Kövess minket!

Trending Now

Óriási az igény hangoskönyvekre

Helle Maximilian – vakon született fiatalember – egyre több hangoskönyvet szeretett volna meghallgatni, ezért felhívást tett közzé önkéntesek számára. 2017-ben Puskás Kata Szidónia, Bodor Tibor színész unokája is jelentkezett a felhívásra, Maximilian legnagyobb örömére, ugyanis a művész hangoskönyvein nőtt fel. Mindketten alapító tagjai a Bodor Tibor Kulturális Egyesületnek, melynek célja, hogy hangoskönyveket készítsenek vakok és gyengénlátók számára. A két alapítóval és önkéntes felolvasókkal beszélgetett a Magyar Nemzet hétvégi magazinja, a Lugas.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Magyarországon az 1960-as években kezdtek el hangoskönyveket készíteni. A kezdeményezéshez az elsők között csatlakozott ­Bodor Tibor színész, aki 514 könyvet olvasott fel. Munkásságát háromszor díjazták Braille-emlékéremmel. A róla elnevezett egyesület munkáját ma már több száz önkéntes segíti, hogy minél több mű legyen elérhető a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtárában. A könyvekre, amelyeket csak a tagok érnek el, óriási az igény.
Helle Maximiliannel – aki a szövetség munkatársa, újgörög szakos egyetemista és zenész – egy kávézóban találkoztunk.

Már gyerekként is hanggal, zenével akartam foglalkozni. 2013-ban fordultam egy ismerősömmel együtt a hangoskönyvek felé, amelyek hivatalosan hatvan éve készülnek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége stúdió­jában – mondja Maximilian.

– Mi házi körülmények között dolgoztunk, mert addigra megszűnt a stúdió. Három technikus munkatárssal és négy felolvasóval másfél év alatt megközelítőleg hatvan hangoskönyvet készítettünk el.

Már akkor begyűjtöttük vak ismerőseinktől az igényeket, felvettük az anyagot, véglegesítettük, és ahogy ma is, elérhetővé tettük az 1961 óta működő Országos Hangoskönyvtárban. Az első évtizedekben szalagos magnóval és kazettákkal dolgoztak, a 2000-es években már CD-n lehetett meghallgatni. Puskás Kata Szidóniával felvettük a kapcsolatot a szövetséggel, és 2018-ban megalapítottuk az egyesületet. Azóta online alkalmazással lehet kölcsönözni. Már az első évben százötven könyv készült el.

Vannak, akik azóta is folyamatosan felolvasnak, néhányan már több száz könyvet keltettek életre. A honlapon lehet jelentkezni felolvasónak. Mindenkinek be kell küldenie egy próbaolvasást, majd a beérkezett anyagot Maximilian elbírálja, hogy megfelel-e annak a követelményrendszernek, amelyet a látássérült olvasók tábora támaszt. A pozitív elbírálásban részesülők zárt csoportban tartják a kapcsolatot. Az egyik katalógusban a már elkészült könyvek címeit látják, a másikban az igényeket és a vállalásokat. Aki nem tudja otthon megoldani a felvételt – bezúg a villamos, fúrnak a szomszédban, ugat a kutya –, azt szívesen látják a stúdiójukban.

A XIII. kerületi stúdiót Pál Zsolt kollégám ajánlotta fel számunkra – folytatja Maximilian.
– Kultúrtanya integrált közösségi tér a neve, amelyet a Vakrepülés színtársulatukkal és a Net-média Alapítványukkal közösen hoztak létre. Ha jelentkezik valaki, a hangoskönyvek szerkesztőjeként én mindig ott vagyok. Ma Magyarországon kevés lehetőség van vakon elhelyezkedni. Nagy szerencsém, hogy olyan feladatot kaptam, amelyet örömmel és elhivatottsággal végzek. A stúdió jelenleg felújítás alatt áll, ha elkészül, lesz egy oktatóterme is. A stúdióban a többségi társadalmat is ki tudjuk majd szolgálni lemezfelvételekkel, könyvkiadóknak hangoskönyvek készítésével.
Maximiliant a beszélgetésre Budaházy Kinga kísérte el, aki annak idején szintén felolvasónak jelentkezett.
– Mesekönyvvel kezdtem, majd Dulai Péter Gyilkosság a panel tetején című krimijével folytattam – meséli Budaházy Kinga. – Éles váltás – nevet Maxi. – Pelsőczy Katalin verseskötete következett – teszi hozzá a fiatal lány –, most pedig a Vörös veréb kémregényt olvasom fel.

