoszexuális”.

Az Origo az Insider összeállítása nyomán korábban arról számolt be, hogy a különböző rajfilmekben addig közel 260 LMBTQ-karakter tűnt fel.

Tovább olvasom