Trending Now
Orbán Viktor: a Századvég folyóirat elindítása nélkül nem lenne szuverén Magyarország
A Századvég folyóirat elindítása annak a radikális bejelentése volt, hogy van egy nemzedék, amelyik szerint nemcsak változások kellenek, hanem lesznek is; Századvég nélkül nem lenne Fidesz és szuverén Magyarország sem – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn Budapesten.
Orbán Viktor a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás konferencia című eseményén felidézte: a Századvég intézetként 30 éve született, de a fogantatása sokkal régebbre, az 1980-as évek derekára tehető, amikor elindult a Századvég folyóirat, mások mellett az ő közreműködésével.
Ez a nemzedék úgy döntött, nem akarja folytatni a színlelést, és időnként azt is kimondta már, hogy “utáljuk a kommunistákat”
– emlékeztetett.
A Bibó-kollégium “a szabadság kis szigete” volt, de ez kevés volt, hiszen a végcél a szabad élet, nem pedig egy szabad egyetemi öt év volt, ezért jött létre a Századvég – emelte ki.
A Századvég alapításáról szólva kifejtette: “azt akartuk, hogy a kommunisták bukjanak meg, a szovjetek húzzanak el, és azt gondoltuk, hogy második lépésnek” a Bibó István Szakkollégium után éppen jó lesz egy folyóirat. Így jött létre a Századvég folyóirat, abból a gondolatból kiindulva, hogy “a szabad élet a szabad beszéddel, a szabad beszéd pedig a szabad írással kezdődik”
– fogalmazott a kormányfő.
Azt mondta: “ha leírtuk, akkor majd terjed”, és a szabadság újabb szabadságot és újabb szabad embereket szül; ez volt a Századvég megalakulásának filozófiája.
Orbán Viktor kitért arra: megkülönböztette őket az akkortájt szerveződő többi ellenzéki mozgolódástól, hogy “mi voltunk a legtapasztalatlanabbak”, valamint “mi voltunk a legradikálisabbak”.
A Századvég megalapításának története a szív és a hazaszeretet története volt, és szeretném, ha az is maradna
– mondta.
A kormányfő hozzátette: egy ilyen folyóiratot alapítani az 1980-as évek közepén maga volt a radikalizmus, a Századvég elindítása annak a radikális bejelentése volt, hogy van itt egy nemzedék, amelyik szerint nemcsak változások kellenek, hanem “egyenesen lesznek is, radikális változások lesznek”.
Kiemelte: akkor még Soros Györggyel “egy malomban őröltek”, mert ő sem akarta, hogy a kommunisták uralják Magyarországot, ezért segítette az antikommunista kezdeményezéseket.
“Az, hogy a kommunisták és a szovjetek helyett ő akarja uralni Közép-Európát, az még nem volt világos ebben az időszakban, akkor ezt még nem tudhattuk. Ma már előrébb vagyunk, ma már nem titkolja a terveit, ismerjük a Soros-tervet is, bedöntötte az angol fontot, migránsokkal árasztja el Európát, nyíltan vallja, hogy meg kell szüntetni a nemzeti határokat, vagyis meg kell fosztani az európai országokat a szuverenitásuktól” – fogalmazott.
Mint felidézte, a Századvégre azért volt szükség, mert kellett egy intellektuális műhely, “kellett egy polgári kutatóközpont, amely minket támogat”.
A miniszterelnök kiemelte: 1993-ban mindenki számára világos volt, hogy “Fidesz az van, és lesz is”, de intellektuálisan is komoly kihívás érte őket, amikor visszajöttek a kommunisták. “Az egész történetben – ami intellektuálisan még nehezebbé tette a helyzetünket – az volt az igazi csavar, hogy a szabadságpárti liberálisok nyitották ki azt az ajtót”, amelyen keresztül bejöttek – mondta.
Hangsúlyozta: ez senkit se döbbent itt meg, mert Nyugat-Európában már az a természetes, hogy “a liberálisok az új kommunisták”, azonban ’93-94-ben nagy megdöbbenést keltett, “morális megrázkódtatást okozott”, megrengette az egész magyar politikai rendszert, mert “akkor még a jóérzésű emberek legalábbis furcsállták az ilyesmit”.
Emlékeztetett: ezért “meg kellett erősödnünk”, kellett egy intellektuális műhely, és így jött létre a Századvég tudásközpontja 30 évvel ezelőtt.
Orbán Viktor a 2002-ben elvesztett választás tanulságaként alaptévedésként jelölte meg: “azt gondoltuk, hogy ha demokráciában élünk, akkor innentől kezdve semmi sem veszélyeztethet bennünket. Azt gondoltuk, hogy a nemzeti szuverenitás megvan, az a miénk, és azt mindenki szolgálni fogja itthon és tiszteletben fogja tartani kívülről”.
Mint azonban kifejtette: “a bennünket körülvevő világnak nem érdeke, hogy Magyarország szuverén ország maradjon, a bennünket körülvevő világ magyarországi embereinek sem érdeke, hiába magyarok, nem érdekük, hogy Magyarország szuverén maradjon, jobban járnak, ha elveszítjük részlegesen vagy teljesen a szuverenitásunkat”. Mindig lesznek olyan erők, amelyek folyamatosan ostromolni fogják a szuverenitás védvonalait – tette hozzá.
Hangsúlyozta: Magyarország addig nem lesz szuverén, amíg “liberális hegemónia uralja a közgondolkodást”. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell számolnunk azt, ami az ellenfélé, éppen ellenkezőleg, “mi azt akarjuk, hogy Magyarországon pluralizmus legyen” – mondta Orbán Viktor.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy nyugaton mindezt nem értették meg, ott a közgondolkodás nem képes kilépni a liberális keretekből, “a paletta egyszínű”.
Orbán Viktor elmondása szerint a klasszikus demokratikus felfogáshoz a magyar politikai rendszer közelebb áll, mint a hosszú időn keresztül mintaadónak tekintett nyugat-európai. A liberálisok nem az emberekkel törődnek, gondolkodásuk kiindulópontja nem az emberi közösség, hanem egy eszme – emelte ki.
Ma Magyarország az európai emberek hangja, az egyetlen olyan ország, amely úgy beszél, ahogy a magyar és a nyugat-európai emberek gondolkodnak, de itt az ideje, hogy Európában is változások történjenek, és az európai emberek visszavegyék az európai intézményeket
– jelentette ki.
Mint hangsúlyozta: van egy, valóságos súlyát meghaladó befolyása Magyarországnak a nemzetközi politikában, és ennek az az oka, hogy ma az európai emberek Magyarországon keresztül tudják elmondani a véleményüket, és nem pedig a saját nyilvánosságrendszerükön keresztül.
Ugyanakkor kijelentette: ideje, hogy nyugaton is megtanulják, hogy “hazugságban nem lehet élni, mert az ember belebetegszik, és utána belepusztul”.
“Itt az idő, hogy Európában is változások történjenek, és az európai emberek visszavegyék az európai intézményeket” – hangsúlyozta.
Értékelése szerint a múlt század a nemzeti szuverenitás elvesztéséről, a századvég a visszaszerzéséről, a mostani évtized pedig a szuverenitás megtartásáról szól. Hozzátette: a Magyarország szuverenitásáért folytatott küzdelemben továbbra is számítanak a Századvég segítségére, különösen a fiatalokéra. Mi megszereztük a szuverenitást, most a fiatalokon a sor, hogy meg is tartsák ezt – mondta.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás című konferenciáján a Várkert Bazárban 2023. november 13-án
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.