Az önkéntesek a Covid alatt is segítettek egymásnak, ügyeket intéztek, bevásároltak. Délelőtt Maximiliannek is az egyik felolvasó, Vass István ajánlott fel egy fuvart, amivel sok időt megspórolt nekik.

Közelgett a nyugdíjba vonulásom időpontja, és szerettem volna önkéntes munkát találni – emlékszik vissza a kezdetekre Vass István.

– Miután a feleségem rátalált a felhívásra, rögtön tudtuk, hogy a felolvasás nekem való. Középiskolásként diákszínjátszó voltam, aztán 12 évig magyar–angol szakos tanárként tanítottam, mielőtt egy kereskedelmi bankban dolgoztam. És nem titok, a feleségem is a hangomba szeretett bele. Az egyesület megalakulása után nem sokkal kezdtem el a munkát. Itthon olvasok fel a telefonomra, meg is vágom az anyagot. Igyekszem napi egy-másfél órát felolvasással tölteni, ami keretet ad a napjaimnak.
Hermann Hesse A napkeleti utazás című műve volt az első könyv, amelyet felolvasott, majd következett Hemingway és számos kortárs magyar író műve. Most éppen hetedikes irodalomkönyvet olvas fel a kívánságlistáról. Folyamatosan digitalizálják Bodor Tibor felvételeit, és a megrongálódott vagy hiányos részeket Vass István hangjával pótolják.

Amikor négy évvel ezelőtt Rácz Brigitta rátalált a felhívásra, a Femina főszerkesztőjeként dolgozott, így szoros beosztásban teltek napjai.

– Régóta kerestem olyan önkéntes munkát, amely nem időhöz és helyszínhez kötött. Kapóra jött, hogy a felvétel akár otthon is elkészülhet.

Rácz Brigitta eddig tizenhárom könyvet olvasott fel. Szívesen válogat a női szerzők közül. Ljudmila Ulickaja és Tóth Krisztina gyakran felkerülnek a kívánságlistára, akik neki is nagy kedvencei.

– Egyrészt jó érzés adni, mindenkinek ajánlanám, hogy próbálja ki a felolvasást – mondja Brigitta –, másrészt az önkéntes munka során új világ nyílt ki előttem, nagyszerű szerzőket fedeztem fel.

Az irodalom szeretete is összeköti az önkénteseket. Széles a körük, a határon túlra is nyúlik. Vannak köztük felsővezetők, újságírók, nyugdíjas tanárok, irodai dolgozók, kétkezi munkások, akikből összetartó közösség alakult ki.

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke, Puskás Kata Szidónia a Duna Autó marketing- és PR-vezetője.
– A vezetési tapasztalatommal segítem a munkát, több száz önkéntes munkáját koordinálom, és a rendezvényeket szervezem – sorolja a feladatait. – Az egyesületben én olvastam fel az első könyvet, majd utána még hat kötetet. Azóta több mint kétezer-ötszáz könyvet jelentettünk meg.

A Vaksötét rendezvényeket 2019 őszén indították el. A szemléletformáló sorozat látó embereknek szól, akik a koncerteket, irodalmi esteket teljes sötétségben élik át. 

Fellépett már Szalóki Ági, Németh Juci, a Budapest Bár, Tóth Vera, Vincze Lilla, a Bagossy Brothers, Hobo egy József Attila-esttel, legutóbb Galkó Balázs Radnóti verseivel. Ezek a rendezvények a közönség és a művészek számára is kihívások és egyben nagy élmények – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Trending Now

Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat

Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László egy korábbi konferencián, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.

“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.

A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.

A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.

“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.

Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.

Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök

Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.

A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.

Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.

Tovább olvasom

Trending Now

Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője

Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.

Közzétéve:

Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.

Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.

Közölte:

az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.

Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.

Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.

A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.

Tovább olvasom

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom