Kövess minket!

Trending Now

Őrjöng a baloldal, mert Tucker Carlson felszámolta a hazánk köré vont médiakarantént

A Látószög blogon publikált legfrissebb írásában Frank Füredi arra keresi a választ, hogy miért jött oly nagy izgalomba a fősodorhoz tartozó angol–amerikai médiavilág attól, hogy Tucker Carlson Magyarországra látogatott.

Tucker Carlson, a Fox News amerikai konzervatív televízió műsorvezetője előad Esztergomban a Mathias Corvinus Collegium Feszten 2021. augusztus 7-én, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A New York Timesszal és a Washington Posttal az élen a fősodorbeli médiumok csapatostul adnak hangot aggályaiknak, ha nem egyenesen rossz előérzetüknek, annak láttán, hogy egy ismert amerikai érdekesnek találja a magyar politikai kísérletet és van némi pozitív mondanivalója az ország kormányáról. A BBC weboldala nem véletlenül adta kommentárjának a következő címet: „Tucker Carlson: Mit keres a Fox News műsorvezetője Magyarországon?” Első pillantásra kifejezetten bizarrnak tűnik, hogy ekkora sajtóhad ítéli el Carlsont – és persze a magyar kormányt. A Business Insider egyik cikke felhánytorgatja Carlsonnak, hogy „reklámot csapott Magyarország tekintélyelvű vezetőjének, éspedig úgy, hogy az USA-nál szabadabb országnak nevezte Magyarországot”. A felháborodott hangnemben íródott cikk szerzője egyszerűen nemigen képes felfogni, hogyan írhat valaki bármi jót Orbán Viktor kormányáról. John Haltiwanger sorai azt a meggyőződést közvetítik, hogy aki ez ügyben kétségbe vonja az ő véleményét, az gazember, sőt a nemzetközi fasizmus ügynöke – írja a PestiSrácok.hu cikke nyomán a Magyar Nemzet.

A szerző rámutat, hogy Haltiwanger véleményére rímel a magyar kormányt köztudomásúlag szenvedélyesen gyűlölő Anne Applebaum írása is az Atlantic Magazine-ban. „Tucker Carlson öngyűlölő nemzetközi turizmusa” című kommentárjában kijelenti, hogy Carlson s „más konzervatívok, akiknek nem tetszik a mai Amerika, boldogan vállalnak szerepet egy autokrata reklámhadjáratában”. A Haltiwangerhez és Applebaumhoz hasonló szerzők már évekkel ezelőtt eldöntötték, hogy Magyarország menthetetlen. Bárki, aki kétségbe vonja az amerikai külügyminisztérium és a civil szervezetekből álló hálózat verzióját a magyarországi eseményekkel kapcsolatban, az emberiség elleni bűncselekményt követ el.

Nemzetközi platformot kapott a kormányfő

Haltiwanger ennek megfelelően mélyen elítéli Carlsonnak azt a vádját, hogy az amerikai média hazudik a magyarországi helyzetről. Azért is elmarasztalja Carlsont, hogy kétségbe vonja a Freedom House, a nyugati média kedvenc NGO-jának tekintélyét. Az amerikai és a brit külügyminisztérium a Magyarországot Dél-Afrikánál kevésbé szabad országnak rangsoroló Freedom House-ra bízza annak eldöntését, mely országok szabadok és demokratikusak, s melyek nem.

„Haltiwanger szerint Carlson fő bűne abban áll, hogy nemzetközi platformot bocsátott a magyar miniszterelnök rendelkezésére, amelyről Orbán Viktor szembeszállhatott a nyugati média által terjesztett Magyarország-ellenes propagandával. Csütörtökön sugárzott interjújával Carlson platformot bocsátott a magyar vezető rendelkezésére ahhoz, hogy ezt a világszemléletet hirdesse és leszólja nyugati bírálóit”

– panaszolja fel Haltiwanger.

Megfosztanák Orbán Viktort a szereplési lehetőségtől

Haltiwanger és kollégái médiaszerte eltökélték, hogy Magyarország politikai vezetője márpedig ne jusson platformhoz. Nem tűnik fel nekik, milyen furcsa, hogy miközben Orbánt tekintélyelvű vezetőnek minősítik és ezért elítélik, egyúttal megfosztanák attól a lehetőségtől, hogy kifejtse álláspontját. A tolerancia, az ellenfelek véleményszabadsága, amely egykor a modern liberalizmus egyik alapelve volt, ma már nem egyeztethető össze az eltörléskultúra globális szószólóinak „illiberálisan liberális” szemléletével. Ha közelebbről megvizsgáljuk, az angol–amerikai média reagálása Carlson magyarországi látogatására az afeletti aggodalmat tükrözi, hogy mit szól majd az egyszerű néző, ha azt hallja, amit Orbán csakugyan mond, ahelyett, hogy a neki tulajdonított elferdített szöveggel találkozna. Ez az érzület tükröződik abban a kommentárban, amelynek szerzője már a címben így fogalmaz:

„Tessék megnézni: Tucker Carlson alákérdezős interjúban részesíti szerecsenmosdatásban Orbán Viktor tekintélyelvű politikáját.”

Ebből a nézőpontból ugyanis egyszerűen megengedhetetlen szerecsenmosdatás, ha valaki lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy kifejtse nézeteit.

A globalista médiavilág kordont épített Magyarország köré

A nyugati média mindenekelőtt azért reagált olyan mértéktelenül hevesen Carlson magyarországi látogatására, mert attól tart, hogy a magyar kormány lejáratását célzó, évek óta folyó sikeres propagandahadjárat törést szenved, ha az egyszerű amerikaiak a saját fülükkel hallhatják, mit is mond Orbán. Fontos fejlemény, hogy a globalista médiavilágnak sikerült gyakorlatilag cordon sanitaire-t kiépíteni Magyarország köré. Ez a cordon sanitaire azt eredményezi, hogy a Magyarországról zajló vitában csak egyetlen fél hangja hallatszik. Következésképp hegemón helyzetet élvez az az értelmezés, amely szerint Magyarországon kimúlt a demokrácia, tekintélyelvű diktatúra van hatalmon, amelyet egyetlen lépés választ el a fasizmustól. Magyarországnak ez a tisztességtelen és politikai célokat szolgáló bemutatása olyannyira domináns, hogy aki kétségbe meri vonni, azt a vádat vonja magára, hogy a jobboldali tekintélyuralom vagy egyenesen a fasizmus szolgálatában áll. Sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még a konzervatív nyugati kiadványok, így a Spectator vagy a National Review kommentátorai is magukévá teszik a magyar kormány elleni propaganda elemeit.

Carlson kihívást intézett a médiakarantén ellen

Évek óta először esett meg, hogy egy jelentős médium képviselője szembefordult ezzel az irányzattal, és kihívást intézett a Magyarországra kimondott médiakarantén ellen. Carlson adásai ugyanis fenyegetést jelentenek a globalista NGO-k és médiaszervezetek által gondosan karban tartott cordon sanitaire-rel szemben. Az e műsorok ellen indított médiakampányt az a szorongás motiválja, hogy a végén a köznapi amerikai ember még rokonszenvesnek fogja találni Orbán nézeteit. Ezt a félelmet igen egyértelműen szavakba is öntötték a New York Times kommentátorai:

„Carlson számára a magyarországi utazás lehetőséget teremtett arra, hogy Orbánt, akit csodál, feltegye az otthoni tévénézők, a magyar vezető propagálta illiberalizmusra alkalmasint fogékony konzervatívok térképére. A szerdai műsorban Carlson dicsérőleg szólt Magyarországról, s olyan kis országnak nevezte, amelyről mi, többiek sokat tanulhatunk.”

A kommentár végén ott díszeleg a figyelmeztetés:

„Az Egyesült Államokban a Fox News nézői bekapcsolják készüléküket. A Tucker Carlson Tonight című adások ezen a héten esténként hárommillió embert vonzottak a képernyők elé, s messze megelőzték vetélytársaikat, a CNN-t és az MSNBC-t.”

Mi lesz, ha annak a napi hárommillió nézőnek megtetszik, amit hallanak – ez a kérdés nem hagyja nyugodni a Magyarország elleni propagandaháború harcosait. Ezt az aggályt öntötte szavakba Zack Beauchamp a Vox magazinban: Carlsson budapesti zarándokútjában az a nagyon aggasztó, hogy a Fox műsorvezetőjét tömegek figyelik, s ez szokatlanul nagy lehetőséget ad a kezébe arra, hogy meghatározza a jobboldali közbeszéd tartalmát.

Magyarország elleni kultúrharc

A legutóbbi időkig olyannyira sikeres volt a Magyarország elleni médiakarantén, hogy még a konzervatív fősodor szerzői is a globalista Orbán-értelmezés hatása alatt álltak. Most azonban nézők milliói találkozhatnak a magyarországi események ettől gyökeresen eltérő értelmezésévvel, és sok-sok ember majd maga dönti el, mit higgyen el, s mit ne. Nem árt tudni, hogy a Magyarország elleni kultúrharc tétje igen nagy. Magyarország ugyanis egyike azon kevés helyeknek ezen a Földön, amelyek tevékenyen kiállnak a nyugati civilizáció értékei mellett. Kulturális orientációja sok szempontból szögesen ellentétes a nyugati kulturális elit eszményeivel. Csakhogy a Magyarországon uralkodó szemlélet Nyugat-szerte sok millió ember felfogásával cseng egybe. Ezért vált ki Magyarország oly ellenséges indulatokat a globalista médiából.

Beavatkoznának hazánk belügyeibe

A tét abból a szempontból is nagy, hogy Magyarországon a jövő év áprilisában parlamenti választást tartanak. A jelek szerint Magyarország népén kívül mások is igyekeznek majd eldönteni a választások kimenetelét. A következő háromnegyed év során az Európai Unió, a Biden-kormányzat külügyminisztériuma és civil szervezetek szerteágazó nemzetközi hálózata lesz szüntelen azon, hogy beavatkozzon Magyarország belügyeibe. Minden tőlük telhetőt megtesznek majd, hogy lejárassák és elszigeteljék a magyar kormányt, s így nyomás alá helyezzék a magyar választókat, s elérjék, hogy a mai vezetés ellen szavazzon.

Tartanak az Orbán-kormány újraválasztásától

Ha figyelmesen hallgatjuk a Magyarországot kioktató európai uniós vezetőket és a nemzetközi NGO-aktivistákat, egyértelművé válik, hogy Magyarországot afféle banánköztársaságnak vagy új típusú gyarmatnak tekintik, amelyet könnyű lesz elszigetelniük. Némelyikük egyszerűen neokolonialista rezsimbuktatásban utazik. Joggal tartanak tőle, hogy ha az Orbán-kormányt újraválasztják, annak a Brexithez hasonló hatása lehet. A szerző rámutat, hogy a Magyarország elleni neokolonialista tervek ellen az a leghatásosabb fegyver, ha sikerült áttörni az ország ellen elrendelt cordon sanitaire-t. Ha az emberek megtudják, mi zajlik Magyarországon, rá fognak jönni, hogy a magyar társadalomban uralkodó értékek nélkülözhetetlenek a szabadsághoz köthető létforma fenntartásához.

Az eredeti cikket itt érheti el.

Trending Now

Egyre gyengébb teljesítményt nyújt a közösségi médiában Márki-Zay

Az álprofilok eltűnésével láthatóvá vált, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Az elmúlt hetekben Márki-Zay Péter csak vergődik a közösségi médiában, ami azt jelentheti, hogy a baloldal kormányfőjelöltjének a rezsicsökkentést támadó és a migránsok befogadásáról szóló nyilatkozatai nem találtak támogatókra a magyarok között, ami azért sem meglepő, mert ezekben a témákban erős konszenzus jellemzi a magyar társadalmat.

Dugóhúzóban

Mint a Mandiner LikeFight nevű cikksorozatának legújabb részéből kiderült,

Márki-Zay Péter mélyrepülésbe kezdett, mivel a baloldal kormányfőjelöltje az előválasztás óta eltelt időszak eddigi leggyengébb teljesítményét nyújtotta a közösségi médiában.

Kiderült, hogy az elmúlt tíz napban annyira leromlott az összesített interakciószáma, hogy a baloldalon belül is a hatodik helyre szorult vissza, még az olyan korábbi jelöltek is előzték, mint az előválasztáson megbukott Mesterházy Attila vagy a Városháza-ügyben érintett Karácsony Gergely.

A balliberális Telex heti összesítése is azt mutatta ki, hogy egyre kevesebben kíváncsiak Márki-Zay Péterre: miután másfél hónapig tartotta a százezer lájk feletti szintet a közösségi médiában, most egyik hétről a másikra összezuhant és 40 ezerre csökkent a posztjait lájkolók száma, pedig az aktivitása nem csökkent, tartja a nagyjából heti 30 posztot.

Az interakciószámokból látható, hogy Márki-Zay kampánya nemhogy a jobboldali szavazókat nem vonzotta be, de egészen látványos, lefelé tartó spirálba lökte őt, így még a baloldali háziversenyben is visszaesett.

A november eleje óta tartó trendből az rajzolódik ki, hogy Márki-Zay Péter eddigi nyilatkozatai egyáltalán nem lendítették előre a baloldali összefogást. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Facebook-oldalát heteken át ellepték az arab, iráni, japán és venezuelai álprofilok, azonban ezeknek már nyomuk sincs, így láthatjuk, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának közösségi médiás jelenlétére.

Milliókat sérteget

„Sötétben tartott, trágyával etetett gombák” – vélekedik Márki-Zay Péter azokról, akik támogatják a rezsicsökkentést. A felvétel a múlt héten került nyilvánosságra, azonban nem ez volt az első alkalom, amikor az energiaárak mérséklésével szemben foglalt állást az összbaloldali kormányfőaspiráns. Márki-Zay korábban úgy fogalmazott: „a Fidesz-féle rezsicsökkentés egy hatalmas átvágás. Orbán Viktor semmilyen zseniálisat nem talált ki ezzel a rezsicsökkentéssel, pusztán azt érte el, hogy amikor ebből lopni lehet, ők lopják el, amikor ez veszteséges, önök fizetik ki.”

– Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni! Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat – magyarázta korábban Márki-Zay Péter. A Gyurcsány-koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint a valódi rezsicsökkentést nem a lakossági energiaárak alacsonyan tartásával lehet elérni, mivel az csak néphülyítés. A rezsicsökkentés mellett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje már nem első alkalommal kritizálja a benzin és a gázolaj árának maximálását is.

Mindezt annak ellenére teszi Márki-Zay, hogy a Századvég november elején publikált közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százaléka) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki/amely kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett.

Szemben a közvéleménnyel

Amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen – vélte Márki-Zay Péter, aki a bevándorláspárti nézeteit abban a könyvben fejtette ki, amit korábban Kálmán Olga írt róla. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció. Annak a meglepő véleményének is hangot adott, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak.

Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel, érkezzenek hozzánk akárhonnan – nyilatkozta a balliberális politikus.

Ahogy az energiaárak kapcsán, úgy a migráció tekintetében is ellentétes a magyarok vélekedése azzal, mint amit Márki-Zay Péter képvisel. Az Alapjogokért Központ még szeptemberben publikált egy felmérést, ami alapján a magyar társadalom 81 százaléka támogatja, hogy hazánk továbbra is határkerítéssel védekezzen a Magyarországra illegálisan érkező bevándorlók ellen. Érdemes megemlíteni, hogy a 2016-os kvótanépszavazás során több mint hárommillión támogatták a kormány álláspontját.

Borítókép: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én

Tovább olvasom

Trending Now

Levette az albumoknál a keveréses lejátszási módot a Spotify

A világ legnagyobb zenei streamingszolgáltatója mindezt éppen akkor lépte meg, amikor Adele megjelentette új, 30 című albumát.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Ez volt az egyetlen kérésem az állandóan változó zeneiparunkban. Nem ok nélkül teszünk az albumaink megalkotásába ennyi törődést és megfontolást. Történetet mesélünk el a művészetünkkel, a történeteinket pedig úgy kell meghallgatni, ahogyan azt mi elképzeltük

– köszönte meg az énekesnő Twitter-oldalán, hogy teljesítették a kérését. A cég munkatársai erre úgy reagáltak: „Neked bármit!” A tizenötszörös Grammy-díjas brit énekesnő – hat év hallgatás után – november 19-én adta ki negyedik stúdióalbumát, a 30 című korong pedig már a megjelenéstől kezdve elérhető a Spotify-on.

A zenei albumok diadalmenete durván a hatvanas évektől az ezredfordulóig tartott. A bakelitlemezből kazetta, a kazettából CD lett, a hordozófelületekben viszont egy közös dolog megmaradt: nagyon nem volt mindegy, hogy melyik szám hova kerüljön. A 2010-es években aztán berobbant a stramingőrület: a Spotify zenei megosztó havidíjalapon működik, cserébe pedig annyi zenét hallgathatunk, amennyit csak bírunk. Olyan, mint a Netflix, ami a végtelen tartalmat illeti: könnyedén elveszhetünk a lejátszási listák, podcastek és zenei albumok sűrűjében. A fogyasztói viselkedésünk pedig ennek megfelelően – akárcsak a mozgóképes tartalmak esetében – megváltozott, de a streaming elterjedése azt is megváltoztatta, ahogyan a zenéről gondolkodunk. Elvárjuk, hogy minden elérhető legyen, lehetőleg azonnal: a zenészeknek pedig ezáltal az éri meg a legjobban, ha dalonként, kislemezenként csepegtetik számaikat a rajongóknak, hátha sokan meghallgatják őket és felpörögnek a mutatóik.

Tény és való: manapság ritkán jut idő és kellő elmélyültség egy nagylemez nyugodt végighallgatásához, ez pedig nem feltétlenül pozitív tendencia. A művészek jelentős részét is jól felpaprikázta mindez, ezért az elmúlt évek során különféleképpen próbáltak szembemenni az instant kielégülésre alapozó zeneszolgáltatással: meglepetésalbumokkal jelentkeztek vagy éppen újra bakeliten adták ki lemezeiket, megpróbálták visszahozni a divatba a zene „birtoklását”. Adele mindeközben háromszor is megfricskázta az egy irányba tartó zeneipari trendeket: 21 című, 2011-es lemeze például nem lett azonnali siker, miután megjelent, aztán viszont szép lassan elindult: több Guinness-rekordot tart, és végül a XXI. század legtöbb példányban elkelt albumává vált. 2015-ben aztán bejelentette, hogy 25 című nagylemeze szűk egy éven át nem lesz elérhető egyetlen streamingszolgáltatón sem, aki hallgatni akarja, annak bizony meg kell vennie. Az eredmény: rekordokat döntött Nagy-Britanniában, a leggyorsabb eladott lemez lett, több mint 800 ezer példánnyal. A harmadik trükk pedig értelemszerűen a bután válogató, számokat random egymás után dobáló algoritmus kiiktatása volt, amely kinyírt minden művészi koncepciót – írja a Magyar Nemzet, ahol a teljes cikk olvasható.

Tovább olvasom

Trending Now

10 millióan követnek egy üres oldalt az Instagramon

Kanye West minden fotóját és videóját törölte az Instagramról, amivel jól meglephette 9,5 millió követőjét.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, fotó: MTI/EPA/Filip Singer

A már csak a Ye nevet használó Kanye West előzetes közlés nélkül eltüntetett minden tartalmat az Instagram-oldaláról, 9,5 millió ember így most egy teljesen üres felületet követ – miután a fiókját nem szüntette meg a rapper, van tehát arra is esély, hogy visszatér. 

Múlt héten, hálaadáskor még arról tett fel egy videót, hogy újra egyesítené a családját, hiába vannak épp válófélben Kim Kardashiannel – meglehet, hogy ezt bánta meg később, de az is elképzelhető, hogy jó barátját, Virgil Abloh tervezőt gyászolja így.

Kanye West egyébként csak pár hónapja, Donda című lemeze promóciója miatt tért vissza az Instagramra, előtte két évig távol tartotta magát az oldaltól – írta az Origo.

Tovább olvasom