Kövess minket!

Trending Now

Öt magyar produkció kapta a WMMD Digitális Zenei Díjat

Díjat nyert Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Bagossy Brothers Company, a Paddy and the Rats, az AK26, valamint Böbe.

Idén először adták át a WMMD Digitális Zenei Díj nevű vadonatúj elismerést, amelyet a zenei streaming területén 2020-ban kiemelkedő eredményeket elért produkciók kapták.

Az objektív szempontok szerint kialakított kategóriák kapcsán Sebestény-Gallasz Enikő, a hazai zenei aggregátor vezetője elmondta:

4+1 kategóriában adtuk át az idén alapított WMMD Digitális Zenei Díjakat. Négyben mérhető, konkrét zenehallgatási és megtekintési számok, valamint a közönség visszajelzései alapján hirdettünk nyertest. Az utolsó kategóriában pedig az év partnerének járó különdíj talált gazdára.

Mivel a díjakat ezúttal nem tudtuk személyesen átadni, azt kértük a győztesektől, hogy a díjak kézhezvételekor készítsenek egy kicsomagoló videót. Ezek a nyertes előadók saját közösségimédia-felületein láthatók – fogalmazott Sebestény-Gallasz Enikő.

Egy ilyen koncert- és fesztiválmentes év után a digitális sikerek még inkább felértékelődtek a zeneipar előadóművészei (és háttérhősei) számára, így munkájuk elismerése remélhetőleg tud egy kis inspirációt és motivációt csempészni a megnehezített körülmények közé. Egyben jelképesen a közönség és a szakma hálája is, amiért az alkotók, zenészek és stábjuk töretlenül dolgoznak a zenei vérkeringés életben tartásán – legyen szó dalszerzésről, klipek készítéséről, zenéjük terjesztéséről vagy épp az online jelenlét egyéb szeleteiről – közölte a WMMD.

Az egyes kategóriák a közönség érdeklődését tükrözve így álltak össze:

A legsikeresebb dal és videó

A streaming szolgáltatóknál (Spotify, Apple Music, Deezer) Rácz Gergő és Orsovai Reni “Mostantól” című dala volt a leghallgatottabb a WMMD partnereinek hangfelvételei közül. A Fonogram-díjas, A Dal 2020-győztes és slágerlista-rekorder “Mostantól” videóklipje szintén a legtöbbször megtekintett hivatalos zenei videó volt 2020-ban.

A legsikeresebb előadó

Az “Olyan Ő”-vel abszolút berobbant Bagossy Brothers Company dalait hallgatták legtöbbször a streaming szolgáltatásokban, illetve az ő YouTube-csatornájukon töltötték a legtöbb időt a rajongók.

A külföldön legsikeresebb hazai előadó

Hazánkban is igencsak népszerű, ám a hazai előadók közül külföldön a legtöbbet hallgatott előadó a Paddy and the Rats!

A legtöbb YouTube-lájkot szerző előadó

Az AK26 rajongói nyomták meg legtöbbször – a WMMD partnerei közül – 2020-ban a YouTube-on elérhető lájk gombot, amellyel egy kattintással ki tudják fejezni támogatásukat a duó iránt.

Különdíj – Az év partnere

A WMMD munkatársai szavazták meg Böbe különdíját azért, mert ő az a független előadó, aki a legtöbbet próbálja kihozni a digitális szolgáltatásokból, s akinek hozzáállása, lelkesedése nemcsak megkönnyíti a közös munkát, de eredményessé is teszi azt.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Negyedével csökkent a dalszerzők jogdíja a járvány miatt

A zenei alkotók összességében 2,2 milliárd forinttal kapnak kevesebb jogdíjat, mint egy évvel korábban.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

A tavalyi rádiós és televíziós elhangzások után járó jogdíjakat május 18-án fizetik ki a 7682 magyar dalszerzőnek – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kedden az MTI-vel.

Mint írták, a járvány miatt az Artisjus 2020-as bevételei is drasztikusan csökkentek, ez a visszaesés pedig az idei éves jogdíjkifizetéseknél érezteti igazán hatását. A szerzőknek kifizethető jogdíj összege 25 százalékkal esett vissza:

2020-ban még 8,612 milliárd forintot tudott magyar és külföldi szerzőknek folyósítani az Artisjus a két “nagyfelosztás” során, idén 6,48 milliárd forint érkezik a hazai és nemzetközi slágerek szerzőihez.

Ennek az összegnek nagyjából a fele jut magyar dalszerzőkhöz.

A májusban és júniusban érkező jogdíjak közül természetesen az élőzenei fellépések után járó összeg zuhant a legnagyobbat: 47 százalékkal kevesebb jogdíjat kapnak a koncerten játszott dalok szerzői idén, mint egy évvel korábban. A rádiós elhangzások után kifizetett jogdíj összege is drámaian csökkent: átlagosan 32 százalékkal alacsonyabb összeg jut egy szerzőnek a tavalyi elhangzások után, mint amennyi 2020-ban.

