Kövess minket!

Trending Now

Orbán Viktor öttömösi disznóvágása letarolta a közösségi médiát

Márki-Zay tízmillió forintot füstölt el a Facebookon, de még így is kevesebb interakciót ért el, mint a miniszterelnök csak a disznóvágással.

Borítókép: Orbán Viktor disznót vág a Csongrád-Csanád megyei Öttömösön, forrás: Facebook/@orbanviktor

Bár Márki-Zay Péter szerint az elmúlt napokban berobbant a baloldal kampánya, a Facebook-számokból ennek pont az ellenkezője látszik. A lájkok harcát továbbra is magabiztosan hozza a Fidesz- írja a közösségi médiát mint közéleti harcteret elemző sorozatának legújabb részében a Mandiner. Ezúttal a január 14-20. közötti időszakot vizsgálták.

Az elmúlt héten könnyített pályán demonstrálhatott volna erőt a baloldal, minden körülmény adott volt a sikerhez: célegyenesbe fordult a népszavazási aláírásgyűjtés, Márki-Zay Péter pedig bevetette a hirdetési pénzágyút is. De mindezt hiába: nagy nehezen, csak sokadik határidőre gyűjtöttek össze 235 ezer aláírást, az erről szóló Facebook-bejegyzések pedig egyáltalán nem teljesítettek átlag felett. A kommentárok között pedig a baloldali táborból származó leggyakoribb visszajelzés az volt, hogy ez nagyon lassan jött össze, és elszálltak a népszavazási esélyek.

Márki-Zay Péter közel 10 millió forintos heti hirdetési költése csak arra volt elég, hogy a hirdetést nélkülöző Szijjártó Pétert előzze, de Orbán Viktorhoz képest a kanyarban sem volt.

Annak ellenére, hogy a jobboldal szempontjából semmi érdekes politikai esemény nem történt a múlt héten, a jobboldali politikusok még növelni is tudták interakciószámaikat a múlt héthez képest. Látszik, hogy a jobboldali tábor győzelmi várakozásai még egy relatív eseménytelen héten is magasak.

Politikusok

Egyértelmű jobboldali győzelemmel zárult a politikusok csatája. A hét slágertémája pedig szintén a jobboldalhoz köthető: Orbán Viktor öttömösi disznóvágása negyedmilliónál is több interakciót hozott a konyhára, ráadásul napokon át foglalkoztatta az elemzőket, a publicistákat és a bulvársajtót is. A múlt héthez képest Varga Judit és Kocsis Máté is látható mértékben növelték teljesítményüket, Szijjártó Péter üzembiztos működéséhez pedig lassan órát lehetne igazítani. Ahogy a bevezetőben említettük, az ezúttal 229 ezer interakciót begyűjtő Márki-Zay Péter a pénztől reméli facebookos problémáinak megoldódását, azonban

hiába költött nagyjából ötször többet, mint Orbán Viktor, még csak megközelítenie sem sikerült a miniszterelnök 422 ezres teljesítményét.

A Mandiner elemzői próbálták megfejteni, hogy miért nem képes Márki-Zay Péter a magasabb teljesítményre, ezért elemezték a bejegyzéseihez fűzött kommenteket. Vasárnap váratlanul megjelent Simon András Márki-Zay Péter szokásos élőzése közben, amit a követők egy része örömmel fogadott (végre megszűnhetnek a megfontolatlan megszólalások), de nagyon sokan azt írták, hogy az ilyen beavatkozásnak köszönhetően Márki-Zay Péterből pont az veszett ki, ami miatt az előválasztáson rá szavaztak: a szókimondó, önazonos, őszinte karakter.

Hivatalos oldalak

Stabil, 56 százalékot közelítő eredménnyel győzött a Fidesz-KDNP a pártok versenyében. Ezt sok mindennel lehetne magyarázni, de úgy fest, hogy a baloldali pártok mintha elengedték volna ezt a harcmezőt, miközben a Fidesz rengeteg videóval, animációval, mémmel látja el támogatóit mindennap, és még csak nem is hirdet.

Véleményvezérek

Fölényes jobboldali győzelemmel és megafonos dominanciával zárja a hetet a véleményvezérek világa. Új szereplő a listán a jobboldali mezőny 8. helyezettje, a szintén megafonos Korondy Tamás. Az újabb fiatal, jobboldali véleményvezér megjelenése rossz hír a baloldali blokk számára, hiszen az ő térfelüket továbbra is Juszt László személye és a Gyurcsány-közeli blogok határozzák meg.

A Megafont a baloldali sajtó a hirdetései miatt támadja, holott más is izomból hirdet a Facebookon, az Ezalényeg például 142 milliót hirdetett el, míg az Erősítő közel 76 milliót, ezek az oldalak mégsem hoznak észlelhető interakciókat (lájkokat, kommenteket és megosztásokat). Ehhez képest a LikeFight-ba most először bekerült Korondy Tamás például még ezer forintot sem hirdetett, mégis felküzdötte magát.  Úgy tűnik, a baloldali sajtó rossz helyen keresi a jobboldal megerősödésének a titkát. Mi van akkor, ha egész egyszerűen erősebb a jobboldali kontent?

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom

Trending Now

A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni

A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.

Közzétéve:

Pixabay

Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:

már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.

Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.

Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.

A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.

A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.

A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.

A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait

Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.

Közzétéve:

MTI/Vasvári Tamás

A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben  – írja a Magyar Nemzet.

A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.

A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.

A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én

Tovább olvasom