A 2006-ban megalakult Nézőpont Intézet az elmúlt három választás fényében jól szokta megítélni a várható végeredményt – mondta ünnepi beszédében a miniszterelnök, aki hozzátette: egy nagyarányú választási siker megszületéséhez először elemzésre van szükség, majd tervezésre, ezután pedig dolgozni kell, “jön a meló”, és a végén kihirdetik az eredményt. Egy komoly választási győzelemhez, az egymásra következő választási győzelmekhez pedig még inkább nagyon sok munkát kell elvégezni. “A győzelmet nem fújja be a szél”, kétharmada nincs az embernek véletlenül, különösen nem kétszer vagy háromszor egymás után – fogalmazott.

A miniszterelnök a 2006-os őszödi beszéd utáni időszakot a hazugság korának nevezte. Hangsúlyozta: azokban az években tudatosan és összehangoltan “megvezettek egy egész országot”, úgy lehetett választást nyerni, hogy titkolták és meghamisították a költségvetés számait, nehogy kiderüljön az emberek a választók számára, hogy mi is a valóságos helyzet.

A kormányfő George Orwellt idézve azt mondta:

a hazugság korában kimondani az igazat, forradalmi tettnek számít.

Így ha a Nézőpont Intézet 2006-os megalakulására gondolnak, akkor nyugodtan minősíthetik az intézetet egy forradalmi szervezetnek. A Nézőpont ugyanis egy olyan intézményként jött létre, amely akkor is ki merte mondani, hogy “kettő meg kettő az négy”, amikor mindenki az ellenkezőjét harsogta – mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta:

nem győznek hálásak lenni a Nézőpont Intézetnek azért, hogy segítettek leszámolni a “hazugság korával”.

Kifejtette: a politikai elemzés, mint szakma 2006-ban meglehetősen kezdetleges állapotban volt Magyarországon, és innen jutottak el oda, hogy ma már korszerű, nyugat-európai mércével is felépítettnek mondható elemző-kutató munka folyik.

Azt mondta, ha van olyan szakma, ahol kell távolságtartás, személyes elfogultságtól mentes, objektív nézőpont, amely tájékoztat arról, hogy “a döntéseink nem önmagukban, hanem összességében mégis milyen irányba viszik az ország szekerét”, akkor az mindenképpen a politikusok szakmája. Kell egy olyan háttér – ilyen a Nézőpont Intézet is -, amelynek az a küldetése, hogy torzításmentesen, a valóság igényével és a tudomány eszközeivel szemlélje ezt a munkát – magyarázta.

Megjegyezte:

a Nézőpont volt talán az első olyan magyar intézet, amely átgondoltan és tudatosan a nyugati think-tankek mintájára jött létre Magyarországon.

A kormányfő felidézte: a Nézőpont alapítása óta eltelt 15 év, és “ebből 12 évet kormányon voltunk”. A Nézőpont Intézet segített abban, hogy megismerhessék az emberek véleményét, emellett szükség van a szakpolitikai javaslatok kidolgozására, “ezeket is tisztelettel köszönjük” – fogalmazott, hozzáfűzve: a harmadik dologért is, a médiaviszonyok értő elemzéséért is hálás.

Úgy vélte, nem egyszerűen csak hasznos, ha ilyen intézetek léteznek egy országban, hanem egy szabad ország esetében elkerülhetetlen.

“Nincs nemzeti szuverenitás, ha nincsenek nemzeti kézben lévő elemző kutatócégek, amelyek előkészítik a politikai döntéseket”

– jelentette ki. Hozzátette: fontos, hogy legyenek olyanok, akik magyar szemmel és a magyar érdekekből kiindulva írják le, hogy a magyar érdekek felől nézve hogyan fest a világ.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ha szabad és szuverén Magyarországot akarunk, akkor nézőpontra, nézőpontokra, magyar kutató- és elemző intézetekre múlhatatlanul szükségünk van.

A HírTv felvételét a beszédről itt tudja megtekinteni:

Arról is beszélt, hogy jövőre választások lesznek, és Magyarország szabad és demokratikus ország, ahol azt a kérdést, hogy “merre menjünk és kiknek a programját és kikkel valósítsuk meg”, a választópolgárok fogják eldönteni.

Kiemelte:

“ilyen arányban vezetni a választások előtt, ez a legveszélyesebb dolog, ami előfordulhat”.

“Azzal az intellektuális kihívással” kell szembenéznünk, hogy a választások előtt 5-6 hónappal a polgári kereszténydemokrata kormány a választók bizalma szempontjából érzékelhető előnnyel vezet – mondta.

Közölte: bár sok minden meg tud változni nagyon rövid idő alatt, “mégiscsak azzal kell észszerű módon kalkulálnunk, hogy az előttünk álló választásnak a mi politikai közösségünk úgy vág neki”, hogy esélyes. Egyelőre úgy látni a mostani elemzésekből, hogy “elegendő a következő 5-6 hónapban bravúrok bemutatása nélkül, tisztességesen, becsületesen, napi sok-sok órát dolgozva az emberek megélhetését szem előtt tartva” elvégezni a munkánkat – értékelt.

Elmondta: az olimpián a második hely megsüvegelendő teljesítmény, ezüstérmet adnak érte. De a politikában nincs második hely, nincs ezüstérem, csak két dolog van: győzelem vagy vereség – mutatott rá Orbán Viktor.

Gulyás: kiemelt szerepe van a Nézőpontnak a magyar közéletben

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szintén felszólalt a rendezvényen, ahol közölte: ma már nemcsak a múlt “értelmezése és újraértelmezése” folyik, hanem a jelen értelmezése is a politika tárgya, sőt talán a legfontosabb politikai küzdelmek része.

A miniszter azt mondta:

a Nézőpontnak abban van a többi között kiemelt jelentősége, hogy szakértő segítséget nyújt az aktuális események értelmezéséhez.

Úgy fogalmazott: az intézet 2006-os alapításakor “a magyar közélet a legnagyobb mélypontját élte át” Gyurcsány Ferenc hazugságbeszédének nyilvánosságra kerülése után. Ekkor – folytatta – született az a felismerés, hogy nem elég csupán a düh, csupán az elégedetlenség a fennálló renddel szemben, hanem szakmai alapokon kutatási forrásokra és közvélemény-kutatásokra alapozva kell olyan politikai alternatívákat megfogalmazni, amelyek segítségére lehetnek egy majdan létrejövő polgári kormánynak. Ez bevált – hangoztatta Gulyás Gergely, hozzátéve, a Nézőpont Intézetnek nagy szerepe van abban, hogy “fontos közpolitikai döntések megalapozottan tudnak megszületni”. Azt mondta:

a Nézőpont a közpolitikával foglalkozó intézetek azon kisebbségéhez tartozik, amelyek nemcsak közvélemény-kutatásokat készítenek, “hanem előtte mérnek is”.

Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke beszédében párhuzamot vont azzal, hogy Margaret Thatcher megválasztása előtt néhány évvel think tanket alapított, majd 11 éves regnálásával Nagy Britannia legtovább hivatalban lévő miniszterelnöke lett. “Nekik tizenegy év elég volt, nekünk nem” – jelentette ki.

Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, 2006-tól 2010-ig a Fidesz frakcióvezetője, köszöntőjében felidézte, hogy “emlékezetes időszakban”, 2006 nyarán vetődött fel a Nézőpont megalapításának gondolata, azután, hogy a Fidesz két országgyűlési választást elvesztett. Akkor úgy vélték, azzal tudják szolgálni a polgári oldal győzelmét, ha megerősítik a háttérintézményeiket – tette hozzá. Azt mondta, 2006 és 2010 között az intézet elemzéseivel apránként, lépésről lépésre “dolgozta meg a közvéleményt”, újabb és újabb érveket gyártottak, szereplésükkel pedig a bizonytalan szavazókat is meg tudták győzni. “Most ugyanez a feladat” – hangoztatta a jövő tavaszi választásokra utalva Navracsics Tibor.

Győri Tibor, a Nézőpont elnöke, alapítója az eseményen a többi között arról beszélt: a kutatóintézet “politológus start upként indult”, azzal a céllal, hogy a nemzeti konzervatív oldalt segítse. Mráz Ágoston Sámuel, az intézet társalapítója köszönetet mondott mindazoknak, akik 15 éves működésük alatt segítették a Nézőpontot. Az intézet egyik jövőbeli céljának a közép-európai terjeszkedést jelölte meg. Büszkék arra – mondta -, hogy kormány közeli intézetként határozzák meg a Nézőpontot, és azon dolgoznak, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Az eseményen az intézet korábbi elemzői folytattak panelbeszélgetést, amelyen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt, hogy a kutatóintézetek, think tankek hitelességének kulcsa az őszinteség. Meglátása szerint a magyar jobboldalnak az a versenyelőnye, hogy őszintén beszél magáról, nem köntörfalaz, ehelyett megvallja világnézeti értékeit, szemben a baloldali intézetekkel, amelyek “megpróbálják eljátszani a függetlenséget”.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal alapítója a többi között személyes tapasztalatait osztotta meg az intézet 2010 előtti munkájáról.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője egyebek mellett azt hangsúlyozta: 2010 előtt azért volt szükség jobboldali kutatóintézetek létrehozására, hogy szembeszálljanak a közéletet akkor domináló hamis, baloldali magyarázatokkal.