Bár a rádióadók a pandémia időszakában is működnek, az Artisjusnak fizetett zenei jogdíj összege jócskán elmaradt a korábbi évekétől. A rádióadók jogdíját ugyanis a reklámbevételek határozzák meg, ezek pedig a legtöbb rádió esetében drasztikusan visszaestek a járvány gazdasági következményei miatt – áll a közleményben.

A televíziós elhangzásokért fizethető jogdíjaknál jóval kisebb, mindössze 5 százalék a csökkenés mértéke. A korlátozások miatt válságba került vendéglátás-turizmus szektor által fizetett gépzenei jogdíj visszaesése is jelentősen csökkenti a szerzők számlájára érkező pénz összegét.

A zenészek bevételeinek átlagosan negyede a jogdíj, az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a zenéből származó fő jövedelemforrása. Az előző évre járó szerzői jövedelmeket az egyesület évente két részletben folyósítja. Május 18-án a 2020-as rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat kapják meg a dalszerzők: 7682-en részesülnek jogdíjból 46 828 dal, zenemű elhangzásai után. A kifizetés második ütemében, júniusban az Artisjus többek között a tavalyi koncertek, filmzenék után járó jogdíjakat fizeti ki.

“Azért különösen súlyos a helyzet, mert a könnyűzenét érintő lezárások máig életben vannak, de már a szerzői jogdíjak is jóval alacsonyabbak, mint egy éve. A dalszerzők és előadók az egész zeneiparral együtt a biztonságos és tervezhető újranyitást kérik a kormánytól, mert egyre többen vannak, akiknek az utolsó tartalékai is kifogyóban vannak”

– idézte Tóth Péter Benjamint, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatóját a kommüniké.

Tovább olvasom

Trending Now

Nagy segítséget jelent az Ipar 4.0

Kedden Budapesten adták át az Ipar 4.0 szakmai érmeket.

Közzétéve:

MTI/Soós Lajos

Az Ipar 4.0 program arra szolgál, hogy a termelés modernebb, termelékenyebb, humánusabb legyen Magyarországon – hangsúlyozta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.

Bódis József szerint

kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a díjazottak, mert szem előtt tartották, hogy minden tudomány, technológia, innováció, mesterséges intelligencia annyit ér, amennyit az emberiség fejlődéséhez hozzátesz.

Az ITM 2019-ben alapította meg az Ipar 4.0 szakmai díjat négy kategóriában: kis- vagy közepes vállalkozás, nagyvállalat, oktatási, képzési programot megvalósító szervezet, valamint az ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést, innovációt megvalósító szervezet kategóriában.

Bódis Józseftől és Monostori Lászlótól, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform elnökétől kis- és közepes vállalkozás kategóriában a VARINEX Informatikai Zrt. vehette át a díjat. A cég 1998-ban Magyarországon elsőként indította el a gyors prototípusgyártási szolgáltatást, azóta tevékenysége több sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektre alapozva folyamatosan bővül, jelentős szerepet vállal a 3D-nyomtatásra épülő egyedi és kisszériás gyártási módszerek fejlesztésében és elterjesztésében.
A nagyvállalat kategóriában az elismerést a FESTO-AM Gyártó Kft. kapta meg. A társaság a sűrítettlevegő-előkészítő egységek, vákuumgenerátorok és a legkorszerűbb biztonsági kapcsolószelepek termék- és gyártástechnológiai fejlesztője és gyártója.

Az ipar 4.0 digitális átállást segítő oktatásai, képzési programot megvalósító szervezet kategóriában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 technológiai központja vehette át a díjat.

Az egyetem missziójának tekinti, hogy Magyarországon minél több korszerű, a globális piacokon is versenyképes vállalat működjön az ipar 4.0 technológiák minél szélesebb körű alkalmazásával. Ezért a központ szemléletformáló, oktató, és támogató tevékenységet folytat, hogy minél többen ismerjék meg ezeket a technológiákat.

Az ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést vagy innovációt megvalósító szervezet kategóriában a HEPENIX Műszaki Szolgáltató Kft. vehette át az elismerést, amely a hazai és nemzetközi piac elismert beszállítója autó-, fogyasztói- és nukleáris ipari automatizáció területén.

Borítókép: Falk György, a VARINEX Informatikai Zrt. stratégiai igazgatója (b2), Fazekas Árpád, a FESTO-AM Gyártó Kft. műszaki igazgatója (b3), Kovács László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 technológiai központjának vezetője (j3) és Petrik Márk, a Hepenix Műszaki Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója (j2), az Ipar 4.0 kitüntetettjei Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára (j) és Monostori László, az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform elnöke (b) társaságában a minisztériumban 2021. május 18-án

Tovább olvasom

Trending Now

Jobb lenne, ha az Instagram távol tartaná magát a gyermekektől

44 különböző állam és terület főügyésze írt alá és küldött levelet Mark Zuckerbergnek, a Facebook vezérigazgatójának, melyben arra kérik, hogy a vállalat ne készítsen a tulajdonában álló Instagramból egy kifejezetten gyerekeknek szóló verziót.

Közzétéve:

Pixabay

Belsős információk szerint a szolgáltatás már egy jó ideje fejlesztés alatt áll a Facebook-nál, és a tervezett bevezetéséről maga Zuckerberg is beszélt pár hónapja a kongresszusi meghallgatásán – emlékeztet az Origo.

A portál cikke megjegyzi, jelenleg a Facebook és az Instagram sem használható bizonyos kor alatt. Az Egyesült Államokban például ez a határ 13 év, míg máshol akár 16 év is lehet. A levélben, melyet olyan jelentős államok főügyészei is szignóztak, mint Texas vagy Kalifornia, azt írják, hogy

a Facebook nem egy meglévő igényt szeretne kielégíteni az új szolgáltatással, hanem pont az igényt szeretné megteremteni azok számára, akiknek jelenleg nincs és elvileg nem is lehet Instagram fiókja.

A közösségi média használata negatívan befolyásolja a gyerekek egészségét, és nincsenek felkészülve arra, hogy eligazodjanak a közösségi média világában és azok kihívásai között. Ezen kívül a Facebookról sokszor bebizonyosodott korábban, hogy nem tudja megvédeni a gyerekeket a platformjain – írják a levélben.

A főügyészek számos kutatást idéznek fel, melyek rámutatnak: az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a fiatalok esetében mentális zavarokat okozhat a közösségi média használata. Mindez akár odáig is vezethet, hogy az érintett kiskorúak fizikailag kárt tesznek magukban vagy öngyilkosságot kísérelnek meg.

Mint írják, a kutatások megmutatják azt is, hogy

az Instagram kihasználja a fiatalok félelmeit azzal kapcsolatban is, hogy a társaik mennyire fogadják el őket, és a fotók feltöltésével és a többiek képeinek folyamatos nézegetésével, valamint az ezekre érkezett kedvelésekkel próbálják kielégíteni az elfogadás iráti vágyukat.

A főügyészek a levélben idézik, hogy az Instagram kizárólag az önreprezentációra és a külsőségekre fókuszál, ezzel rendkívül rontja a fiatalok mentális egészségét, csökkenti az önbizalmat, és általános elégedetlenséget kelt a kiskorúakban a saját életükkel kapcsolatban.

Az egyik idézett kutatásból kiderül az is, hogy főleg a fiatal lányoknál nagyon komoly testképzavart tud okozni az Instagram, ráadásul, a legtöbben kifejezetten tárgyiasítják magukat és a testüket a feltöltött fotókkal.

Ez viszont csak a probléma egyik része. A másik, legalább ennyire fontos, hogy a gyerekek nincsenek teljesen tisztában a személyes adatok megosztásánák és kezelésének következményeivel, valamint azt sem feltétlenül tudják megfelelően behatárolni, hogy milyen jellegű tartalmak feltöltését érdemes elkerülni, illetve hogy egyáltalán pontosan kik is látják a megosztott tartalmakat, és azokkal hogyan lehet visszaélni. Márpedig, visszaélések lesznek.

Az Egyesült Királyságban 2018-ban végzett kutatás szerint az Instagramot használó fiatalok 200 százalékkal nagyobb eséllyel válnak szexuális jellegű bántalmazás célpontjává.

A főügyészek rámutatnak, hogy a Facebook eddig sem tudta megvédeni a gyerekeket még a kifejezetten nekik szánt alkalmazásokban sem. Bizonyos régiókban már elérhető a kifejezetten fiataloknak szánt Messenger for Kids alkalmazás, melynek lényege, hogy a szülők szigorúan szabályozhatják, hogy a csemetéjük kivel léphet kapcsolatba és válthat üzeneteket. Hamar kiderült azonban, hogy ezek a korlátozások megkerülhetők, és a gyerekek például beléphettek csoportos beszélgetésekbe idegenekkel.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyerekeknek tervezett Instagram pontosan hogyan működne, de vélhetően gyerekeknek szóló Messengerhez hasonlóan a szülők állíthatják majd be, hogy a fiatalok kit követhetnek, mit tölthetnek fel és milyen fotókat nézhetnek meg. A Facebook azzal érvel, hogy a fiatalok egyébként is használják a közösségi médiát, így azonban a szülők nagyobb kontrollt kapnak, illetve hogy a program megtervezésekor konzultáltak szakértőkkel minden kérdéses területen.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom