Kövess minket!

Trending Now

Orosz-ukrán konfliktus: káros hisztériakeltés a nyugati médiában

Napról napra egyre baljósabb forgatókönyvek jelennek meg a világsajtóban azt a nyugtalanító érzést keltve, hogy bármelyik pillanatban kitörhet a háború Oroszország és Ukrajna, illetve a NATO között. A legmérvadóbb médiumok tudósítói által idézett bennfentesek, szakértők és agytrösztök többsége egymás megnyilatkozásaira rálicitálva sugallja, hogy a puskaporos hordó bármikor berobbanhat.

Magyar Nemzet

„A küszöbön álló orosz támadásra vonatkozó amerikai figyelmeztetések pánikot keltenek, nem pedig használnak” – jelentette ki szombaton az Interfax ukrán hírügynökség híradása szerint az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij egy vidéki látogatásán arról beszélt: túl sok az olyan bejelentés, amelyek azonnali, átfogó, totális háborút vetítenek elő Oroszország részéről. Mint mondta, ő maga is tisztában van a kockázatokkal, és azzal is, hogy az orosz csapatok ott vannak a határ túloldalán. 

Ha valakinek még van bombabiztos, százszázalékos információja invázióról, álljon elő vele!

– hangoztatta. Nem ez volt ráadásul az első eset a közelmúltban, amikor az ukrán elnök a nyugati médiában terjedő borúlátó forgatókönyvek ártalmasságára hívta fel a figyelmet. Már január végén is óvatosságra intett mindenkit, aki az Oroszország és Ukrajna közötti háború lehetőségéről beszélt, mondván: „Az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Litvániában a sajtó azt a benyomást kelti, hogy háború van. De ez nem így van. Nincs szükségünk pánikra”. Hasonló álláspontot képvisel Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is, aki nemrég – kizárólag ukránul, tehát a hazai közönségnek címezve – a Twitteren azt írta: „Ne higgyenek az apokaliptikus jóslatoknak. A különböző fővárosokban különböző forgatókönyvekkel számolnak, de Ukrajna készen áll minden fejleményre”.

A címlapokon már dúl a háború

Kijev tehát már egy ideje igyekszik csillapítani a hisztériakeltést, a kelet-európai ország ugyanis a jelen helyzetben annak veszi a legkevesebb – politikai, gazdasági, diplomáciai és társadalmi – hasznát, de hiába: 

a legmérvadóbb médiumok tudósítói által idézett bennfentesek, szakértők és agytrösztök legtöbbje egymás megnyilatkozásaira rálicitálva sugallja, hogy a puskaporos hordó bármikor berobbanhat. 

A Time című amerikai hírmagazin február 14-21-i kiadásának borítóján például egy lövészárokban siető katonát láthatunk hátulról sejtelmes homályban, amelyet „A válság, amely örökre megváltoztathatja Európát” cím kísér, a lap egyik konkurenciájának számító The Economist című brit hetilap január 8-14-i számának borítóján pedig egy olyan illusztráció látható, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyvert tart a kezében – számol be róla a Magyar Nemzet.

Kellemetlen magyarázkodásra kényszerült múlt héten a Bloomberg is, miután az amerikai hírportálegy előre elkészített cikk véletlen élesítése folytánélőben kezdte el „közvetíteni”, ahogy „Oroszország lerohanta Ukrajnát”, a Der Spiegel című német lap pedig saját információkra hivatkozva már azt is tudni véli, hogy az invázióra február 16-án kerül sor. 

Nehéz kiigazodni a médiazajban

Nem kérdés tehát, hogy jelenleg az orosz-ukrán konfliktus tematizálja leginkább a nemzetközi médiát, az azonban már korántsem ilyen egyértelmű, hogy a vészjósló üzenetek erősségét tekintve egymással szinte versengő sajtótermékek által dominánsként kezelt fogatókönyvek milyen viszonyban állnak a valósággal, azaz a zárt ajtók mögött zajló, a konfliktus tárgyalásos úton történő megoldásában érdekelt diplomáciai tárgyalásokkal. 

Az az idő dolga, hogy igazolja vagy megcáfolja az erről szóló tudósítások valóságtartalmát, arra a kérdésre ugyanis, hogy lesz háború vagy sem, úgy tűnik, egyelőre nincs – a nyilvánosság számára is hozzáférhető – válasz. A médiaplatformok között szabadon, a legtöbb esetben tényellenőrzés nélkül vándorló értesülések azonban szükségszerűen ráirányítják a figyelmet a gazdasági érdekek mentén működő (kattintásvadász), az olvasó szüntelen figyelmében érdekelt média felelősségére is.

Ezért történhetett meg például, hogy a liberális körökben mérvadó New York Times szinte azonnal átvette a Bloomberg Ukrajna lerohanásáról szóló élő közvetítését. Emmanuel Macron francia elnöknek az orosz államfővel való szombati telefonbeszélgetése után például a párizsi elnöki hivatal egyik munkatársa a helyi sajtónak elmondta, Putyin semmi olyasmit nem mondott, ami arra utalna, hogy Ukrajna megtámadására készül. A sajtóban mindazonáltal elsősorban a szenzáció és az extremitás bír hírértékkel, nem meglepő tehát, hogy az effajta megnyilatkozások ritkábban kerülnek a címoldalakra.

Hasonló médiazajban kellett egyébként kiigazodnia az olvasónak szinte napra pontosan két évvel ezelőtt is, miután az amerikai hadsereg Donald Trump akkori elnök parancsára egy dróntámadással likvidálta Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda egyik legfontosabb vezetőjét. Ezt követően a mérvadó sajtóorgánumok híradásait elárasztották a harmadik világháború kitöréséről és az Egyesült Államok és Irán közötti katonai konlfiktus kimenetelének lehetséges forgatókönyveiről szóló cikkek, az elmérgesedett viszony azonban végül kimerült a retorikai kardcsörtetésben. 

A tét ugyanakkor most nagyobb, Ukrajna ugyanis az iszlám köztársasággal ellentétben Magyarország, illetve az Európai Unió szomszédja is egyben.

Moszkva nem hangolja a közvéleményt

A politika- és a médiatudomány midazonáltal a hidegháború óta rendkívüli jelentőséget tulajdonít egy konfliktus végkimenetelének szempontjából annak, hogy egy adott kormány – legyen az akár a közfelfogás szerint demokratikus vagy sem – milyen véleményekkel vagy épp eseményekkel igyekszik befolyásolni a hazai és nemzetközi információáramlást egy olyan kockázatos lépés megtétele előtt, mint amilyen egy háború elindítása. Ezek mentén ugyanis jól azonosíthatók a szándékok is; erre pedig kiváló példát szolgáltatnak a múltból a vietnámi háborút vagy akár az iraki inváziót megelőző politikusi megnyilvánulások, amelyek által az adott korok szereplői igyekeztek megszerezni a lakosság támogatását a fegyveres konfliktushoz. Sőt, sokak szerint éppen a média okozta az Egyesült Államok kudarcát Vietnámban, a negatív hangvételű tudósítások ugyanis aláásták a háború támogatottságát.

Hasonló gondolatmenet alapján elemzte az orosz-ukrán konfliktust például a Meduza című, elsősorban orosz nyelven, de angolul is publikáló független orosz oknyomozó portál újságírója, Alekszej Kovalev is az amerikai Foreign Policy hasábjain. A Putyinnal rendszerint kritikus hangnemben publikáló oknyomozó riporter szerint ugyanis az orosz állami televízió és a közvélemény kulcsfontosságú tippeket adhat az orosz elnök terveire vonatkozó találgatások során, 

most pedig nyoma sincs annak a hangulatkeltésnek, ami például a Krím félsziget 2014-es – váratlan – annektálását megelőzte.

Kovalev cikkében emlékeztet: a Krím orosz megszállását megelőzően futótűzszerűen terjedt az orosz médiában az az orosz nacionalista érzületeket felkorbácsoló álhír, amely szerint a Donyeck megyében található Szlavjanszk települést az oroszbarát erőktől 2014 júliusában visszafoglaló ukránok ádáz megtorlásnak tették ki a kis település lakóit, egyebek mellett a saját anyja szeme láttára végeztek ki egy három éves kisfiút. A történetről hamar nyilvánvalóvá vált, hogy álhír, az érzelmekre ható tragikus eset azonban az orosz társadalom számára is legitimmé tette az Ukrajnával szembeni hadviselést; most azonban – legalábbis Alekszej Kovalev szerint – az orosz médiában semmi sem hasonlít a „keresztre feszített fiú” történetéhez.

Elemzők szerint azonban a kétoldalú nyilatkozatháború és a rendkívül feszült légkör a politikai szereplők részéről akár a nyomásgyakorlás eszköze is lehet, a nyílt háborúval fenyegető közhangulat ugyanis a tárgyalóasztalnál már könnyen kompromisszumra váltható. 

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Magyar Nemzet)

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom